Berta Sándor
Ahol az adatvédelem a legfontosabb
Az Osztrák Állami Nyomda (OeSD) biztonsági szempontból az egyik legjobban őrzött ausztriai létesítmény, amelynek életébe csak ritkán nyerhetnek bepillantást az átlagemberek.
"Az adatvédelem nálunk a legnagyobb prioritást kapta. Ez nem csoda, hiszen ez profilunk fő része" - nyilatkozta Thomas Zach, az Osztrák Állami Nyomda igazgatóhelyettese. Az, hogy a legnagyobb hangsúlyt a biztonságra helyezik, már a bejáratnál látszik. Nem lehet csak úgy belépni az épületbe, először egy személyi zsiliprendszeren kell mindenkinek átmennie. A következő biztonsági szintet a személyzet jelenti, amelynek tagjai gondosan feljegyzik a belépők személyes adatait. Csak azután kaphatja meg az ember a belépőkártyáját, amit kötelező a ruhájára, jól látható helyre kiakasztani. Ezután indulhat el a második zsiliprendszer felé, ahol a kísérők segítenek az átjutásban.
A harmadik zsiliprendszer panorámaablakai miatt kevésbé tűnik zordnak, azonban itt különböző szenzorok és más rendszerek mérik le, illetve rögzítik a bejutni akaró személy különböző jellemzőit (súlyát, magasságát, lábnyomát stb.). Így kizárható, hogy ugyanazon a néven két különböző ember jusson be a területre. A látogatónak hamar feltűnik, hogy szinte minden folyamat legalább duplán biztosítva van. "Mi itt szigorúan tartjuk magunkat az előírásokhoz és mindent elkövetünk, hogy az új biometrikus útlevelek biztonságban készüljenek el" - közölte Thomas Zach.
Az új igazolványok megfelelnek a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) legmagasabb biztonsági kategóriája előírásainak. Nagy-Britanniával, Németországgal és Hollandiával ellentétben Ausztriában az úgynevezett Active Authentication eljárást használják. Ez azt jelenti, hogy ugyan ezek a dokumentumok sem tökéletesek, viszont a belőlük kinyert információkkal nem lehet kijátszani egy biometrikus leolvasó-készüléket. Ahhoz ugyanis, hogy a rendszer elfogadja az okmányt, először hitelesítenie kell azt, ami egy a hardverben elrejtett kód segítségével történik. Ezzel a kulccsal viszont egy másolt biometrikus útlevél nem rendelkezik.
Abba a terembe, ahol az útlevelek készülnek, csak nagyon kevesen, a belügyminisztérium alig egy tucat munkatársa léphet be. Az ellenőrzés RFID-kártyák és ujjlenyomat-minták együttes alkalmazásával történik. Ráadásul a helyiségbe a panorámaablakok miatt bárki beláthat, így azonnal feltűnik, ha illetéktelen személy tartózkodik bent.Emellett biztonsági szabályok is vannak. Az egyik szerint például a helyiségben egyszerre mindig legfeljebb csak ketten lehetnek. Az igazolványokba bekerülő adatok titkosítva érkeznek meg a belügyminisztérium belső hálózatán, majd azokat kikódolják és kis fülkékben táplálják be a rendszerbe.
"Tudatosan szétválasztjuk a hozzáférési területeket. A módszert nem véletlenül két kábelnek nevezzük. A belügyi szaktárca intranetje és a mi hálózatunk között nincs fizikai összeköttetés" - tette hozzá az OeSD igazgatóhelyettese. A teljes program költségvetése, a negyven új munkatárs bérköltségével, valamint az infrastruktúra-fejlesztési és más kiadásokkal együtt eléri a több százmillió eurót. Ez hatalmas összegnek tűnhet, de amennyiben hozzávesszük, hogy - pont a kiváló hírük miatt - évente csupán egy tucat alkalommal próbálják meg az osztrák biometrikus dokumentumokat hamisítani, akkor nem kérdőjelezhető meg a befektetés hasznossága.
Az Osztrák Állami Nyomdát 1850-ben alapították, azóta készít útleveleket, személyi igazolványokat, nyomtatványokat és bélyegeket. A céget 2000-ben privatizálták. Az Euro Capital Partners tulajdonában lévő nyomda 60 államot lát el hivatalos papírokkal. Az osztrák kormány tavaly júniusban, míg a helyi parlament nemrég fogadta el az osztrák biometrikus útlevelek bevezetéséről szóló törvényt. Az E-Passokba két ujjlenyomat kerül.
