Berta Sándor

Emissziókereskedőket ért adathalász-támadás

2010. január 28-án számos európai káros anyag-kibocsátási kvótakereskedő lett egy nemzetközi phishing-akció áldozata.

Az ügy részleteit csak most hozta nyilvánosságra a Szövetségi Könyezetvédelmi Hivatal (UBA) keretein belül működő Német Emissziókereskedelmi Iroda (DEHSt). A megtámadott úgynevezett emissziókereskedőktől azt követelték a levelek feladói, hogy adják meg a belső számlájukhoz kapcsolódó felhasználói nevet és jelszót. Sajnos a felszólításnak sokan eleget is tettek. A DEHSt adatai szerint körülbelül 2000 emissziókereskedő adta ki a kért információkat és így a csalók 250 000 úgynevezett emisszióértékesítési és -használati egységet szereztek meg. Egy ilyen egység értéke 12 euró, a valódi kár tehát eléri a 3 millió eurót.

A megkárosított cégek és az UBA azonnal büntetőfeljelentést tettek az ügyben és megelőzésképpen minden belső tranzakciót azonnali hatállyal leállítottak. A DEHSt ugyan már január 28-a előtt néhány nappal figyelmeztette az emissziókereskedőket, hogy adathalász-támadás várható és ne dőljenek be a csalóknak, valamint tanácsokat adott az akció kivédésére, de a figyelmeztetése elkésett. Az már csak később derült ki, hogy a támadás nem egyedül a német cégek ellen irányult, hanem fél Európát, így Belgiumot, Dániát, Spanyolországot, Olaszországot, Görögországot, Romániát, Bulgáriát és Magyarországot, továbbá Japánt és Új-Zélandot is érintette. Ezekben az országokban egy időre felfüggesztették a káros anyag-kibocsátási kvóták kereskedését.

A Financial Times értesülései szerint a pórul járt vállalatok most gőzerővel dolgoznak a biztonsági rendszereik megerősítésén. Sajnos azonban az emberi hiszékenység ellen a legjobb védelem is csak keveset ér. "Az akciót rendkívül profi módon hajtották végre" - közölte a DEHSt egyik munkatársa.

Az elkövetők rendkívüli cselhez folyamodtak. Pont a DEHSt nevében írták a leveleket és azzal indokolták az adatok kikérését, hogy egy hackertámadás kivédése miatt a kereskedőknek újra kell regisztrálniuk magukat az iroda rendszerében. A kapott adatok birtokában a megszerzett kvótákat rendkívül gyorsan továbbították Dániába és Nagy-Britanniába, majd továbbértékesítették őket. A vásárlók minden bizonnyal abban a hiszemben voltak, hogy legálisan jutottak olcsó káros anyag-kibocsátási kvótákhoz.

Mivel minden kvótához egy egyedi azonosítószám tartozik, így elvileg visszakövethető az értékesítésük, de a DEHSt munkatársa erre nem sok esélyt lát. Mindenesetre az iroda értesítette az ENSZ Nemzetközi Klímatitkárságát (UNFCCC). A sikeres támadás miatt sok kritika érte a DEHSt, a norvég, az osztrák és a holland hivatalok ugyanis órákon belül reagáltak az akcióra és blokkolták a rendszerükhöz való hozzáféréseket. Az Eon szóvivője nem véletlenül bírálta a német iroda lassúságát, mondván rendkívül irritáló a számukra, hogy nem kaptak semmilyen információt.

Az emissziókereskedelem néhány éve rendkívül népszerű világszerte. A különböző országok és cégek káros anyag-kibocsátási kvótákat szereznek, amiket továbbértékesítenek. Az üzlet jól jövedelmező, így nem csoda, hogy felkeltette a bűnözők érdeklődését is.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • halgatyó #6
    Ez az egész kvótarendszer annyi sebből vérzik, hogy normális képviselők (akik a választóikat képviselik) első elolvasás után nagy ívben elhajították volna.
    Pl.:

    -- Tegyük fel, hogy a Bergengóciai Téglaipari Művek Magyarországra telepít egy nagy téglagyárat, amellyel ellátja fél Európát téglával.
    Akkor most ki fizet CO2 kvótát? Magyarország?
    Vagy a Bergengóciai Téglaipari művek, mint vállalat? (amit persze beépít a tégla árába)
    Vagy netántán Bergengócia állam fizeti a CO2 kvótát?

