Berta Sándor
Nagyobb figyelmet kap az új német kormánynál az internet
Érdekes informatikai elképzelésekkel rukkolt elő az új koalíciós szerződésben a CDU és az FDP. A nemrég nyilvánosságra hozott dokumentumban öt oldal foglalkozik kifejezetten a világhálóval és annak jövőjével.
Az anyagban többek között a következő mondat olvasható: "Az internet a világ legszabadabb és leghatékonyabb információs és kommunikációs fóruma és jelentős mértékben hozzájárul a globális társadalom fejlődéséhez." A konkrét célok között szerepel az online csalások és személyes adatok elleni bűncselekmények visszaszorítása, valamint az adatvédelem erősítése. Mindez azonban elérhető a meglévő törvények betartatásával és esetleges módosításával, nincs szükség új jogszabályokra. Kiépítenék viszont az internetes rendőrőrsök és az online bűncselekményekre szakosodott ügyészségek hálózatát, valamint erősítenék a nemzetközi együttműködéseket.
Megalkotnának továbbá egy kifejezetten az internetes művekre vonatkozó új szerzői jogi törvényt, amely egyaránt figyelembe venné a média, a film- és a zeneipar, a kiadók, a szerzők és a felhasználók érdekeit. Fontos szerepet kapna az önszabályozás, a fájlcserélést nem üldöznék. Az eddiginél nagyobb hangsúlyt helyeznének viszont a gyerekek és a fiatalok online védelmére, annak ellenére, hogy az internethozzáférések blokkolása egy évig biztosan lekerült a napirendről.
A Szövetségi Információstechnikai Biztonsági Hivatal (BSI) a jövőben egyfajta központi kiberbiztonsági intézmény lenne és növelnék a lehetőségeit, hogy a jövőben eredményesen háríthassa el az országot vagy annak kritikus infrastruktúráit fenyegető IT-támadásokat. Emellett a BSI lenne a német kibervédelmi rendszer koordinációs központja. A tervek között szerepel egy új e-kormányzati törvény megalkotása, hogy még korszerűbbé tegyék a közigazgatást. Kiépítenék a De-mail szövetségi e-mail rendszert és a folytatnák az elektronikus személyi igazolvány, illetve útlevél programot.
Végül, de nem utolsósorban megvizsgálnák, hogy a szövetségi rendszerben miként alkalmazhatók a nyílt szabványok, a nyílt forráskódú szoftverek és a Linux. Ezenkívül az IT-projekteknél, valamint a szoftverbeszerzéseknél az eddiginél nagyobb mértékben figyelembe vennék a nyílt forráskódú IT-megoldásokat.
Az anyagban többek között a következő mondat olvasható: "Az internet a világ legszabadabb és leghatékonyabb információs és kommunikációs fóruma és jelentős mértékben hozzájárul a globális társadalom fejlődéséhez." A konkrét célok között szerepel az online csalások és személyes adatok elleni bűncselekmények visszaszorítása, valamint az adatvédelem erősítése. Mindez azonban elérhető a meglévő törvények betartatásával és esetleges módosításával, nincs szükség új jogszabályokra. Kiépítenék viszont az internetes rendőrőrsök és az online bűncselekményekre szakosodott ügyészségek hálózatát, valamint erősítenék a nemzetközi együttműködéseket.
Megalkotnának továbbá egy kifejezetten az internetes művekre vonatkozó új szerzői jogi törvényt, amely egyaránt figyelembe venné a média, a film- és a zeneipar, a kiadók, a szerzők és a felhasználók érdekeit. Fontos szerepet kapna az önszabályozás, a fájlcserélést nem üldöznék. Az eddiginél nagyobb hangsúlyt helyeznének viszont a gyerekek és a fiatalok online védelmére, annak ellenére, hogy az internethozzáférések blokkolása egy évig biztosan lekerült a napirendről.
A Szövetségi Információstechnikai Biztonsági Hivatal (BSI) a jövőben egyfajta központi kiberbiztonsági intézmény lenne és növelnék a lehetőségeit, hogy a jövőben eredményesen háríthassa el az országot vagy annak kritikus infrastruktúráit fenyegető IT-támadásokat. Emellett a BSI lenne a német kibervédelmi rendszer koordinációs központja. A tervek között szerepel egy új e-kormányzati törvény megalkotása, hogy még korszerűbbé tegyék a közigazgatást. Kiépítenék a De-mail szövetségi e-mail rendszert és a folytatnák az elektronikus személyi igazolvány, illetve útlevél programot.
Végül, de nem utolsósorban megvizsgálnák, hogy a szövetségi rendszerben miként alkalmazhatók a nyílt szabványok, a nyílt forráskódú szoftverek és a Linux. Ezenkívül az IT-projekteknél, valamint a szoftverbeszerzéseknél az eddiginél nagyobb mértékben figyelembe vennék a nyílt forráskódú IT-megoldásokat.
Ilyen izmozások helyett inkább lennének tökösek nemet mondani cionéknak.