SG.hu
Hódítanak a videómegosztó portálok
Magyarországon, 2008 végén már több mint 650 ezren néztek rendszeresen online videó tartalmat - derül ki a GKIeNET 2009. májusban közzétett kutatásából.
Az interneten keresztüli videó tartalom fogyasztása egyre népszerűbb, így a világban is megjelentek a domináns szereplők - de ezek mellett a hazai videómegosztó szolgáltatásoknak is kiemelt szerep jut. A videómegosztók a mozgóképes tartalom keresőmotorjaivá is vállnak.
Magyarországon, 2008 végén a 14 évnél idősebbek közül 3,09 millió fő (teljes népesség 36%-a) számított rendszeres internethasználónak, online videó tartalmakat pedig már 21%-uk (650 ezer fő) nézett rendszeresen Az eMarketer által 2009 elején megjelentetett felmérése szerint az Egyesült Államokban az online módon videókat az internetezők csaknem 82%-a nézett 2008 végén (összesen 137 millió fő, a teljes népesség 45%-a), ami előrevetíti, hogy az interneten elérhető videó tartalom az internethasználat intenzitásának növekedését is magával hozza. A folyamat már Magyarországon is elindult.
Az online videót nézők számán kívül fontos adat, hogy milyen gyakorisággal néznek videókat a videómegosztó portálokon és milyen jellegű videókat néznek. Az alábbi táblázatból kitűnik, hogy az Egyesült Államokban a férfiak gyakrabban néznek online videót, mint a nők, a fiatalabb (18-24 éves) generáció körében pedig népszerűbb a videó tartalom internetes környezetben, mint a 24 év felettiek körében.
Az egyesült államokbeli online videózók kis része (10-15%-a) már csak letöltés útján néz videó tartalmat, a felhasználók több mint fele (50-60%-a) pedig a videóstreamek megtekintése mellett már töltött le videót az internetről. Bár a videómegosztó oldalak böngészése tipikus módja a streamelt videók megtekintésének (ez a csupán érzékelést engedő felhasználás), de a videómegosztókon elérhető videók letöltésére az interneten könnyen elérhetők speciális szoftverek és online alkalmazások. Az amerikai online videózók fennmaradó része (30-40%-a) csak streamelt videókat néz, a magasabb életkorú felhasználók esetén ez az arány magasabb, az 55 év feletti online videózók több mint fele pedig csak videóstreameket néz, letöltött videókat nem.
Videó tartalmak már a ’90-es évek közepén is elérhetők voltak az interneten (Guba.com, Heavy.com), de az első közösségi (web 2.0-ás) videómegosztó szolgáltatások világszerte csak 2003-ban jelentek meg. A ma világszinten legnépszerűbb videómegosztók közül a Metacafe már 2003-ban elindult, ezt két évvel később követte a YouTube, illetve a vele nagyjából egy időben indult Dailymotion és Google Video, míg a Hulu-t 2007 márciusában alapították.
A szolgáltató a videómegosztó szolgáltatás esetében csak a szervert, illetve az alkalmazást, mint keretrendszert biztosítja, a videó tartalmat a felhasználók készítik, töltik fel, osztják meg, véleményezik, és ilyen módon a további látogatókat vonzó értéket az aktív közösség teremti. A videómegosztók bevétele jelenleg még a hirdetési felületek értékesítéséből származik.
A longtail jelenség a videómegosztó szolgáltatásoknál is megjelent. A felhasználók körében egyelőre a legnépszerűbb portál a Google tulajdonában lévő YouTube, ahol az aktuálisan legnézettebb videókat naponta néhány százezerszer tekintik meg, ugyanakkor a portált jelenleg naponta 210 millió esetben keresik fel (ami havonta átlagosan 6,3 milliárd oldalletöltést jelent). Az oldalra jelenleg percenként 15 órányi videó anyagot töltenek fel.
