MTI
Az Oracle vezére az évtized legjobban fizetett cégvezetője
Közel 2 milliárd dollárral a szoftvergyártó Oracle alapító-vezérigazgatója, Larry Ellison az 21. század első évtizedének legjobban fizetett cégvezetője a tőzsdén jegyzett amerikai vállalatok körében.
A The Wall Street Journal listájára a világgazdasági válság elmélyüléséhez vezető Lehman Brothers-csőd főszereplője is felkerült majdnem félmilliárd dolláros fizetéssel. A New York-i gazdasági lap összesítése szerint Larry Ellison 1,84 milliárd dollárt keresett 2000 és 2009 között. A második helyen az étteremkalauztól videómegosztóig közel 50 internetes vállalkozást működtető IAC/InterActive vezérigazgatója, Varry Diller áll 1,24 milliárddal. A harmadik Ray Irani, az Occidental Petroleum Corp. energetikai társaság vezetője, aki tíz év alatt 857 millió dollárt keresett. Steve Jobs, az Apple első embere 749 millióval a negyedik.
A 25 legjobban fizetett vezérigazgató között van Richard Fuld, akinek vezetése alatt, 2008-ban csődbe ment a Lehman Brothers befektetési bank, magával rántva a válságba a globális pénzügyi rendszert és a reálgazdaságot. A bankvezér a 11. helyen végzett, 457 millió dollárral. Az alapfizetés jellemzően elenyésző rész a cégvezetők keresetéből. A jövedelem többségét a különböző részvényopciók, bónuszok és egyéb juttatások teszik ki. Steve Jobs éves alapfizetése például kerek 1 dollár.
A gyakran igen bőkezű juttatások és a vezetett vállalat teljesítménye nem mindig áll arányban egymással; az Apple-részvény értéke ugyan a 10 évvel korábbinak a 12-szerese, az Oracle piaci értéke pedig megháromszorozódott, az első tíz helyezett közül viszont 4 vezérigazgatóval nem jártak jól a részvényesek, befektetésük veszített értékéből - írta a WSJ. A lista második felében sem jobb a helyzet; a Dell informatikai óriásvállalat papírja például 66 százalékkal gyengült a vizsgált időszakban, míg a cég vezére, Michael Dell 454 millió dollárt vihetett haza, amivel a 12. helyre került.
A vezérigazgatók javadalmazása és a vállalati eredmények közötti aránytalanság "csüggesztő jelenség, azt mutatja, hogy nagy pénzekhez lehet jutni valódi teljesítmény nélkül" - kommentálta a WSJ felmérésének eredményeit Jesse Fried, a Harvard egyetem jogászprofesszora. Az utóbbi években egy másik típusú bírálat is megfogalmazódott a fizetés és teljesítmény közti kapcsolattal összefüggésben; számos elemző a világméretű gazdasági válság kiváltó okai között tartja számon a vállalatvezetői juttatások rendszerét. Sokan főleg a részvényopciós megoldást bírálják, ami - hangoztatják az elemzők - a rövid távú nyereségességben teszi érdekeltté a vezetőket, és túlzott kockázatvállalásra ösztönzi őket, a cég fenntartható, biztonságos fejlődése helyett.
A The Wall Street Journal listájára a világgazdasági válság elmélyüléséhez vezető Lehman Brothers-csőd főszereplője is felkerült majdnem félmilliárd dolláros fizetéssel. A New York-i gazdasági lap összesítése szerint Larry Ellison 1,84 milliárd dollárt keresett 2000 és 2009 között. A második helyen az étteremkalauztól videómegosztóig közel 50 internetes vállalkozást működtető IAC/InterActive vezérigazgatója, Varry Diller áll 1,24 milliárddal. A harmadik Ray Irani, az Occidental Petroleum Corp. energetikai társaság vezetője, aki tíz év alatt 857 millió dollárt keresett. Steve Jobs, az Apple első embere 749 millióval a negyedik.
A 25 legjobban fizetett vezérigazgató között van Richard Fuld, akinek vezetése alatt, 2008-ban csődbe ment a Lehman Brothers befektetési bank, magával rántva a válságba a globális pénzügyi rendszert és a reálgazdaságot. A bankvezér a 11. helyen végzett, 457 millió dollárral. Az alapfizetés jellemzően elenyésző rész a cégvezetők keresetéből. A jövedelem többségét a különböző részvényopciók, bónuszok és egyéb juttatások teszik ki. Steve Jobs éves alapfizetése például kerek 1 dollár.
A gyakran igen bőkezű juttatások és a vezetett vállalat teljesítménye nem mindig áll arányban egymással; az Apple-részvény értéke ugyan a 10 évvel korábbinak a 12-szerese, az Oracle piaci értéke pedig megháromszorozódott, az első tíz helyezett közül viszont 4 vezérigazgatóval nem jártak jól a részvényesek, befektetésük veszített értékéből - írta a WSJ. A lista második felében sem jobb a helyzet; a Dell informatikai óriásvállalat papírja például 66 százalékkal gyengült a vizsgált időszakban, míg a cég vezére, Michael Dell 454 millió dollárt vihetett haza, amivel a 12. helyre került.
A vezérigazgatók javadalmazása és a vállalati eredmények közötti aránytalanság "csüggesztő jelenség, azt mutatja, hogy nagy pénzekhez lehet jutni valódi teljesítmény nélkül" - kommentálta a WSJ felmérésének eredményeit Jesse Fried, a Harvard egyetem jogászprofesszora. Az utóbbi években egy másik típusú bírálat is megfogalmazódott a fizetés és teljesítmény közti kapcsolattal összefüggésben; számos elemző a világméretű gazdasági válság kiváltó okai között tartja számon a vállalatvezetői juttatások rendszerét. Sokan főleg a részvényopciós megoldást bírálják, ami - hangoztatják az elemzők - a rövid távú nyereségességben teszi érdekeltté a vezetőket, és túlzott kockázatvállalásra ösztönzi őket, a cég fenntartható, biztonságos fejlődése helyett.
