MTI
Az EP is szankcionálná az illegális fájlterjesztőket
Az Európai Parlament elállt az elfogadás előtt álló európai uniós távközlési szabálycsomag tervezetének olyan módosításától, amely bírósági beavatkozás nélkül nem tette volna lehetővé az interneten illegálisan jogvédett fájlokat terjesztők megbüntetésé, egyebek között akár internetkapcsolatuk letiltásával is.
Az Európai Unió központi intézményei hosszú idő óta keresik egymás között a kompromisszumot annak érdekében, hogy mindegyikük számára elfogadhatóvá váljék a szabálycsomag, amelynek célja a verseny növelése, a fogyasztók jobb és olcsóbb kiszolgálása lenne. A reformot a jelenlegi összetételű Európai Bizottság és az előző Európai Parlament egyik legjelentősebb munkájaként tartották számon, és mindkét intézmény, valamint az uniós tagországokat képviselő tanács még a nyári EP-választások előtt szerette volna elérni a megállapodást, ám erre azóta sem került sor.
Az ellentétek egyik eleme éppen a világhálót használók jogainak kérdése volt, különös tekintettel arra, hogy több EU-tagország - köztük Franciaország és Nagy-Britannia - az eddiginél szigorúbb fellépésről döntött vagy ilyet tervez az illegális terjesztők ellen. Tavasszal az uniós parlament (elsősorban a zöldek nyomására) még megszavazta azt a módosítást - és ezzel blokkolta a csomag jóváhagyását -, amely szerint bírósági döntésre van szükség ahhoz, hogy valakinek megszüntessék az internetkapcsolatát abban az esetben is, ha a használót törvénysértéssel, például törvénytelen információcserével vagy szerzőijog-sértéssel gyanúsítják.
Friss sajtóértesülések szerint azonban az ősz elején újrakezdett intézményközi egyeztetések során, nemrégiben az EP visszalépett a fenti módosítástól annak érdekében, hogy a csomagról megszülethessen a kompromisszum. A változtatás azt jelenti, hogy az egyes tagországok saját döntése lesz meghatározni, milyen feltételek mellett és milyen szankciókkal sújthatók a tartósan szabályt szegők. Becslések szerint az internetezők csaknem egy hatoda érintett az illegális fájlcserében küldőként vagy fogadóként.
Amennyiben az idén nem sikerül véglegesen megszavazni a távközlési reformokat, új javaslatot kel kidolgozni. Ha azonban az uniós intézményeknek sikerül megegyezniük, a gyakorlatban elkerülhetővé válik a teljes csomag újratárgyalása.
Az Európai Unió központi intézményei hosszú idő óta keresik egymás között a kompromisszumot annak érdekében, hogy mindegyikük számára elfogadhatóvá váljék a szabálycsomag, amelynek célja a verseny növelése, a fogyasztók jobb és olcsóbb kiszolgálása lenne. A reformot a jelenlegi összetételű Európai Bizottság és az előző Európai Parlament egyik legjelentősebb munkájaként tartották számon, és mindkét intézmény, valamint az uniós tagországokat képviselő tanács még a nyári EP-választások előtt szerette volna elérni a megállapodást, ám erre azóta sem került sor.
Az ellentétek egyik eleme éppen a világhálót használók jogainak kérdése volt, különös tekintettel arra, hogy több EU-tagország - köztük Franciaország és Nagy-Britannia - az eddiginél szigorúbb fellépésről döntött vagy ilyet tervez az illegális terjesztők ellen. Tavasszal az uniós parlament (elsősorban a zöldek nyomására) még megszavazta azt a módosítást - és ezzel blokkolta a csomag jóváhagyását -, amely szerint bírósági döntésre van szükség ahhoz, hogy valakinek megszüntessék az internetkapcsolatát abban az esetben is, ha a használót törvénysértéssel, például törvénytelen információcserével vagy szerzőijog-sértéssel gyanúsítják.
Friss sajtóértesülések szerint azonban az ősz elején újrakezdett intézményközi egyeztetések során, nemrégiben az EP visszalépett a fenti módosítástól annak érdekében, hogy a csomagról megszülethessen a kompromisszum. A változtatás azt jelenti, hogy az egyes tagországok saját döntése lesz meghatározni, milyen feltételek mellett és milyen szankciókkal sújthatók a tartósan szabályt szegők. Becslések szerint az internetezők csaknem egy hatoda érintett az illegális fájlcserében küldőként vagy fogadóként.
Amennyiben az idén nem sikerül véglegesen megszavazni a távközlési reformokat, új javaslatot kel kidolgozni. Ha azonban az uniós intézményeknek sikerül megegyezniük, a gyakorlatban elkerülhetővé válik a teljes csomag újratárgyalása.
