Berta Sándor
Kínai hackereknek köszönhetők a Wikileaks dokumentumai
Hosszú és érdekes cikket közölt a New Yorker. A nem mindennapi írás szerzője Julian Assange, a Wikileaks vezetője és szóvivője, aki az oldallal kapcsolatban számos kulisszatitokba avatta be a felhasználókat.
Julian Assange 2006-ban kijelentette, hogy a Wikileaks elindításakor összesen 13 országból származó több, mint egymillió titkos dokumentum volt a birtokukban. Most fényt derült arra, hogy ezek az anyagok honnan és kiktől származtak. Maga Assange írta le, hogy az iratok kínai hackerektől származtak, és a fájlokat a TOT-hálózat egyik csomópontját üzemeltető barátja mentette le. Az illető - akinek a nevét a portál szóvivője nem akarta elárulni - felfigyelt a külföldi rendszerekből titkos dokumentumokat összegyűjtő kínai hackerek tevékenységére és megcsapolta az adatforgalmukat.
Akkor azonban csak az iratok egy részét hozták nyilvánosságra. A megjelentetett anyagok között volt egy, amit Hasszán Dahir Aweys sejk, a szomáliai lázadók egyik vezetője írt alá és amelyben magas rangú szomáliai tisztek kivégzésére szólította fel híveit. A gyilkosságokra bűnözőket kellett volna felbérelni. Ugyan a dokumentum valódiságát azóta sem sikerült bizonyítani, de az eset - és Assange szavai, miszerint még több titkos fájl van a birtokukban - arra kiválóan alkalmas volt, hogy az oldal egy csapásra ismertté váljon.
Assange írásából kiderült az is, hogy a Wikileaks oldala jelenleg a PRQ.se svéd szolgáltató egyik szerverén található. A választásuk azért esett Svédországra, mert egyrészt a skandináv államnak liberális törvényei vannak, másrészt a PRQ.se magas biztonsági szabványokat alkalmaz, hogy így védje ki a jogi eljárásokat és a kibertámadásokat. Emellett a PRQ.se próbálja megvédeni az ügyfelei anonimitását is.
A portál a TOR-hálózat egy módosított verzióját használja, hogy így védje meg a potenciális informátorait és segítőit. A Svédországban megadott adatok és információk így titkosítva érik el a belgiumi szervert, majd onnan egy olyan országba továbbítják őket, ahol "kedvező törvények" vannak. Ebben az államban leszedik az anyagokat és máshol helyezik el őket. Az anonimitás biztosításán, illetve a titkosításon túl több ezer valódinak látszó titkos dokumentumot is küldözgetnek a rendszerben, hogy így rejtsék el az igazi iratokat és így nehezítsék meg az esetleges kíváncsiskodók, például a titkosszolgálatok dolgát.
Minden egyes szerverhez számos adminisztrátor hozzáférhet, maga Assange azonban a saját érdekében nem tudja, hogy pontosan hol vannak a számítógépek. Az óvintézkedést azzal indokolták, hogy az aktivista a Wikileaks alapítója és az egyetlen valódi nevét vállaló tagja, aki amúgy is reflektorfényben van. A férfi végül leírta, hogy a hálózat még közel sem tökéletes, de egy banki rendszernél jóval biztonságosabb.
A Wikileaks azután vált világszerte ismertté, hogy egy olyan felvételt mutatott be, amelyen egy amerikai AH-64 Apache harci helikopter személyzete civileket lő le 2007-ben Bagdadban. Később a Financial Times és a német taz nevű napilap munkatársai is próbálták kideríteni, hogy ki vagy kik állhatnak a felvételeket nyilvánosságra hozó portál mögött, de nem jártak sok sikerrel. Most viszont Assange maga lebbentette fel a fátylat számos részletről.
Julian Assange 2006-ban kijelentette, hogy a Wikileaks elindításakor összesen 13 országból származó több, mint egymillió titkos dokumentum volt a birtokukban. Most fényt derült arra, hogy ezek az anyagok honnan és kiktől származtak. Maga Assange írta le, hogy az iratok kínai hackerektől származtak, és a fájlokat a TOT-hálózat egyik csomópontját üzemeltető barátja mentette le. Az illető - akinek a nevét a portál szóvivője nem akarta elárulni - felfigyelt a külföldi rendszerekből titkos dokumentumokat összegyűjtő kínai hackerek tevékenységére és megcsapolta az adatforgalmukat.
Akkor azonban csak az iratok egy részét hozták nyilvánosságra. A megjelentetett anyagok között volt egy, amit Hasszán Dahir Aweys sejk, a szomáliai lázadók egyik vezetője írt alá és amelyben magas rangú szomáliai tisztek kivégzésére szólította fel híveit. A gyilkosságokra bűnözőket kellett volna felbérelni. Ugyan a dokumentum valódiságát azóta sem sikerült bizonyítani, de az eset - és Assange szavai, miszerint még több titkos fájl van a birtokukban - arra kiválóan alkalmas volt, hogy az oldal egy csapásra ismertté váljon.
Assange írásából kiderült az is, hogy a Wikileaks oldala jelenleg a PRQ.se svéd szolgáltató egyik szerverén található. A választásuk azért esett Svédországra, mert egyrészt a skandináv államnak liberális törvényei vannak, másrészt a PRQ.se magas biztonsági szabványokat alkalmaz, hogy így védje ki a jogi eljárásokat és a kibertámadásokat. Emellett a PRQ.se próbálja megvédeni az ügyfelei anonimitását is.
A portál a TOR-hálózat egy módosított verzióját használja, hogy így védje meg a potenciális informátorait és segítőit. A Svédországban megadott adatok és információk így titkosítva érik el a belgiumi szervert, majd onnan egy olyan országba továbbítják őket, ahol "kedvező törvények" vannak. Ebben az államban leszedik az anyagokat és máshol helyezik el őket. Az anonimitás biztosításán, illetve a titkosításon túl több ezer valódinak látszó titkos dokumentumot is küldözgetnek a rendszerben, hogy így rejtsék el az igazi iratokat és így nehezítsék meg az esetleges kíváncsiskodók, például a titkosszolgálatok dolgát.
Minden egyes szerverhez számos adminisztrátor hozzáférhet, maga Assange azonban a saját érdekében nem tudja, hogy pontosan hol vannak a számítógépek. Az óvintézkedést azzal indokolták, hogy az aktivista a Wikileaks alapítója és az egyetlen valódi nevét vállaló tagja, aki amúgy is reflektorfényben van. A férfi végül leírta, hogy a hálózat még közel sem tökéletes, de egy banki rendszernél jóval biztonságosabb.
A Wikileaks azután vált világszerte ismertté, hogy egy olyan felvételt mutatott be, amelyen egy amerikai AH-64 Apache harci helikopter személyzete civileket lő le 2007-ben Bagdadban. Később a Financial Times és a német taz nevű napilap munkatársai is próbálták kideríteni, hogy ki vagy kik állhatnak a felvételeket nyilvánosságra hozó portál mögött, de nem jártak sok sikerrel. Most viszont Assange maga lebbentette fel a fátylat számos részletről.