SG.hu
A magas infláció miatt kevesebbet költünk távközlésre
A 2007-es 8%-os infláció a magyarországi háztartások jövedelmének reálértékét is csökkentette.
A GKIeNET a KSH háztartásstatisztikájának legújabb adatait véve alapul rámutat: a 2007-ben a háztartások arányaiban kevesebbet költöttek telekommunikációs eszközökre és hírközlési szolgáltatásokra, mint 2006-ban, amit egyrészt a magas infláció, másrészt az eszközök és szolgáltatások árszínvonalának csökkenése okoz. Életünket egyre inkább átitatják digitális eszközök, amelyek egyre több esetben csatlakoznak valamilyen hálózathoz, de leginkább az internetre. A háztartásstatisztikai adatok alapján 2000-től 2006-ig reálértékben is növekvő mértékben költött a magyar lakosság telekommunikációs eszközökre és hírközlési szolgáltatásokra, ami nem is meglepő: ezen időszak alatt a mobiltelefon mindennapjaink részévé vált.
A lakosság egy főre jutó telekommunikációs költését vizsgálva az adatokból egyértelműen látható, hogy a mobiltelefonszolgáltatás volt az egyetlen hírközlési szolgáltatás, ami jelentősen át tudta alakítani lakossági fogyasztói kosarunkat. 2006-ban úgy tűnt, hogy a következő ilyen szolgáltatás az internet elérés lehet, de ennek mértéke - már csak az igénybevevők száma miatt is - messze elmarad még a mobiltól.
A 2006-os egy főre jutó háztartási kiadások adatait tekintve szembetűnő az internetszolgáltatásra fordított költés drasztikus emelkedése (éves szinten 4105 Ft-tal emelkedett) - az emelkedést magyarázza, hogy 2006 volt az első év, amikor a szolgáltatók nagy mennyiségben adtak el ADSL ill. kábelmodemes (DOCSIS) technológián alapuló szolgáltatást, a szerződésben kikötött fix áron (a Dial-up hozzáférés fix ára korábban átlagosan jóval alacsonyabb volt - a szolgáltatási díj az internetezéssel töltött percidő alapján került számlázásra - így a statisztikában is a vezetékes telefondíjban jelentkezett). Ezzel párhuzamosan 2006-ban a vezetékes telefondíjra fordított kiadások 3162 Ft-tal csökkentek egy év leforgása alatt, míg a mobil pre-paid csaknem 4475 Ft-tal, a post-paid telefondíj ráfordítások pedig 2755 Ft-tal emelkedtek.
2007-ben az összes lakossági költés értéke növekedett, azonban ha figyelembe vesszük a 2007-ben mért 8%-os inflációt, reálértéken már csökkenést mutat (1999. évi árakon számolva a 2006. évi 443113Ft-ról 2007-re 430353Ft-ra csökkent). 2001-hez hasonlóan tehát 2007-ben is egy főre vetítve a magyar háztartások jövedelme csökkent a KSH háztartásstatisztikai adatai alapján.
Mindez azt is jelenti, hogy a rendelkezésre álló jövedelem csökkenése mellett telekommunikációs eszközökre és szolgáltatásokra is kevesebbet tudtak a háztartások szintjén fordítani. A hazai telekommunikációs költések fogyasztói kosarának az összes lakossági költésen belüli súlya 2000 és 2007 között - a KSH háztartásstatisztikai adatai alapján - 2006-ig folyamatos növekedett, 5,0%-ról 7,1%-ra emelkedett, de 2007-ben a növekedés megtorpant és csak 6,8%-ot mutat az arány.
A lakosság telekommunikációs költéseit elsődlegesen nettó keresetének alakulása határozza meg. 2006-ig az elkölthető jövedelem vásárlóerejének növekedése - 2001 kivételével - a telekommunikációs költésekre is kedvező hatással volt. 2007 folyamán viszont a korábbi növekedés nem hogy megtorpant, de kismértékben csökkenést mutat, amiben nagy szerepe van a 4,5%-os reálkereset csökkenésnek.
A lakossági telekommunikációs költések kosarában a vizsgált 7 év során mindössze 2-5%-ot tett ki a telekommunikációs eszközökre költött összegek aránya - az utóbbi évek stagnálása ellenére a tendencia csökkenőnek tekinthető. Az internet-szolgáltatásra fordított kiadások dinamikus emelkedése viszont azt mutatja, hogy a lakosság a szolgáltatás fenntartása érdekében egyre inkább hajlandó fogyasztói kosarát megváltozatni, igaz, az internet-szolgáltatásra még közel sem áldoznak annyit, mint mobiltelefon használatra, de a mobilinternet elérés lehetősége a jövőben ezen minden bizonnyal változtatni fog.
