SG.hu·
Ki áll a Wikileaks mögött?
Az amerikai katonák bagdadi mészárlásáról szóló videó igen csak felkavarta a kedélyeket világszerte. Ugyanakkor egyre több emberben merül fel a kérdés, ki vagy kik állhatnak a felvételeket nyilvánosságra hozó portál mögött.
A Wikileaks esetében most - a bagdadi felvételeken kívül - minden a pénzről szól. Az oldal működtetői támogatást kérnek a látogatóktól, hogy az így befolyó összegekből biztosítsák a honlap működtetését. Önmagában nagyon nemes feladatnak tűnhet, hogy egy oldal különböző titkos dokumentumokat hoz nyilvánosságra és így robbant ki botrányokat, illetve segít a felhasználóknak az eltitkolt információk megismerésében. Felmerül viszont a kérdés, hogy kik is a Wikileaks üzemeltetői?
Erre a kérdésre jelenleg gyakorlatilag lehetetlen válaszolni és ezzel szembesültek a Financial Times munkatársai is. Az egyetlen ismert személy Julian Assange, a Wikileaks szóvivője, illetve szellemi atyja. Rajta kívül csak azt lehet tudni, hogy van még egy David Schmitt álnevű, német állampolgárságú személy és 2-3 szerkesztő, valamint 800-100 önkéntes segítő.
A honlap kezelőfelülete rendkívül puritán, nincsen keresési funkció, sem archívum. Vannak viszont fontos vagy fontosnak ítélt titkos vagy bizalmas dokumentumok. Az internet korában minden eddiginél egyszerűbb a botrányok kirobbantása és a vélt vagy valós bizonyítékok nyilvánosságra hozatala. Elég egy jól megszerkesztett cikk, amit a különböző forrásanyagok egészítenek ki és máris főhet néhány gazdasági, pénzügyi vagy állami vezető feje. Mindenképpen érdekes, hogy az elmúlt évek nagyobb botrányainak egy részét nem a The New York Times, a CNN vagy a Der Spiegel robbantotta ki, hanem a Wikileaks.
Sehol sincs leírva, hogy az oknyomozás kizárólag a nagy médiák joga és kötelessége, sőt ellenkezőleg. Egyre elfogadottabb, hogy a hírek forrásai gyakran a blogok vagy az online fórumok. A Wikileaks viszont elérte azt, amire más blog vagy honlap csak álmodhat, rendszeresen nyilvánosságot kap. 2007-ben a guantanamói fogolytábor jogtiprásait a Wikileaks szellőztette meg, csakúgy, mint a 2009-ben az afganisztáni Kundusban légi támadási parancsot kiadó német ezredes ügyében végzett vizsgálat dokumentumait.
A Wikileaksről sokat nem lehet tudni. 2006-ban alapították civil jogvédők, kiberdisszidensek, újságírók, jogászok és IT-szakemberek. A Wired értesülései szerint a világ különböző tájain működő Wikileaks-szervereken jelenleg 1,2 millió dokumentum található. Ezeket azonban nem hozzák nyilvánosságra, a szerkesztők döntik el, hogy mit közölnek és mit nem. Az oldalnak komoly támogatói vannak, többek között az Associated Press amerikai hírügynökség, valamint a Hearst és a Gannett kiadók személyében. A Wikileaks megszüntetését több személy, szervezet és hivatal próbálta elérni, sikertelenül. Az amerikai titkosszolgálatok, elsősorban a CIA kiemelt figyelmet fordítanak a hálózat kikapcsolására, de mindhiába. A honlap segítőit ellenőrzik, megfigyelik.
A Wikileaks esetében most - a bagdadi felvételeken kívül - minden a pénzről szól. Az oldal működtetői támogatást kérnek a látogatóktól, hogy az így befolyó összegekből biztosítsák a honlap működtetését. Önmagában nagyon nemes feladatnak tűnhet, hogy egy oldal különböző titkos dokumentumokat hoz nyilvánosságra és így robbant ki botrányokat, illetve segít a felhasználóknak az eltitkolt információk megismerésében. Felmerül viszont a kérdés, hogy kik is a Wikileaks üzemeltetői?
Erre a kérdésre jelenleg gyakorlatilag lehetetlen válaszolni és ezzel szembesültek a Financial Times munkatársai is. Az egyetlen ismert személy Julian Assange, a Wikileaks szóvivője, illetve szellemi atyja. Rajta kívül csak azt lehet tudni, hogy van még egy David Schmitt álnevű, német állampolgárságú személy és 2-3 szerkesztő, valamint 800-100 önkéntes segítő.
A honlap kezelőfelülete rendkívül puritán, nincsen keresési funkció, sem archívum. Vannak viszont fontos vagy fontosnak ítélt titkos vagy bizalmas dokumentumok. Az internet korában minden eddiginél egyszerűbb a botrányok kirobbantása és a vélt vagy valós bizonyítékok nyilvánosságra hozatala. Elég egy jól megszerkesztett cikk, amit a különböző forrásanyagok egészítenek ki és máris főhet néhány gazdasági, pénzügyi vagy állami vezető feje. Mindenképpen érdekes, hogy az elmúlt évek nagyobb botrányainak egy részét nem a The New York Times, a CNN vagy a Der Spiegel robbantotta ki, hanem a Wikileaks.
Sehol sincs leírva, hogy az oknyomozás kizárólag a nagy médiák joga és kötelessége, sőt ellenkezőleg. Egyre elfogadottabb, hogy a hírek forrásai gyakran a blogok vagy az online fórumok. A Wikileaks viszont elérte azt, amire más blog vagy honlap csak álmodhat, rendszeresen nyilvánosságot kap. 2007-ben a guantanamói fogolytábor jogtiprásait a Wikileaks szellőztette meg, csakúgy, mint a 2009-ben az afganisztáni Kundusban légi támadási parancsot kiadó német ezredes ügyében végzett vizsgálat dokumentumait.
A Wikileaksről sokat nem lehet tudni. 2006-ban alapították civil jogvédők, kiberdisszidensek, újságírók, jogászok és IT-szakemberek. A Wired értesülései szerint a világ különböző tájain működő Wikileaks-szervereken jelenleg 1,2 millió dokumentum található. Ezeket azonban nem hozzák nyilvánosságra, a szerkesztők döntik el, hogy mit közölnek és mit nem. Az oldalnak komoly támogatói vannak, többek között az Associated Press amerikai hírügynökség, valamint a Hearst és a Gannett kiadók személyében. A Wikileaks megszüntetését több személy, szervezet és hivatal próbálta elérni, sikertelenül. Az amerikai titkosszolgálatok, elsősorban a CIA kiemelt figyelmet fordítanak a hálózat kikapcsolására, de mindhiába. A honlap segítőit ellenőrzik, megfigyelik.