Az egyre népszerűbb videómegosztó szolgáltatások ugyanakkor különböző stratégiával igyekeznek megkülönböztetni magukat: Dailymotion: a YouTube-bal szemben - ahol megközelítőleg azonos a férfi-női felhasználók aránya - a Dailymotionnál magasabb a férfi nézők aránya. A maximálisan feltölthető videó fájl méret 150 Mbyte, ami a magasabb a YouTube által biztosítottnál (100 Mbyte). A Dailymotionre feltölthető videó maximális hossza 20 perc (a YouTube-nál ez 10 perc). Az oldalra már mobiltelefonról vagy közvetlenül webkameráról is feltölthetők videók, ami előrevetíti, hogy felhasználók mindegyike lényegében amatőr riporterként készíthet az egész világ számára tartalmat.
Imeem.com: a 2004-ben alapított oldal a videók mellett blogokat, audió fájlokat és képeket is kiszolgáló komplex közösségi szolgáltatás.
Google Video: a Google 2005-ben indított saját fejlesztésű videómegosztó szolgáltatása dinamikus egyedi látogatói szám növekedést produkál, de piaci részesedése mindig a YouTube töredéke maradt - ez is közrejátszott abban, hogy a Google 2006 őszén felvásárolta a YouTube-ot. Jelenleg a Google Video oldalon a Google Video-n keresztül feltöltött videókon kívül kereshetők és elérhetők a YouTube videók is, amivel a Google egy laza összekapcsolást teremtett meg a tulajdonában álló két szolgáltatás között, miközben a minél szélesebb tartalomkínálat követelményének is eleget tesz. A Google Video látogatottsága - YouTube nélkül - hasonló a Video.Yahoo.com-hoz (a 2005-ben induló Yahoo! szolgáltatás 2006-ra komplett videómegosztóvá alakult). Az Egyesült Államokban jelenleg megközelítőleg 2-2 millió egyedi látogató használja havonta a két oldalt.
Hulu: az oldalt az NBC Universal és a News Corporation alapította 2007-ben, 2009. áprilistól pedig már a Disney is a tulajdonosok között van. Egy kockázati tőke társaság (Providence Equity Partners) 100 millió dollárt invesztál az videómegosztó fejlesztésébe, a disztribúciós partnerek között pedig ott van az AOL, a Comcast, az MSN, a MySpace és a Yahoo! is. A Hulu által közzétett - de számosságát tekintve kevés, de legális - tartalom (sorozatok, filmek) megtekintésszámot eredményez. Az oldal látogatottsága rendkívül gyorsan növekszik, a felhasználók pedig a YouTube látogatókhoz képest kifejezetten sok időt töltenek átlagban az oldalon.
Megavideo: az oldal a felhasználók számára ingyenes fájlmegosztó szolgáltatások (pl. Rapidshare, Netload, Megaupload) üzleti modelljét a videómegosztók funkcionalitásával kombinálva jött létre - a fájlmegosztó Megaupload-ból nőve ki magát. Alapvetően a Megavideo is ingyenes, de prémiumszolgáltatásokat is igénybe lehet venni. A tárhely mögött egy flash videó felületet készítettek, így a videó feltöltés és konverzió után az adott videó URL birtokában lévő látogatók a nélkül tudják jó minőségben megtekinteni a videót, hogy le kellene azt tölteniük. A hagyományos fájlmegosztókhoz hasonlóan a Megavideo lejátszó oldalán is hirdetések jelennek meg, sőt a lejátszás közben, azt megszakítva videó hirdetéseket kell a felhasználóknak megtekintenie, amennyiben nem fizetnek elő a prémiumszolgáltatásokra (ez esetben biztosítják a hirdetésmentességet, a gyorsabb stream-et, és nincs várakozási idő).
A fájlmegosztókhoz hasonlóan a Megavideo videó player oldalak linkjei sem kereshetők egyszerűen a Megavideo oldalán, hanem egyéb oldalakon, e-maileken, fórumokon terjednek. A modell lehetővé tette a felhasználók számára, hogy a YouTube-bal szemben (ahol a videók többsége rövid, vicces vagy otthoni videó, és a feltöltött teljes filmeket a filmforgalmazói tiltás miatt gyorsan törlik) az eddig tipikusan fájlcserélő hálózatokon terjedő sorozatokat, hollywoodi filmeket nézzenek ingyenes stream formában. A Megavideo 2009 januárjára bekerült a tíz legnézettebb videó oldal közé és jelenleg már havi több mint 100 millió videó megtekintést generál.