A GKIeNET a KSH háztartásstatisztikájának legújabb adatait véve alapul rámutat: a 2007-ben a háztartások arányaiban kevesebbet költöttek telekommunikációs eszközökre és hírközlési szolgáltatásokra, mint 2006-ban, amit egyrészt a magas infláció, másrészt az eszközök és szolgáltatások árszínvonalának csökkenése okoz. Életünket egyre inkább átitatják digitális eszközök, amelyek egyre több esetben csatlakoznak valamilyen hálózathoz, de leginkább az internetre. A háztartásstatisztikai adatok alapján 2000-től 2006-ig reálértékben is növekvő mértékben költött a magyar lakosság telekommunikációs eszközökre és hírközlési szolgáltatásokra, ami nem is meglepő: ezen időszak alatt a mobiltelefon mindennapjaink részévé vált.
A lakosság egy főre jutó telekommunikációs költését vizsgálva az adatokból egyértelműen látható, hogy a mobiltelefonszolgáltatás volt az egyetlen hírközlési szolgáltatás, ami jelentősen át tudta alakítani lakossági fogyasztói kosarunkat. 2006-ban úgy tűnt, hogy a következő ilyen szolgáltatás az internet elérés lehet, de ennek mértéke - már csak az igénybevevők száma miatt is - messze elmarad még a mobiltól.
A 2006-os egy főre jutó háztartási kiadások adatait tekintve szembetűnő az internetszolgáltatásra fordított költés drasztikus emelkedése (éves szinten 4105 Ft-tal emelkedett) - az emelkedést magyarázza, hogy 2006 volt az első év, amikor a szolgáltatók nagy mennyiségben adtak el ADSL ill. kábelmodemes (DOCSIS) technológián alapuló szolgáltatást, a szerződésben kikötött fix áron (a Dial-up hozzáférés fix ára korábban átlagosan jóval alacsonyabb volt - a szolgáltatási díj az internetezéssel töltött percidő alapján került számlázásra - így a statisztikában is a vezetékes telefondíjban jelentkezett). Ezzel párhuzamosan 2006-ban a vezetékes telefondíjra fordított kiadások 3162 Ft-tal csökkentek egy év leforgása alatt, míg a mobil pre-paid csaknem 4475 Ft-tal, a post-paid telefondíj ráfordítások pedig 2755 Ft-tal emelkedtek.
2007-ben az összes lakossági költés értéke növekedett, azonban ha figyelembe vesszük a 2007-ben mért 8%-os inflációt, reálértéken már csökkenést mutat (1999. évi árakon számolva a 2006. évi 443113Ft-ról 2007-re 430353Ft-ra csökkent). 2001-hez hasonlóan tehát 2007-ben is egy főre vetítve a magyar háztartások jövedelme csökkent a KSH háztartásstatisztikai adatai alapján.
Mindez azt is jelenti, hogy a rendelkezésre álló jövedelem csökkenése mellett telekommunikációs eszközökre és szolgáltatásokra is kevesebbet tudtak a háztartások szintjén fordítani. A hazai telekommunikációs költések fogyasztói kosarának az összes lakossági költésen belüli súlya 2000 és 2007 között - a KSH háztartásstatisztikai adatai alapján - 2006-ig folyamatos növekedett, 5,0%-ról 7,1%-ra emelkedett, de 2007-ben a növekedés megtorpant és csak 6,8%-ot mutat az arány.
A lakosság telekommunikációs költéseit elsődlegesen nettó keresetének alakulása határozza meg. 2006-ig az elkölthető jövedelem vásárlóerejének növekedése - 2001 kivételével - a telekommunikációs költésekre is kedvező hatással volt. 2007 folyamán viszont a korábbi növekedés nem hogy megtorpant, de kismértékben csökkenést mutat, amiben nagy szerepe van a 4,5%-os reálkereset csökkenésnek.
A lakossági telekommunikációs költések kosarában a vizsgált 7 év során mindössze 2-5%-ot tett ki a telekommunikációs eszközökre költött összegek aránya - az utóbbi évek stagnálása ellenére a tendencia csökkenőnek tekinthető. Az internet-szolgáltatásra fordított kiadások dinamikus emelkedése viszont azt mutatja, hogy a lakosság a szolgáltatás fenntartása érdekében egyre inkább hajlandó fogyasztói kosarát megváltozatni, igaz, az internet-szolgáltatásra még közel sem áldoznak annyit, mint mobiltelefon használatra, de a mobilinternet elérés lehetősége a jövőben ezen minden bizonnyal változtatni fog.