Berta Sándor
Kína nem fog lemondani az internetcenzúráról
Kínai keresőjének lekapcsolása és a hongkongi oldalra való átirányítása ugyan fontos, de inkább szimbolikus lépés a Google részéről, legalábbis Ben Edelman, a Harvard Business School professzora szerint.
Edelman korábban a Berkman Internet és Társadalom Központban dolgozott és fő szakterülete az online szabadság, a hálózatpolitika és az adatvédelem. A szakember Jonathan Zittrainnel közösen elemzést is készített a kínai tartalomszűrő rendszerről. "Tudomásom van arról, hogy már most cenzúrázzák a kínai hatóságok a Google hongkongi oldalát. Senkit sem szabad meglepnie azonban, hogy Kína egy ilyen természetes és közvetlen válasszal reagált a Google bejelentésére, hiszen az ázsiai állam a jövőben is kézben fogja tartani az irányítást az internetcenzúra kérdésében."
"Ez főleg akkor valósulhat meg, ha a belső hálózatok és a külvilág között áramló adatok ellenőrzése, szűrése zökkenőmentesen történhet. A felhasználók ugyan készíthetnek számos eszközt a tartalomszűrő kijátszására, de tisztában kell lenniük azzal, hogy ezzel szabályokat sértenek meg és bizonyos valódi kockázatokat vállalnak" - hangsúlyozta Ben Edelman. A szakember elmondta, hogy a kínai hatóságok elsősorban az internetes címek alapján szűrik ki a tiltott tartalmakat. Mivel azonban előfordulhat, hogy akár több ezer szervernek is egyetlen IP-címe van, így igény jelentkezett arra, hogy akár egyes honlapokat vagy keresési címszavakat is blokkolni tudjanak. Napjainkban már ez történik.
Bizonyítékok vannak arra is, hogy Kína az úgynevezett Deep Packet Inspection eljárást is használja, így a rendszer átvizsgálja az egyes adatcsomagokat és e-maileket, illetve más üzeneteket. A Nagy Tűzfal nem csak forrás és címzett alapján szűr, hanem tartalom alapján is. Aki tiltott fogalmakra keres rá, az könnyen azt veheti észre, hogy az internetelérése hirtelen megszűnt.
"A Google döntését, miszerint megmutatja a kínai felhasználóknak, hogy mely szolgáltatásokat és oldalakat cenzúrázzák és melyeket nem, jónak tartom. A cél egyértelmű: ha a Google nem működhet tovább Kínában, akkor tudja meg a világ, hogy az nem a vállalat, hanem az ázsiai állam felelőssége. Csak néhány fiatal és megfelelő ismeretekkel rendelkező internetező tudja kijátszani a blokádokat. Számos ehhez szükséges alkalmazás lelhető fel a világhálón, de a valódi kockázatokat is észben kell tartaniuk" - nyilatkozta a professzor.
Edelman nem tartja valószínűnek, hogy más cégek is követni fogják a Google példáját. Azt sem lehet látni, hogy ez a lépés miként oldhatná meg a Google és mások problémáját. "Egyrészt megértem Kína álláspontját, hiszen amelyik cég ott akar működni, az tartsa be a helyi törvényeket. Másrészt a világ legtöbb országában az információszabadság egy elfogadott dolog. Kérdezem: vajon mit nyerhet Kína ezzel a kemény magatartásával? A legtöbb kínai felhasználó már tudja, hogy cenzúrázzák a webes kapcsolataikat, vagyis ez a vita semmiképpen sem növeli a kormányba vetett bizalmat. Éppen ellenkezőleg" - szögezte le végül a szakember.
Edelman korábban a Berkman Internet és Társadalom Központban dolgozott és fő szakterülete az online szabadság, a hálózatpolitika és az adatvédelem. A szakember Jonathan Zittrainnel közösen elemzést is készített a kínai tartalomszűrő rendszerről. "Tudomásom van arról, hogy már most cenzúrázzák a kínai hatóságok a Google hongkongi oldalát. Senkit sem szabad meglepnie azonban, hogy Kína egy ilyen természetes és közvetlen válasszal reagált a Google bejelentésére, hiszen az ázsiai állam a jövőben is kézben fogja tartani az irányítást az internetcenzúra kérdésében."
"Ez főleg akkor valósulhat meg, ha a belső hálózatok és a külvilág között áramló adatok ellenőrzése, szűrése zökkenőmentesen történhet. A felhasználók ugyan készíthetnek számos eszközt a tartalomszűrő kijátszására, de tisztában kell lenniük azzal, hogy ezzel szabályokat sértenek meg és bizonyos valódi kockázatokat vállalnak" - hangsúlyozta Ben Edelman. A szakember elmondta, hogy a kínai hatóságok elsősorban az internetes címek alapján szűrik ki a tiltott tartalmakat. Mivel azonban előfordulhat, hogy akár több ezer szervernek is egyetlen IP-címe van, így igény jelentkezett arra, hogy akár egyes honlapokat vagy keresési címszavakat is blokkolni tudjanak. Napjainkban már ez történik.
Bizonyítékok vannak arra is, hogy Kína az úgynevezett Deep Packet Inspection eljárást is használja, így a rendszer átvizsgálja az egyes adatcsomagokat és e-maileket, illetve más üzeneteket. A Nagy Tűzfal nem csak forrás és címzett alapján szűr, hanem tartalom alapján is. Aki tiltott fogalmakra keres rá, az könnyen azt veheti észre, hogy az internetelérése hirtelen megszűnt.
"A Google döntését, miszerint megmutatja a kínai felhasználóknak, hogy mely szolgáltatásokat és oldalakat cenzúrázzák és melyeket nem, jónak tartom. A cél egyértelmű: ha a Google nem működhet tovább Kínában, akkor tudja meg a világ, hogy az nem a vállalat, hanem az ázsiai állam felelőssége. Csak néhány fiatal és megfelelő ismeretekkel rendelkező internetező tudja kijátszani a blokádokat. Számos ehhez szükséges alkalmazás lelhető fel a világhálón, de a valódi kockázatokat is észben kell tartaniuk" - nyilatkozta a professzor.
Edelman nem tartja valószínűnek, hogy más cégek is követni fogják a Google példáját. Azt sem lehet látni, hogy ez a lépés miként oldhatná meg a Google és mások problémáját. "Egyrészt megértem Kína álláspontját, hiszen amelyik cég ott akar működni, az tartsa be a helyi törvényeket. Másrészt a világ legtöbb országában az információszabadság egy elfogadott dolog. Kérdezem: vajon mit nyerhet Kína ezzel a kemény magatartásával? A legtöbb kínai felhasználó már tudja, hogy cenzúrázzák a webes kapcsolataikat, vagyis ez a vita semmiképpen sem növeli a kormányba vetett bizalmat. Éppen ellenkezőleg" - szögezte le végül a szakember.