Sikeréhez hozzájárult az is, hogy a fájlmegosztó szolgáltatás üzleti modelljét kiegészítették: a magas nézettségű videók feltöltőit díjazzák prémium csomag adásával illetve kiemelkedő nézettség (100 ezer letöltés) elérése után fizetnek is a feltöltőknek. Az oldal a Metacafé-val megegyező módon nem engedi a tartalomduplikálást - így ösztönzik a felhasználókat a kimagasló nézettséggel kecsegtető videók feltöltésére, ami miatt viszont igen sok a szerzői jogsértések száma. A Megavideo terveiben szerepel, hogy a feltöltők reklámokat helyezhetnek majd el a videók player oldalán és a videókban, illetve a hirdetési bevétel teljes egészében a hozzájuk folyik majd be.
Metacafe: a 2008 februárjában már 27 millió havi egyedi látogatóval rendelkező oldal megkülönböztető jellemzője a többi szolgáltatással szemben, hogy elsőként nem engedték meg a tartalom duplikációt: egy videó csak egyszer kerülhet feltöltésre.
A videómegosztókon keresztül elérhető tartalom mennyisége és típusa, illetve az egy tartalom egységre jutó nézettség alapján jelentős eltérések láthatók. A Hulu esetében a kévés tartalomhoz nagy megtekintésszám tartozik (ez jellemzi a népszerű TV csatornákat is), míg például a YouTube esetében a sok - jellemzően felhasználók által készített - tartalmat viszonylag kevesen tekintik meg. A két típus tehát elkülönül, még ha mindkettő esetében magas is a nézettség mutató, a jelenleg népszerű videómegosztók többsége pedig a YouTube-hoz hasonló vonásokat visel magán. A videómegosztók egyben a mozgóképes tartalom keresőmotorjaivá is vállnak.
A fentiekből látható, hogy a felhasználók által készített tartalomhoz képest a professzionális tartalom nagyobb vonzerőt képvisel internetes környezetben. A Hulu-t eleve nagy tartalom előállítók alapították, de a nem tartalom birtokosok által működtetett videómegosztók és televízió csatornák közötti együttműködésre is látható már több példa - ilyen a YouTube CBS csatornával kötött partnersége is. A 2006 őszén indult együttműködésben a CBS külön színvilágban megjelenő csatorna aloldalt kapott a YouTube-on és naponta tölti fel műsorrészleteit, a YouTube-CBS csatorna oldalon megjelenő hirdetéseket pedig a felek megosztják egymás között.
A hirdetési bevételen túl a YouTube számára előnyös, hogy a tartalom-együttműködés révén minőségi legális tartalmak kerülnek fel az oldalára, a CBS televízió csatorna ugyanakkor internetes megjelenésével új közönséget ér el. A YouTube-os jelenlét sikerét az is bizonyítja, hogy a kooperáció elindulása óta megnőtt a CBS televízió csatorna nézettsége.
Magyarországon, a munkahelyen a napi internet-használat átlagos ideje (2,8 óra) magasabb, mint az otthoni internetezéssel töltött idő (1,9 óra), videómegosztó portálokat viszont napközben többen keresnek fel (76%), mint az esti órákban. Hazánkban a tévénézettség jellemzően 17.00-23.30 között a legintenzívebb, ebben az időintervallumban átlagosan 2-5 millió fő mellett van bekapcsolt tévékészülék (hét közben az esti órákban a tévénézést intenzívebb, míg a hétvégén a nézettség megoszlása egyenletesebb) - de a tévénézéstől egyelőre a videómegosztó portálok nem tudnak jelentős számú nézőt elcsábítani.
A videómegosztó szolgáltatást ugyanakkor egyre többen (az online videókat nézők 62%-a) a hírként megjelenő szöveges leírásban lévő videóablakon keresztül veszik igénybe, ami mutatja, hogy a magyarországi videómegosztóknak (melyek közül a legnépszerűbbek Videa, az Indavideo és a Videoplayer) már jelenleg is fontos szerep jut a hírek, illetve a szórakoztatás piacán.
