Berta Sándor
Világszerte nő a másolt szoftverek aránya
A Business Software Alliance (BSA) az idén is nyilvánosságra hozta éves jelentését a kalózprogramok értékéről és arányáról.
Az IDC piackutató intézet munkatársai által elkészített Global Software Piracy Study 2008 szerint a világszerte használt illegálisan másolt alkalmazások értéke 154 millió euróval nőtt és így elérte az 1,55 milliárd eurót. A legfontosabb eredményeket Robert Holleyman, a BSA elnök-vezérigazgatója ismertette.
Az Európai Unión belül Görögországban (57 százalék), Cipruson (50 százalék) és Olaszországban (48 százalék) a legmagasabb a kalózszoftverek aránya.
A legalacsonyabb értékkel Ausztria (24 százalék) és Luxemburg (21 százalék) büszkélkedhet. A legnagyobb arányú javulást ezen a területen az elmúlt évben Oroszország könyvelhette el, ahol 73-ról 68 százalékra csökkent a másolt programok aránya. Az európai uniós átlag 35 százalék, míg az illegális kópiák miatti forgalomkiesés a 2007-es évi 8,8 milliárd euróhoz képest 10 milliárd euróra nőtt.
A magyar piacon tavaly az első nyolc hónapban a sokévi stagnálást követően mérséklődött az illegális szoftverhasználat, ám az utolsó 4 hónapban a trend megfordult, s az eredmények romlani kezdtek. A gazdasági recesszió ugyanis sok cégvezetőt arra ösztönzött, hogy a kockázatosabb utat válassza, és illegális szoftvereket használjon. A BSA szerint ugyanakkor a bizonytalan gazdasági időkben is fontos, hogy a társaságok ne engedjenek a feketegazdaság csábításának, és ne akarjanak visszatérni az illegális szoftverek használatára, mivel ez tovább növelné a cégekre, a fogyasztókra, illetve a gazdaságra és a foglalkoztatásra gyakorolt káros hatást.
A BSA szerint az illegális szoftverhasználat nemcsak az iparági bevételeket befolyásolja: ha például Magyarországon a BSA tagok által PC-kre előállított szoftverek vonatkozásában 10 százalékponttal csökkenne az illegális szoftverhasználat, akkor négy év alatt több mint ezer új állás jöhetne létre, 47 milliárd forinttal nőne a cégek, illetve 11 milliárd forinttal az adóhatóság bevétele.
Világviszonylatban a kalózszoftverek aránya 3 százalékkal emelkedett és ezzel elérte a 41 százalékot, míg a forgalomkiesés 5 milliárd dollárral nőtt és idén már 53 milliárd dollárt tett ki. Globálisan a legalacsonyabb 20 százalékos értékkel az Egyesült Államok, Japán és Új-Zéland büszkélkedhet, míg 90 százalék feletti arányt könyvelhet el Örményország, Banglades, Grúzia és Zimbabwe. A régiók tekintetében Közép- és Kelet-Európa vezet 67 százalékkal, a második helyen Latin-Amerika található 65 százalékkal. Ugyanez az érték Észak-Amerika esetében 21 százalék.
A másolt programok miatt a legnagyobb károkat az Egyesült Államok szenvedi el. Az USA évente 9,8 milliárd dollár fogalomkiesést könyvelhet el. A 110 vizsgált országból 57-ben csökkent, míg 16-ban emelkedett a másolt programok aránya. A felmérés készítésekor a gazdasági világválság hatásait még nem vették figyelembe, de a szakemberek leszögezték: az értékek mind pozitív, mind negatív irányba változhatnak. A BSA azzal számol, hogy a következő öt esztendőben a fejlődő országokban 460 millió embernek lesz új internethozzáférése és közülük sokan használnak majd másolt programokat.
A tanulmány szerint a globális gazdasági recesszió vegyes hatást gyakorol az illegális szoftverhasználatra. Egyrészt a kisebb vásárlóerővel rendelkező fogyasztók hosszabb ideig megtartják a számítógépeiket, ami valószínűleg növeli az illegális szoftverek arányát, mivel a régebbi PC-ken nagyobb valószínűséggel futnak illegális szoftverek. Ugyanakkor felfutott az olcsó netbook-ok értékesítése, amiket az informatikai költségek csökkentése érdekében már legális, előzetesen telepített szoftverekkel, valamint üzleti szoftvereszköz-kezelő programokkal árulnak.
A szervezet munkatársai a legnagyobb problémának a bevételkiesésen túl azt tartják, hogy a kalózszoftverek jelentős biztonsági kockázatot jelentenek és növelik a kiberbűncselekmények kockázatát. Az IDC már 2006-ban rámutatott, hogy a másolt programokat terjesztő oldalaknak a 29, a fájlcserélő hálózatoknak pedig a 61 százalékán lelhető fel valamilyen vírus, kémprogram, trójai féreg vagy más kártevő.
