EU: legyenek felelősek a fejlesztők szoftvereikért!
Az Unió a fizikai termékeknél megszokott, azokhoz hasonló feltételekkel engedélyezné a szoftverek forgalmazását a közösség területén - a fejlesztő cégeknek garanciákat kellene vállalniuk a biztonság és a hatékonyság terén.
Az érdekes javaslatot Viviane Reding és Meglena Kuneva biztosok közösen terjesztették elő, kihangsúlyozva, hogy a fizikai árucikkeknél alkalmazott értékesítési és garanciális követelményeknek a szoftverpiacon is meg kell jelenniük. Véleményük szerint ezzel jelentős mértékben elősegíthetnénk a digitális terjesztési csatornák népszerűségének növekedését, erős bizalmat ébresztve a vásárlóknak a különböző programok, digitális platformok iránt.
Az Európai Unióban jelenleg érvényes előírások szerint a hagyományos termékek esetében 2 év az előírt garanciális időszak, amit a gyártó cégeknek vállalniuk kell. Ehhez hasonló feltételeket szeretne látni a szoftverpiacon a két biztos, aminek értelmében a fejlesztő vállalatoknak biztonsági és hatékonysági szempontból garanciákat kellene vállalniuk saját programjaiknál, nemcsak a kereskedelmi jellegű, hanem a nyílt forráskódú alkotások esetében is. A vásárlók így egyrészt biztosabban választhatnának az egyes fejlesztések között, másrészt pedig tisztában lennének alapvető jogaikkal, már ami a vásárlást és a felhasználást illeti.
A nagyobb szoftverkiadókat képviselő BSA azonnal kritizálta a javaslatot, mondván, hogy a szoftvereket nem lehet a kenyérpirítókkal azonos feltételek mellett forgalmazni. A 2 éves garancia előírása azt jelentené, hogy a fejlesztő cégeknek a jelenleginél hosszabb ideig kellene biztosítaniuk a folyamatos támogatást, ez sokukat nehéz helyzetbe hozná, hosszú távon pedig beszűkítené a vásárlók választási lehetőségeit. Hozzáteszik, hogy mivel az egyes szoftverek biztonsága és teljesítménye nagyban függ a környezettől (nyilván a technikai háttérre, a programot futtató konfigurációkra gondolnak), így szinte lehetetlen lenne garantálni a problémamentes működést.
A jelenlegi uniós fogyasztóvédelmi előírások esetleges kiterjesztéséről az elkövetkező hónapokban döntenek majd az illetékesek.
?!? Te érteni félre. A probléma az, hogy nincs igazi garancia, nincs _felelõsség_. Nem azt várom el hogy hibátlan legyen, errõl szó nincs.
De ha nagyobb felelõsséget vállal, ha a hiba utólagos javítása több pénzbe kerül a gyártónak (értsd: jelenleg a user szopja be, hiszen a gyártó nem vállal felõsséget) akkor jobban kitesztelik. A tesztelés valóban növeli az idõt, de nem egy évvel, a legtöbb esetben a fejlesztéssel párhuzamosan is lehet tesztelni.
Ennek hiánya miatt _nincs érdemben rászorítva_ a hibák elõzetes felderítésére és javítására. Emiatt van a gyártó "na majd az 2-s release-ben már jó lesz" hozzáállása. A userek egyébként reagálnak is erre, nézd csak meg a Vista terjedését.
Látod én meg fejlesztõ vagyok ÉS user is, sokkal több szoftvert használok mint amennyit fejlesztek. Tudom mi a fejlesztés és mi a szoftver az elejétõl a végéig. Hibátlan termék nem létezik. Ha mondjuk elfogadnánk a Ferrari vagy a Rolls Royce autóit hibátlan tökéletes jármûveknek (nem azok de talán a legközelebb vannak a tökééleteshez) és ezt a szintet követelnénk meg minden autógyártól - most saját magam vágtam pofán mert a szoftver dumát autó dumával magyarázim :) - akkor nem lenne senkinek sem autója, nem lenne Suzuki a garázsban és más sem mert azt a szintet (ami mondom szintén nem hibátlan) csak nagyon magas áron lehet biztosítani és ezt az árat a piacon csak egy vékony kis réteg képes és hajlandó megfizetni. Legyünk reálisak NEM LÉTEZIK HIBÁTLAN ÉS TÖKÉLETES TERMÉK. És minnél bonyolultabb egy termék annál meszebb ál a hibátlan-tökéletes határtól. A szoftver általában annyira bonyolult, hogy ez a határ közelébe sem jöhet. Viszont az ami fontos az megvan, a meglévõ szoftver nagyon nagy többsége megfelelõ, mûködõképes és hasznos... és ez a legfontosabb. Csak azok szoktak nyafogni, hogy nincsennek megelégedve akik képtelenek élni a környezetükben uralkodó helyzettel, feltételekkel, azoknak hibás mindenki az õ saját képtelenségükért, a többiek viszont tudják, hogy a szoftver pluszt hozott nekik a konyhára, nem tökéletes, nem hibátlan, de hasznos, nélküle sokkal roszabb helyen lennénk mint vagyunk.
Én vásárló vagyok és nem fejlesztõ. Ez a tény nyilván befolyással van az érdekeimre is. Ezt elõrebocsátva úgy gondolom, hogy:
Annak van igaza, aki hibátlan terméket vár el a pénzéért. Legyen az szellemi, vagy vagy nem szellemi termék. A készítõje legyen anyagilag is felelõs azért, amit csinált.
Erkölcsi tekintetben pedig ne csak akkor legyen nagy pofájuk, amikor a markukat nyújtják a pénzért, hanem akkor is, amikor felelõsséget kell vállalniuk.