Az interneten keresztüli videó tartalom fogyasztása egyre népszerűbb, így a világban is megjelentek a domináns szereplők - de ezek mellett a hazai videómegosztó szolgáltatásoknak is kiemelt szerep jut. A videómegosztók a mozgóképes tartalom keresőmotorjaivá is vállnak.
Magyarországon, 2008 végén a 14 évnél idősebbek közül 3,09 millió fő (teljes népesség 36%-a) számított rendszeres internethasználónak, online videó tartalmakat pedig már 21%-uk (650 ezer fő) nézett rendszeresen Az eMarketer által 2009 elején megjelentetett felmérése szerint az Egyesült Államokban az online módon videókat az internetezők csaknem 82%-a nézett 2008 végén (összesen 137 millió fő, a teljes népesség 45%-a), ami előrevetíti, hogy az interneten elérhető videó tartalom az internethasználat intenzitásának növekedését is magával hozza. A folyamat már Magyarországon is elindult.
Az online videót nézők számán kívül fontos adat, hogy milyen gyakorisággal néznek videókat a videómegosztó portálokon és milyen jellegű videókat néznek. Az alábbi táblázatból kitűnik, hogy az Egyesült Államokban a férfiak gyakrabban néznek online videót, mint a nők, a fiatalabb (18-24 éves) generáció körében pedig népszerűbb a videó tartalom internetes környezetben, mint a 24 év felettiek körében.
Az egyesült államokbeli online videózók kis része (10-15%-a) már csak letöltés útján néz videó tartalmat, a felhasználók több mint fele (50-60%-a) pedig a videóstreamek megtekintése mellett már töltött le videót az internetről. Bár a videómegosztó oldalak böngészése tipikus módja a streamelt videók megtekintésének (ez a csupán érzékelést engedő felhasználás), de a videómegosztókon elérhető videók letöltésére az interneten könnyen elérhetők speciális szoftverek és online alkalmazások. Az amerikai online videózók fennmaradó része (30-40%-a) csak streamelt videókat néz, a magasabb életkorú felhasználók esetén ez az arány magasabb, az 55 év feletti online videózók több mint fele pedig csak videóstreameket néz, letöltött videókat nem.
Videó tartalmak már a ’90-es évek közepén is elérhetők voltak az interneten (Guba.com, Heavy.com), de az első közösségi (web 2.0-ás) videómegosztó szolgáltatások világszerte csak 2003-ban jelentek meg. A ma világszinten legnépszerűbb videómegosztók közül a Metacafe már 2003-ban elindult, ezt két évvel később követte a YouTube, illetve a vele nagyjából egy időben indult Dailymotion és Google Video, míg a Hulu-t 2007 márciusában alapították.
A szolgáltató a videómegosztó szolgáltatás esetében csak a szervert, illetve az alkalmazást, mint keretrendszert biztosítja, a videó tartalmat a felhasználók készítik, töltik fel, osztják meg, véleményezik, és ilyen módon a további látogatókat vonzó értéket az aktív közösség teremti. A videómegosztók bevétele jelenleg még a hirdetési felületek értékesítéséből származik.
A longtail jelenség a videómegosztó szolgáltatásoknál is megjelent. A felhasználók körében egyelőre a legnépszerűbb portál a Google tulajdonában lévő YouTube, ahol az aktuálisan legnézettebb videókat naponta néhány százezerszer tekintik meg, ugyanakkor a portált jelenleg naponta 210 millió esetben keresik fel (ami havonta átlagosan 6,3 milliárd oldalletöltést jelent). Az oldalra jelenleg percenként 15 órányi videó anyagot töltenek fel.
Az egyre népszerűbb videómegosztó szolgáltatások ugyanakkor különböző stratégiával igyekeznek megkülönböztetni magukat:
A fájlmegosztókhoz hasonlóan a Megavideo videó player oldalak linkjei sem kereshetők egyszerűen a Megavideo oldalán, hanem egyéb oldalakon, e-maileken, fórumokon terjednek. A modell lehetővé tette a felhasználók számára, hogy a YouTube-bal szemben (ahol a videók többsége rövid, vicces vagy otthoni videó, és a feltöltött teljes filmeket a filmforgalmazói tiltás miatt gyorsan törlik) az eddig tipikusan fájlcserélő hálózatokon terjedő sorozatokat, hollywoodi filmeket nézzenek ingyenes stream formában. A Megavideo 2009 januárjára bekerült a tíz legnézettebb videó oldal közé és jelenleg már havi több mint 100 millió videó megtekintést generál.
