SG.hu·

Az okostelefonok lehetnek a jövő könyvei

Stefan Herwig piackutató szerint amennyiben a könyvszakma nem változtat álláspontján, könnyen a zeneipar sorsára juthat. Utóbbi az elmúlt években szerzői jogi pereskedések sorát indította el, amelyekkel azonban közel sem érte el a kívánt eredményt.

Nem véletlen, hogy az online piacon a lábát éppen megvetni készülő könyvszakma komoly dilemmába került: nem akar lemondani a bevételeiről, de nem akar pereskedésekbe bocsátkozni, és a 21. század követelményeinek megfelelő szerzői jogot szeretne. A helyzetet bonyolítja, hogy megjelent számos új piaci szereplő, akiknek komoly beleszólásuk lehet a dolgok alakulásába. Elég például csak a Google, az Apple és az Amazon alkotta triumvirátusra gondolni.

A digitális könyvüzletbe jelenleg megéri befektetni. A piac a válság ellenére is jól tartja magát, dinamikusan erősödik. Csak Németországban minden száz könyvből 37 már kizárólag vagy részben digitális formában jelenik meg. A szakkönyveknél ez az arány még nagyobb, mintegy 51 százalékos. Az e-könyv olvasók mellett egyre nyilvánvalóbb, hogy az okostelefonok is alkalmasak lehetnek a digitális művek megjelenítésére.

Neelan Choksi, a Lexcycle munkatársa szerint az iPhone-tulajdonosok már több mint 115 000 digitális kiadvány közül válogathatnak, ezek fele ráadásul szabadon elérhető. Ezzel párhuzamosan megjelentek az első e-könyv olvasó programok az Apple készülékéhez. A Lexcycle például a Stanzát fejlesztette ki. "Fontos, hogy a művek az olvasók igényeinek feleljenek meg. Egy egyszer megvásárolt e-könyvnek mindig a felhasználó tulajdonában kell maradnia. A különböző eszközöknek és alkalmazásoknak pedig támogatniuk kell a szabadon hozzáférhető tartalmakat és a nyílt szabványokat" - jelentette ki Neelan Choksi.

Az egyik komoly piac lehet Kína. A Frankfurti Könyvvásáron is bemutatkozó Shanda Literature ügyvezetője, Hou Xiaoqiang imponáló számokat sorolt: a kiadó négy honlapjához eddig 800 000 (!) szerző csatlakozott, közülük 10 000-rel már szerződést is kötöttek. Jelenleg több mint 100 000 mű szerzői jogai vannak a Shanda birtokában. Egyes kiadványokból eddig több mint 15 millió példányt adtak el. Tavaly pedig a vállalat forgalma elérte a 10 millió eurót. Az olvasók a mobiltelefonjaikra tölthetik le a regényeket és más alkotásokat, a fizetés mobil rendszeren keresztül történik.

Az egyes szerzők naponta frissítik a könyveiket. A legnépszerűbb író naponta 10 000 kínai írásjelet tölt fel a platformra, 30 000-es olvasótábora van és egy jó napon akár 260 eurót is megkeres. Az alkalmazott üzleti modell egyszerű: minden kiadvány első fele ingyen elérhető, utána minden további 1000 írásjeles oldal 2-3 eurócentbe kerül. Általában a bevételek 20-50 százalékát kaphatja meg az író, a pontos szám szerződésenként eltérő. Ilyen módon 100 szerző évente 9800 eurót kereshet.

Egyértelmű, hogy az elektronikus könyveké a jövő. Az viszont még kérdéses, hogy az új piacon kik töltenek be majd meghatározó szerepet.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© KillerBee2009. 10. 19.. 16:00||#11
"Ez teljesen helyes mister kukacos."

