Berta Sándor
Ki áll a Wikileaks mögött?
Az amerikai katonák bagdadi mészárlásáról szóló videó igen csak felkavarta a kedélyeket világszerte. Ugyanakkor egyre több emberben merül fel a kérdés, ki vagy kik állhatnak a felvételeket nyilvánosságra hozó portál mögött.
A Wikileaks esetében most - a bagdadi felvételeken kívül - minden a pénzről szól. Az oldal működtetői támogatást kérnek a látogatóktól, hogy az így befolyó összegekből biztosítsák a honlap működtetését. Önmagában nagyon nemes feladatnak tűnhet, hogy egy oldal különböző titkos dokumentumokat hoz nyilvánosságra és így robbant ki botrányokat, illetve segít a felhasználóknak az eltitkolt információk megismerésében. Felmerül viszont a kérdés, hogy kik is a Wikileaks üzemeltetői?
Erre a kérdésre jelenleg gyakorlatilag lehetetlen válaszolni és ezzel szembesültek a Financial Times munkatársai is. Az egyetlen ismert személy Julian Assange, a Wikileaks szóvivője, illetve szellemi atyja. Rajta kívül csak azt lehet tudni, hogy van még egy David Schmitt álnevű, német állampolgárságú személy és 2-3 szerkesztő, valamint 800-100 önkéntes segítő.
A honlap kezelőfelülete rendkívül puritán, nincsen keresési funkció, sem archívum. Vannak viszont fontos vagy fontosnak ítélt titkos vagy bizalmas dokumentumok. Az internet korában minden eddiginél egyszerűbb a botrányok kirobbantása és a vélt vagy valós bizonyítékok nyilvánosságra hozatala. Elég egy jól megszerkesztett cikk, amit a különböző forrásanyagok egészítenek ki és máris főhet néhány gazdasági, pénzügyi vagy állami vezető feje. Mindenképpen érdekes, hogy az elmúlt évek nagyobb botrányainak egy részét nem a The New York Times, a CNN vagy a Der Spiegel robbantotta ki, hanem a Wikileaks.
Sehol sincs leírva, hogy az oknyomozás kizárólag a nagy médiák joga és kötelessége, sőt ellenkezőleg. Egyre elfogadottabb, hogy a hírek forrásai gyakran a blogok vagy az online fórumok. A Wikileaks viszont elérte azt, amire más blog vagy honlap csak álmodhat, rendszeresen nyilvánosságot kap. 2007-ben a guantanamói fogolytábor jogtiprásait a Wikileaks szellőztette meg, csakúgy, mint a 2009-ben az afganisztáni Kundusban légi támadási parancsot kiadó német ezredes ügyében végzett vizsgálat dokumentumait.
A Wikileaksről sokat nem lehet tudni. 2006-ban alapították civil jogvédők, kiberdisszidensek, újságírók, jogászok és IT-szakemberek. A Wired értesülései szerint a világ különböző tájain működő Wikileaks-szervereken jelenleg 1,2 millió dokumentum található. Ezeket azonban nem hozzák nyilvánosságra, a szerkesztők döntik el, hogy mit közölnek és mit nem. Az oldalnak komoly támogatói vannak, többek között az Associated Press amerikai hírügynökség, valamint a Hearst és a Gannett kiadók személyében. A Wikileaks megszüntetését több személy, szervezet és hivatal próbálta elérni, sikertelenül. Az amerikai titkosszolgálatok, elsősorban a CIA kiemelt figyelmet fordítanak a hálózat kikapcsolására, de mindhiába. A honlap segítőit ellenőrzik, megfigyelik.
A Wikileaks esetében most - a bagdadi felvételeken kívül - minden a pénzről szól. Az oldal működtetői támogatást kérnek a látogatóktól, hogy az így befolyó összegekből biztosítsák a honlap működtetését. Önmagában nagyon nemes feladatnak tűnhet, hogy egy oldal különböző titkos dokumentumokat hoz nyilvánosságra és így robbant ki botrányokat, illetve segít a felhasználóknak az eltitkolt információk megismerésében. Felmerül viszont a kérdés, hogy kik is a Wikileaks üzemeltetői?
Erre a kérdésre jelenleg gyakorlatilag lehetetlen válaszolni és ezzel szembesültek a Financial Times munkatársai is. Az egyetlen ismert személy Julian Assange, a Wikileaks szóvivője, illetve szellemi atyja. Rajta kívül csak azt lehet tudni, hogy van még egy David Schmitt álnevű, német állampolgárságú személy és 2-3 szerkesztő, valamint 800-100 önkéntes segítő.
A honlap kezelőfelülete rendkívül puritán, nincsen keresési funkció, sem archívum. Vannak viszont fontos vagy fontosnak ítélt titkos vagy bizalmas dokumentumok. Az internet korában minden eddiginél egyszerűbb a botrányok kirobbantása és a vélt vagy valós bizonyítékok nyilvánosságra hozatala. Elég egy jól megszerkesztett cikk, amit a különböző forrásanyagok egészítenek ki és máris főhet néhány gazdasági, pénzügyi vagy állami vezető feje. Mindenképpen érdekes, hogy az elmúlt évek nagyobb botrányainak egy részét nem a The New York Times, a CNN vagy a Der Spiegel robbantotta ki, hanem a Wikileaks.
Sehol sincs leírva, hogy az oknyomozás kizárólag a nagy médiák joga és kötelessége, sőt ellenkezőleg. Egyre elfogadottabb, hogy a hírek forrásai gyakran a blogok vagy az online fórumok. A Wikileaks viszont elérte azt, amire más blog vagy honlap csak álmodhat, rendszeresen nyilvánosságot kap. 2007-ben a guantanamói fogolytábor jogtiprásait a Wikileaks szellőztette meg, csakúgy, mint a 2009-ben az afganisztáni Kundusban légi támadási parancsot kiadó német ezredes ügyében végzett vizsgálat dokumentumait.
A Wikileaksről sokat nem lehet tudni. 2006-ban alapították civil jogvédők, kiberdisszidensek, újságírók, jogászok és IT-szakemberek. A Wired értesülései szerint a világ különböző tájain működő Wikileaks-szervereken jelenleg 1,2 millió dokumentum található. Ezeket azonban nem hozzák nyilvánosságra, a szerkesztők döntik el, hogy mit közölnek és mit nem. Az oldalnak komoly támogatói vannak, többek között az Associated Press amerikai hírügynökség, valamint a Hearst és a Gannett kiadók személyében. A Wikileaks megszüntetését több személy, szervezet és hivatal próbálta elérni, sikertelenül. Az amerikai titkosszolgálatok, elsősorban a CIA kiemelt figyelmet fordítanak a hálózat kikapcsolására, de mindhiába. A honlap segítőit ellenőrzik, megfigyelik.
) addig állatok vagyunk. A felmagasztosított intellektusunk lóf@aszt sem ér. Annyit értünk el vele, hogy egy teljesen idegen, követhetetlen, feleslegesen felpörgetett fém és beton világgá alaktjuk az élőhelyünket és egyetemes értékek helyett agyrémeket programozunk be magunknak. És aztán egy ilyen világmegváltó helyen, mint ez a fórum, megideológizálunk ilyen szánnivaló dolgokat..