"Az adatvédelem nálunk a legnagyobb prioritást kapta. Ez nem csoda, hiszen ez profilunk fő része" - nyilatkozta Thomas Zach, az Osztrák Állami Nyomda igazgatóhelyettese. Az, hogy a legnagyobb hangsúlyt a biztonságra helyezik, már a bejáratnál látszik. Nem lehet csak úgy belépni az épületbe, először egy személyi zsiliprendszeren kell mindenkinek átmennie. A következő biztonsági szintet a személyzet jelenti, amelynek tagjai gondosan feljegyzik a belépők személyes adatait. Csak azután kaphatja meg az ember a belépőkártyáját, amit kötelező a ruhájára, jól látható helyre kiakasztani. Ezután indulhat el a második zsiliprendszer felé, ahol a kísérők segítenek az átjutásban.
A harmadik zsiliprendszer panorámaablakai miatt kevésbé tűnik zordnak, azonban itt különböző szenzorok és más rendszerek mérik le, illetve rögzítik a bejutni akaró személy különböző jellemzőit (súlyát, magasságát, lábnyomát stb.). Így kizárható, hogy ugyanazon a néven két különböző ember jusson be a területre. A látogatónak hamar feltűnik, hogy szinte minden folyamat legalább duplán biztosítva van. "Mi itt szigorúan tartjuk magunkat az előírásokhoz és mindent elkövetünk, hogy az új biometrikus útlevelek biztonságban készüljenek el" - közölte Thomas Zach.
Az új igazolványok megfelelnek a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) legmagasabb biztonsági kategóriája előírásainak. Nagy-Britanniával, Németországgal és Hollandiával ellentétben Ausztriában az úgynevezett Active Authentication eljárást használják. Ez azt jelenti, hogy ugyan ezek a dokumentumok sem tökéletesek, viszont a belőlük kinyert információkkal nem lehet kijátszani egy biometrikus leolvasó-készüléket. Ahhoz ugyanis, hogy a rendszer elfogadja az okmányt, először hitelesítenie kell azt, ami egy a hardverben elrejtett kód segítségével történik. Ezzel a kulccsal viszont egy másolt biometrikus útlevél nem rendelkezik.
Abba a terembe, ahol az útlevelek készülnek, csak nagyon kevesen, a belügyminisztérium alig egy tucat munkatársa léphet be. Az ellenőrzés RFID-kártyák és ujjlenyomat-minták együttes alkalmazásával történik. Ráadásul a helyiségbe a panorámaablakok miatt bárki beláthat, így azonnal feltűnik, ha illetéktelen személy tartózkodik bent.Emellett biztonsági szabályok is vannak. Az egyik szerint például a helyiségben egyszerre mindig legfeljebb csak ketten lehetnek. Az igazolványokba bekerülő adatok titkosítva érkeznek meg a belügyminisztérium belső hálózatán, majd azokat kikódolják és kis fülkékben táplálják be a rendszerbe.
"Tudatosan szétválasztjuk a hozzáférési területeket. A módszert nem véletlenül két kábelnek nevezzük. A belügyi szaktárca intranetje és a mi hálózatunk között nincs fizikai összeköttetés" - tette hozzá az OeSD igazgatóhelyettese. A teljes program költségvetése, a negyven új munkatárs bérköltségével, valamint az infrastruktúra-fejlesztési és más kiadásokkal együtt eléri a több százmillió eurót. Ez hatalmas összegnek tűnhet, de amennyiben hozzávesszük, hogy - pont a kiváló hírük miatt - évente csupán egy tucat alkalommal próbálják meg az osztrák biometrikus dokumentumokat hamisítani, akkor nem kérdőjelezhető meg a befektetés hasznossága.
Az Osztrák Állami Nyomdát 1850-ben alapították, azóta készít útleveleket, személyi igazolványokat, nyomtatványokat és bélyegeket. A céget 2000-ben privatizálták. Az Euro Capital Partners tulajdonában lévő nyomda 60 államot lát el hivatalos papírokkal. Az osztrák kormány tavaly júniusban, míg a helyi parlament nemrég fogadta el az osztrák biometrikus útlevelek bevezetéséről szóló törvényt. Az E-Passokba két ujjlenyomat kerül.