    És kifelé fizet???

    Agybaj az egész.

    Már 30-40 évvel ezelőtt lehetett biztosan tudni, hogy az olajra és szénre nem lehet ezer éven át civilizációt alapozni.
    Már 30-40 éve intenzív kutatásokat kellett volna folytatni, jelentős nemzetközi részvétellel! Például minden ország a nemzeti jövedelmének 1-2%-át bele kellene dobnia a nagy kalapba, ahol tudósokból álló nemzetközi bizottság dönt a kutatások irányáról (és NEM greenpeace szintű agyament terrorista állatok)

    Akkor már lenne magashőmérsékletű (talán gázhűtéses) szaporító reaktorunk, vagy talán fúziós reaktor is.
    Talán lenne olcsón és nagymennyiségben előállítható fényelektromos átalakító (napelem), és közel járnánk a csendes, nulla kibocsátású, rugalmas, kényelmes közlekedés-szállítási rendszerekhez is.

    Az egész CO2 kereskedelem és a körülötte terpeszkedő rendszer:
    -- antidemokratikus (méghozzá nagyon),
    -- pótcselekvés, miközben az időnk vészesen fogy,
    -- megosztja az országokat és az embereket (nem véletlenül), ezáltal növeli az időhúzást, és csökkenti a megegyezés esélyét ill. minőségét.

    De arra kiválóan alkalmas az egész nemzetközi konferencia-rendszer, hogy 20 ezer ember időnként összejöjjön, és jókat nőzzön meg jókat zabáljon.
  • hiftu #5
    Hopp, épp a környezetvédelem és a hozzátartozó állami cégek a korrupció egyik melegágya. Lehet, hogy jobb is, ha máshol költik el azt a pénzt.
  • vatuszi #4
    Ha nem értetek valamit, attól az még nem marhaság, élősködés, vagy bűnözés.

    Az emissziókereskedelemben széndioxid-kibocsátási kvótákat adnak-vesznek. Piaci erőket kapcsol be a környezetvédelem érdekében. Nem szünteti meg a globális felmelegedés veszélyét, sőt, önmagában nem is csökkenti azt, de azokra az országokra hárítja a terhek egy részét, amelyek inkább felelősek érte, mint a többi ország.

    Magyarország éppenséggel szép bevételhez jut ebből a "nagy büdös semmiből", mert az egykori szocialista nehézipar CO2-kibocsátásához képest ma jóval kevesebb széndioxidot "termelünk. Más kérdés, hogy köcsög politikusaink elsumákolták a kvótakereskedelemből származó bevételeinket, és környezetvédelem helyett kitudjamire költötték el. Na, őket lehet szidni, megérdemlik, mert köcsögök, akik naponta segget csinálnak a szájukból.
  • halgatyó #3
    A cikk utolsó bekezdése mondja ki a lényeget!
    Jó nagy pénzeket lehet keresni a nagy büdös semmiért.
    Ez a tendencia pedig terjed az utóbbi évtizedekben: minél feleslegesebb vagy éppen károsabb semmit csinál valaki, annál könnyeben keresi degeszre magát.

    Róma, Kr. u. 400.
  • pasi29uk #2
    Kereskedők.

    Nem szabad kereskedelmi cégeknek, sőt senkinek sem ilyennel.
  • lammaer #1
    És ilyen idióták kezében van a Föld jövője... emissziókereskedők. Megint egy szakma, akik semmi hasznosat nem csinálnak, de degeszre keresik magukat. Nagyon sajnálom őket, tényleg.