Berta Sándor
A felhasználók kockázatos viselkedése a legnagyobb biztonsági fenyegetés
Az online csalás, az adathalászat és személyiséglopás - ezekkel a fogalmakkal a legtöbb internetező tisztában van, a saját hibáikkal azonban már kevésbé.
A Messaging Anti-Abuse Working Group (MAAWG) által most nyilvánosságra hozott tanulmány jelentős mértékben elmarasztalta a felhasználókat az internetes biztonság tekintetében. A MAAWG szakértői leginkább azt vetik az emberek szemére, hogy tisztában vannak ugyan a különböző online fenyegetésekkel, például a vírusokkal, a kémprogramokkal, a billentyűleütés-figyelőkkel, az adathalászattal, de mégis gyakran győz a kíváncsiságuk és ezzel megtörténik a baj.
A kutatók szerint a legveszélyesebb az összes biztonsági kockázat közül a "velem nem történik semmi" szindróma, ami elsősorban fiatal férfi felhasználóknál figyelhető meg. "A fogyasztók nem látnak összefüggést a kártevők elterjedése és a saját kockázatos viselkedésük között" - összegezték tapasztalataikat a távközlési ipar különleges csoportjának munkatársai.
A felmérésben megszólaltatott internetezők 44 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kompetens az online biztonsági kérdésekben, míg 20 százalékuk egyenesen biztonsági szakértőnek minősítette magát. Ennek ellenére a megkérdezettek 43 százaléka elismerte, hogy megnyitja a kéretlen elektronikus reklámleveleket, az azokban lévő hivatkozásokat és csatolt fájlokat, vagy válaszol az ilyen küldeményekre. A válaszadók fele véletlenül tett így, de a 46 százalékuk nem. Utóbbiak 25 százaléka le akart jelentkezni a spamlistáról vagy a feladónál akart panaszt tenni, 18 százalékuk csak látni akarta, hogy mi történik, míg 15 százalékuk érdeklődött a hirdetett termékek és szolgáltatások iránt. A kockázatos műveletre különösen a 35 évnél fiatalabb férfiak vállalkoztak. Érdekesség, hogy ugyanennek a csoportnak a tagjai tartják magukat biztonsági kérdésekben szakértőnek.
A megkérdezettek 58 százaléka kapott már vírust, de csak 36 százalékuk tart attól, hogy ez megismétlődhet. Az emberek a fertőzéseket leggyakrabban a telepített biztonsági szoftvereknek köszönhetően ismerték fel, de sokan mondták azt is, hogy a számítógép lassulása vagy egy új program felbukkanása miatt fogtak gyanút. A MAAWG tanulmány készítői az Egyesült Államokban, Franciaországban, Kanadában, Németországban, Spanyolországban és Nagy-Britanniában összesen 3700 felhasználót kérdeztek meg a szokásairól.
Az internetezők nagy része szerint a spam e-mailek és a kártevők elleni harc leginkább az internetszolgáltatók és a védelmi szoftverek gyártóinak feladata. csak a válaszadók kevesebb, mint fele gondolta úgy, hogy ő maga is hozzájárulhat a kártevők számának visszaszorításához. "A felhasználónak tudnia kell, hogy ő nem egy védtelen néző, hanem döntő szerepet játszik a spammerek elleni harcban, ha nem reagál ezekre a küldeményekre és nem kívánatos leveleknek minősíti őket" - jelentette ki Michael O'Reirdan, a MAAWG elnöke.
A Messaging Anti-Abuse Working Group (MAAWG) által most nyilvánosságra hozott tanulmány jelentős mértékben elmarasztalta a felhasználókat az internetes biztonság tekintetében. A MAAWG szakértői leginkább azt vetik az emberek szemére, hogy tisztában vannak ugyan a különböző online fenyegetésekkel, például a vírusokkal, a kémprogramokkal, a billentyűleütés-figyelőkkel, az adathalászattal, de mégis gyakran győz a kíváncsiságuk és ezzel megtörténik a baj.
A kutatók szerint a legveszélyesebb az összes biztonsági kockázat közül a "velem nem történik semmi" szindróma, ami elsősorban fiatal férfi felhasználóknál figyelhető meg. "A fogyasztók nem látnak összefüggést a kártevők elterjedése és a saját kockázatos viselkedésük között" - összegezték tapasztalataikat a távközlési ipar különleges csoportjának munkatársai.
A felmérésben megszólaltatott internetezők 44 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kompetens az online biztonsági kérdésekben, míg 20 százalékuk egyenesen biztonsági szakértőnek minősítette magát. Ennek ellenére a megkérdezettek 43 százaléka elismerte, hogy megnyitja a kéretlen elektronikus reklámleveleket, az azokban lévő hivatkozásokat és csatolt fájlokat, vagy válaszol az ilyen küldeményekre. A válaszadók fele véletlenül tett így, de a 46 százalékuk nem. Utóbbiak 25 százaléka le akart jelentkezni a spamlistáról vagy a feladónál akart panaszt tenni, 18 százalékuk csak látni akarta, hogy mi történik, míg 15 százalékuk érdeklődött a hirdetett termékek és szolgáltatások iránt. A kockázatos műveletre különösen a 35 évnél fiatalabb férfiak vállalkoztak. Érdekesség, hogy ugyanennek a csoportnak a tagjai tartják magukat biztonsági kérdésekben szakértőnek.
A megkérdezettek 58 százaléka kapott már vírust, de csak 36 százalékuk tart attól, hogy ez megismétlődhet. Az emberek a fertőzéseket leggyakrabban a telepített biztonsági szoftvereknek köszönhetően ismerték fel, de sokan mondták azt is, hogy a számítógép lassulása vagy egy új program felbukkanása miatt fogtak gyanút. A MAAWG tanulmány készítői az Egyesült Államokban, Franciaországban, Kanadában, Németországban, Spanyolországban és Nagy-Britanniában összesen 3700 felhasználót kérdeztek meg a szokásairól.
Az internetezők nagy része szerint a spam e-mailek és a kártevők elleni harc leginkább az internetszolgáltatók és a védelmi szoftverek gyártóinak feladata. csak a válaszadók kevesebb, mint fele gondolta úgy, hogy ő maga is hozzájárulhat a kártevők számának visszaszorításához. "A felhasználónak tudnia kell, hogy ő nem egy védtelen néző, hanem döntő szerepet játszik a spammerek elleni harcban, ha nem reagál ezekre a küldeményekre és nem kívánatos leveleknek minősíti őket" - jelentette ki Michael O'Reirdan, a MAAWG elnöke.