A többségnek megfelel mert ha nem felelne meg akkor nem venné meg sem a szoftvert, sem a zenét stb. Ez a valóság, a gyártó nem tud rádkényszeríteni semmit ha te nem fogadod el. Az állam tud rádkényszeríteni néhány dolgot amely általában a gyártó oldalára teszi a nagyobb hasznot, az állam mert CSAK állam képes legálisan támogatott erõszak alkalmazáséra (kényszerítésre). A gyártó nem hozott semmi törvényt, a maximum amit a gyártó megtehet, hogy valami technikai védelmet használ (DRM stb.), hogy kívül tartsa a "free rider"-t éppen úgy mint ahogy fedett tetõ alá teszi a mozit és az ajtóba állít egy embert aki csak azt engedi be aki megvette a jegyet, de itt vége van a gyártó lehetõségeinek a többire már államra van neki szüksége, a copyright és a szabadalmi törvényeket nem a gyártó hozta létere és nem a gyártó tartóztat le stb. ezek mint az állam által biztosított elõnyök a gyártók számára amit a vevõk fizetnek meg. A megoldás nem az, hogy a kis gyártókat akik egyébként nem igen vesznek részt ebben az "állam & nagy gyártók" keresztes háborúban, megsemmisítsék... de már tegnap elmondtam, hogy kezdetnek mit kellene csinálni.
Különben nem szabad egy kapal alá venni a zene, film és szoftveripart mert a különbség itt 1000000000x akkora mint az autó és szoftveripar között.
Nem értek egyet azzal, hogy nincs igény a pénz visszakérésének lehetõségére. A helyzet hasonló a zene- és filmipar és a fogyasztók kapcsolatához, ahol hiába van igény a másolásvédelem nélküli anyagokra és a saját célra legálisan készített biztonsági másolatra, az ipar mereven ellenáll, ötször megvetetné az emberekkel ugyanazt az anyagot és inkább az egész világot beperelné.
Annyiból a másik fél is érthetõ, hogy a jelenegi viszonyok között a szoftvergyártó nehezen tudja ellenõrizni, hogy a vevõ a visszaadott szoftver használatát valóban beszüntette. Bár azt is beláthatná az ipar, hogy ugyanilyen csekély hatással tudja meggátolni a tört szoftverek használatát is, akkor meg minek szívatja a vásárlót...
Az nem igaz, hogy béta szoftvert dobnak piacra (bár nem az esetek 99%-ánál), minden szoftver tartalmaz bugokat a kiadáskor is és évekkel utánna is sok sok patch után is. A kérdés, hogy ha várunk még 1 évet, hogy a bugok számát mondjuk 50% csökkentsék a végeredmény az lesz, hogy akkor sem szabadulunk meg a bug-októl csak esetleg (ez sem biztos) egy hajszállal kisebb esélyünk lesz, hogy találkozzunk valamelyikkel, a szoftver ára ez miatt magasabb lesz és ami a legroszabb az egésszben EGY ÉVET KÉSLELTETTÜK AZ ALKALMAZÁST.
Ami az EULA-t illeti csak annyit, hogy ezért NEM a gyártó/fejlesztõ a teljes felelõs, nekem is jobban tetszene, ha lehetne visszakérni a pénzt ha nem vagyok megelégedve, de a piacon erre nincs igény, ha lenne akor az emberek nem vennék a szoftvert ilyen feltételek mellett és követelnék a változást ilyen irányban. Az igazság az, ha tetszik valakinek ha nem, hogy az emberek többre értékelik a használható szoftvert MOST mint a tökéletes szoftvert JÖVÖRE, és jobban értékelik a használható szoftvert MOST mint azt az EULA-t amely lehetõséget ad a szoftvert visszautasítására és, hogy visszakapják a pénzüket. Ha nem igy lenne akkor a fejlesztõ cégeknek adaptálodni kellene az új piaci helyzethez. Ez a valóság és most itt mindenki kitalálhat valami jobb modelt valamit ami neki jobban megfelelne, de ez nem vezet bennünket sehová csak egy fantázia világba amelyben a végén minden befog dögleni.
Nem mintha maguk az autógyártók fejlesztenék a szoftvereiket, a chipeket és rá a szoftot is veszik. Az end-user viszont egyben veszi meg mint ótó, és a gyártót fogja felkeresni ha autópályán leblokkol az összes fék... Vagy legalábbis az utódai, ha épp nem ültek az autóban.
A szotveripar jelenleg a mélyen tisztelt endusereket használja béta-teszternek, piacra dob teszteletlen cuccokat, és utána folyamatosan nyomja ki a javítási patcheket. Ezen a gyakorlaton kéne változtatni. Az EU mit tehet? Jogokat tud alkotni, iránymutatásokat adni, milyen más eszközei vannak?!? (És piacvédésként külsõ cégeket b.sztatni, ezt teszi is.) EU-t lehet szapulni, van is miért, de ez az utolsó lehetõsége ennek a földdarabnak itt. Afrikát pedig épp Kína veszi meg kilóra, de pl. az autógyártóknál is jelentkeztek már mint vevõk. Oroszok is szeretnének venni ezt-azt: légitársaságot, repteret, gáz/olajbizniszt.
Valaki a mozit hozta fel. Normális helyen ha nem tetszik a film akkor fel lehet állni menet közben és visszakérni a pénzt. Tudom, hogy ez Magyarországon jelenleg nem mûködik, de ez alapvetõen nem a jog hibája... Szoftért viszont még ez a jogod sincsen meg, zacsi felbontással vagy telepítéssel elfogadod az EULA-t és onnantól kezdve nincs elállás a szerzõdéstõl.
A hibákat a szoftverben mindég javítják ha felfedezik õket olyan esetben ha gátolná a normális mûködést... és még vissza sem kell hívni, sok esetben akár automatikus a patch.