Még neked is Miss vagyok!
© KillerBee2009. 10. 19.. 15:41||#10
Persze nem kell nekem hinned, noha minden okod meglenne rá, azt hiszem, nem kicsit jobban ismerem a német nyelvet, mint te. Idézet a német Wikipedia Urheberrecht szócikkébõl, a lényeget kiemeltem:

"Das Urheberrecht bezeichnet zunächst das subjektive und absolute Recht, das die ideellen und materiellen Interessen des Urhebers an seinem Geisteswerk schützt. Als objektives Recht meint es die Summe der Rechtsnormen eines Rechtssystems, die das Verhältnis des Urhebers und seiner Rechtsnachfolger zu seinem Werk regeln; es bestimmt Inhalt, Umfang, Übertragbarkeit und Folgen der Verletzung des subjektiven Rechts. Das Copyright des anglo-amerikanischen Rechts ist dagegen, wie der Name schon sagt, eher eine Art Verlagsrecht/Reproduktionsrecht, wird jedoch häufig damit verwechselt. Der Hauptunterschied besteht darin, dass das Copyright nur die Reproduktionsrechte des Reproduzenten regelt – im Gegensatz zur obigen Beschreibung des Urheberrechts."

Na ugye most jössz majd azzal, hogy a Wikipedia nem megbízható forrás, de nyugodtan nézz utána német jogi szakkönyvekben. A te nyelvtudásodnál azért a Wikipedia még mindig megbízhatóbb.
© KillerBee2009. 10. 19.. 15:32||#9
Im deutschen Originaltext wird das Wort Copyright nicht etwa zufällig verwendet, es hat wohl eine distinktive Bedeutung. Es wäre an der Zeit, deine Deutschkenntnisse etwas aufzupolieren.
© KillerBee2009. 10. 19.. 15:17||#8
Egy fenét helyes, a két jogi kifejezés alapvetõen eltérõ jogokat jelent. A szerzõi jog elidegeníthetetlen, ha akarom, sem ruházhatom át másra, ellentétben a copyrighttal. És hiszed vagy nem, ezt a németek is tudják - egy amatõr színvonalon dolgozó fordító a jelek szerint nem.

Egy példa: Attól, hogy nálunk sokan mondanak garanciát a szavatosság helyett, a két dolog még nagyon nem ugyanazt jelenti - persze lehet, hogy neked igen, csak majd meglepõdsz, ha rád hárul a bizonyítási teher.
© nickwearby2009. 10. 18.. 18:29||#7
Nyilván ehhez is el kellene telnie egy kis idõnek, hogy kiforrottá váljon.

Ha a szerzõ ad a hírnevére, akkor elõbb-utób igényes munkát tölt fel a hálóra,
ha meg nem, akkor igényes önkéntesek (akik nem bírják nézni a szennyet) tök jól kijavítják.

A végfelhasználó szempontjából mindenképpen eredményesebben mûködne, mint ma,
mert a kiadókat aztán baszogathatnám, hogy márpedig adják ki lektorálva....
© mad mind2009. 10. 18.. 11:56||#6
Ez teljesen helyes mister kukacos. A Copyrightot már sokszor használják au Uhrheberrecht helyett.
© Polemius2009. 10. 16.. 22:40||#5
Na igen, azok aztán olyanok is lesznek. 😊
Sajnos lehet látni olyan könyveket boltban is, melyeknél szinte mindent megspóroltak, és majdnem egy az egyben az került bele, amit a szerzõ leadott word dokumentumban. :s
© nickwearby2009. 10. 16.. 22:11||#4
Egy másik cikkhez írt hsz-emben "finoman" utaltam rá, hogy
a digitális könyvek "megjelentetését" (inkább publikálást kéne)
nem a kiadóknak kéne intézni, hanem közvetlenül a mû szerzõjének.

© atlagember2009. 10. 16.. 19:20||#3
Hát nálunk nem ez az arány. Nálunk a kiadóban valóban megjelentetjük a könyvek felét digitálisan is, de a bevételnek csupán 0,02%-a származik a digitális értékestésbõl, ami messze kevesebb, mint amennyibe kerül a fenntartás, úgyhogy egyelõre még nem rentábilis a dolog.
© KillerBee2009. 10. 16.. 17:08||#2
"Shanda hält inzwischen das Copyright an über 100.000 Titeln."

Ami az SG szerint így szól magyarul:

"Jelenleg több mint 100 000 mû szerzõi jogai vannak a Shanda birtokában."

Hibás a fordítás, érdemes lenne németül tudó fordítót alkalmazni. Akkor lenne helyes, ha a német szövegben Copyright helyett Urheberrecht állna - de nem az áll.