Az IDC piackutató intézet munkatársai által elkészített Global Software Piracy Study 2008 szerint a világszerte használt illegálisan másolt alkalmazások értéke 154 millió euróval nőtt és így elérte az 1,55 milliárd eurót. A legfontosabb eredményeket Robert Holleyman, a BSA elnök-vezérigazgatója ismertette.
Az Európai Unión belül Görögországban (57 százalék), Cipruson (50 százalék) és Olaszországban (48 százalék) a legmagasabb a kalózszoftverek aránya.
A legalacsonyabb értékkel Ausztria (24 százalék) és Luxemburg (21 százalék) büszkélkedhet. A legnagyobb arányú javulást ezen a területen az elmúlt évben Oroszország könyvelhette el, ahol 73-ról 68 százalékra csökkent a másolt programok aránya. Az európai uniós átlag 35 százalék, míg az illegális kópiák miatti forgalomkiesés a 2007-es évi 8,8 milliárd euróhoz képest 10 milliárd euróra nőtt.
A magyar piacon tavaly az első nyolc hónapban a sokévi stagnálást követően mérséklődött az illegális szoftverhasználat, ám az utolsó 4 hónapban a trend megfordult, s az eredmények romlani kezdtek. A gazdasági recesszió ugyanis sok cégvezetőt arra ösztönzött, hogy a kockázatosabb utat válassza, és illegális szoftvereket használjon. A BSA szerint ugyanakkor a bizonytalan gazdasági időkben is fontos, hogy a társaságok ne engedjenek a feketegazdaság csábításának, és ne akarjanak visszatérni az illegális szoftverek használatára, mivel ez tovább növelné a cégekre, a fogyasztókra, illetve a gazdaságra és a foglalkoztatásra gyakorolt káros hatást.
A BSA szerint az illegális szoftverhasználat nemcsak az iparági bevételeket befolyásolja: ha például Magyarországon a BSA tagok által PC-kre előállított szoftverek vonatkozásában 10 százalékponttal csökkenne az illegális szoftverhasználat, akkor négy év alatt több mint ezer új állás jöhetne létre, 47 milliárd forinttal nőne a cégek, illetve 11 milliárd forinttal az adóhatóság bevétele.
Világviszonylatban a kalózszoftverek aránya 3 százalékkal emelkedett és ezzel elérte a 41 százalékot, míg a forgalomkiesés 5 milliárd dollárral nőtt és idén már 53 milliárd dollárt tett ki. Globálisan a legalacsonyabb 20 százalékos értékkel az Egyesült Államok, Japán és Új-Zéland büszkélkedhet, míg 90 százalék feletti arányt könyvelhet el Örményország, Banglades, Grúzia és Zimbabwe. A régiók tekintetében Közép- és Kelet-Európa vezet 67 százalékkal, a második helyen Latin-Amerika található 65 százalékkal. Ugyanez az érték Észak-Amerika esetében 21 százalék.
A másolt programok miatt a legnagyobb károkat az Egyesült Államok szenvedi el. Az USA évente 9,8 milliárd dollár fogalomkiesést könyvelhet el. A 110 vizsgált országból 57-ben csökkent, míg 16-ban emelkedett a másolt programok aránya. A felmérés készítésekor a gazdasági világválság hatásait még nem vették figyelembe, de a szakemberek leszögezték: az értékek mind pozitív, mind negatív irányba változhatnak. A BSA azzal számol, hogy a következő öt esztendőben a fejlődő országokban 460 millió embernek lesz új internethozzáférése és közülük sokan használnak majd másolt programokat.
A tanulmány szerint a globális gazdasági recesszió vegyes hatást gyakorol az illegális szoftverhasználatra. Egyrészt a kisebb vásárlóerővel rendelkező fogyasztók hosszabb ideig megtartják a számítógépeiket, ami valószínűleg növeli az illegális szoftverek arányát, mivel a régebbi PC-ken nagyobb valószínűséggel futnak illegális szoftverek. Ugyanakkor felfutott az olcsó netbook-ok értékesítése, amiket az informatikai költségek csökkentése érdekében már legális, előzetesen telepített szoftverekkel, valamint üzleti szoftvereszköz-kezelő programokkal árulnak.
A szervezet munkatársai a legnagyobb problémának a bevételkiesésen túl azt tartják, hogy a kalózszoftverek jelentős biztonsági kockázatot jelentenek és növelik a kiberbűncselekmények kockázatát. Az IDC már 2006-ban rámutatott, hogy a másolt programokat terjesztő oldalaknak a 29, a fájlcserélő hálózatoknak pedig a 61 százalékán lelhető fel valamilyen vírus, kémprogram, trójai féreg vagy más kártevő.