Sikeréhez hozzájárult az is, hogy a fájlmegosztó szolgáltatás üzleti modelljét kiegészítették: a magas nézettségű videók feltöltőit díjazzák prémium csomag adásával illetve kiemelkedő nézettség (100 ezer letöltés) elérése után fizetnek is a feltöltőknek. Az oldal a Metacafé-val megegyező módon nem engedi a tartalomduplikálást - így ösztönzik a felhasználókat a kimagasló nézettséggel kecsegtető videók feltöltésére, ami miatt viszont igen sok a szerzői jogsértések száma. A Megavideo terveiben szerepel, hogy a feltöltők reklámokat helyezhetnek majd el a videók player oldalán és a videókban, illetve a hirdetési bevétel teljes egészében a hozzájuk folyik majd be.
A videómegosztókon keresztül elérhető tartalom mennyisége és típusa, illetve az egy tartalom egységre jutó nézettség alapján jelentős eltérések láthatók. A Hulu esetében a kévés tartalomhoz nagy megtekintésszám tartozik (ez jellemzi a népszerű TV csatornákat is), míg például a YouTube esetében a sok - jellemzően felhasználók által készített - tartalmat viszonylag kevesen tekintik meg. A két típus tehát elkülönül, még ha mindkettő esetében magas is a nézettség mutató, a jelenleg népszerű videómegosztók többsége pedig a YouTube-hoz hasonló vonásokat visel magán. A videómegosztók egyben a mozgóképes tartalom keresőmotorjaivá is vállnak.
A fentiekből látható, hogy a felhasználók által készített tartalomhoz képest a professzionális tartalom nagyobb vonzerőt képvisel internetes környezetben. A Hulu-t eleve nagy tartalom előállítók alapították, de a nem tartalom birtokosok által működtetett videómegosztók és televízió csatornák közötti együttműködésre is látható már több példa - ilyen a YouTube CBS csatornával kötött partnersége is. A 2006 őszén indult együttműködésben a CBS külön színvilágban megjelenő csatorna aloldalt kapott a YouTube-on és naponta tölti fel műsorrészleteit, a YouTube-CBS csatorna oldalon megjelenő hirdetéseket pedig a felek megosztják egymás között.
A hirdetési bevételen túl a YouTube számára előnyös, hogy a tartalom-együttműködés révén minőségi legális tartalmak kerülnek fel az oldalára, a CBS televízió csatorna ugyanakkor internetes megjelenésével új közönséget ér el. A YouTube-os jelenlét sikerét az is bizonyítja, hogy a kooperáció elindulása óta megnőtt a CBS televízió csatorna nézettsége.
Magyarországon, a munkahelyen a napi internet-használat átlagos ideje (2,8 óra) magasabb, mint az otthoni internetezéssel töltött idő (1,9 óra), videómegosztó portálokat viszont napközben többen keresnek fel (76%), mint az esti órákban. Hazánkban a tévénézettség jellemzően 17.00-23.30 között a legintenzívebb, ebben az időintervallumban átlagosan 2-5 millió fő mellett van bekapcsolt tévékészülék (hét közben az esti órákban a tévénézést intenzívebb, míg a hétvégén a nézettség megoszlása egyenletesebb) - de a tévénézéstől egyelőre a videómegosztó portálok nem tudnak jelentős számú nézőt elcsábítani.
A videómegosztó szolgáltatást ugyanakkor egyre többen (az online videókat nézők 62%-a) a hírként megjelenő szöveges leírásban lévő videóablakon keresztül veszik igénybe, ami mutatja, hogy a magyarországi videómegosztóknak (melyek közül a legnépszerűbbek Videa, az Indavideo és a Videoplayer) már jelenleg is fontos szerep jut a hírek, illetve a szórakoztatás piacán.