Berta Sándor
Amerikaiakat hallgatott le Irakban az NSA
Mintha nem volna elég a jelenlegi pénzügyi válság, egy titkosszolgálati botrány is megrázta az Egyesült Államokat. Az ABC News honlapján részletes, több oldalas tudósításban számolt be a legújabb ügyről, amelyet az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA) két munkatársa robbantott ki.
A televíziónak nyilatkozó, a Georgia szövetségi állambeli Fort Gordonban dolgozó szakemberek azt állították, hogy a szervezet szisztematikusan lehallgatta a Közel-Keleten és a bagdadi úgynevezett Zöld Zónában tartózkodó amerikai állampolgárok telefonbeszélgetéseit. Az eset óriási vihart kavart, ráadásul George W. Bush amerikai elnök és az amerikai titkosszolgálatok korábban minden esetben vehemensen tagadták, hogy valaha is lehallgattak volna külföldön tartózkodó amerikai állampolgárokat.
A bagdadi Zöld Zóna az Irakban tartózkodó amerikai csapatok szigorúan őrzött főhadiszállása, amit Szaddám Huszein egykori diktátor kormányzati negyedében hoztak létre. A hírre reagálva az amerikai Szenátus azonnal vizsgálatot rendelt el, és felszólította a kormányt, hogy haladéktalanul adja ki a meglévő adatokat. A két NSA-munkatárs tanúvallomásából kiderült, hogy a hivatal által rögzített telefonbeszélgetések között voltak amerikai állampolgárok műholdas telefonhívásai éppúgy, mint amerikai katonák telefonszex-partijai. A tanúk egyike, David Murfee Faulk lehallgatási szakértő elmondta, hogy ő és kollégája 2003 és 2007 között a Zöld Zónában folytatott telefonbeszélgetést hallgatott le.
Az ügy érdekessége, hogy Faulk és kollégája, Adrienne Kinne egymástól függetlenül álltak nyilvánosság elé és a vallomásaik minden részletben megegyeztek. Kinne kijelentette, hogy teljesen átlagos emberekről, katonatisztekről, újságírókról és segélyszervezetek munkatársairól volt szó, akik az otthon élő hozzátartozóikat vagy az irodáikat hívták fel. A beszélgetésekben semmi szokatlan nem volt, azok személyes jellegűek voltak és semmi nem utalt terrorizmusra. A szakértő 2001 novembere és 2003 között dolgozott az NSA Fort Gordonban található részlegénél egy különleges program keretében.
A megfigyeltek között volt a Nemzetközi Vöröskereszt és az Orvosok Határok Nélkül számos munkatársa. "Tudtuk, hogy ezeknek a segélyszervezeteknek dolgoznak. A rendszereink úgy azonosították őket, hogy a Nemzetközi Vöröskereszthez tartozó személyek. Ennek ellenére tovább rögzítettük a telefonbeszélgetéseiket" - tette hozzá Kinne, aki még 2003-ban megkapta az NSA Joint Service Achievement Medal kitüntetést.
Michael Goldfarb, az Orvosok Határok Nélkül szóvivője felháborodva fogadta a hírt. Szerinte a humanitárius tevékenységekkel kapcsolatos katonai vagy akár politikai információgyűjtés súlyosan veszélyezteti a szervezetek munkáját, a segítőik testi épségét, egyúttal bizalmatlanságot szül és ezáltal megakadályozza, hogy valóban segíthessenek a rászorulókon. "Már bekértünk minden az ügyre vonatkozó információt a kormánytól és mindent ki fogunk vizsgálni" - közölte Jay Rockefeller, a Szenátus Hírszerzési Bizottságának elnöke.
Az NSA az elmúlt években többször is botrányba keveredett. 2005-ben felmerült a gyanú, hogy a hivatal nyomon követte a weboldalát meglátogató felhasználók szörfözését. Majd 2007-ben egy az amerikai Kongresszus által elfogadott törvény borzolta a kedélyeket, amelyek alapján a Retarus cég vezetője úgy vélte, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal a jövőben - bírói engedély nélkül - nemcsak belföldi, de külföldi elektronikus leveleket is átvizsgálhat majd. A legújabb botrány pedig idén márciusban robbant ki, amikor kiderült, hogy a 2003-ban az amerikai Kongresszus által leállított Total Information Awareness Program (TIA) titokban tovább folytatódott és a programokat a szervezet olyan "fekete büdzsékből" finanszírozta, amelyeket a Kongresszus nem tudott ellenőrizni.
A televíziónak nyilatkozó, a Georgia szövetségi állambeli Fort Gordonban dolgozó szakemberek azt állították, hogy a szervezet szisztematikusan lehallgatta a Közel-Keleten és a bagdadi úgynevezett Zöld Zónában tartózkodó amerikai állampolgárok telefonbeszélgetéseit. Az eset óriási vihart kavart, ráadásul George W. Bush amerikai elnök és az amerikai titkosszolgálatok korábban minden esetben vehemensen tagadták, hogy valaha is lehallgattak volna külföldön tartózkodó amerikai állampolgárokat.
A bagdadi Zöld Zóna az Irakban tartózkodó amerikai csapatok szigorúan őrzött főhadiszállása, amit Szaddám Huszein egykori diktátor kormányzati negyedében hoztak létre. A hírre reagálva az amerikai Szenátus azonnal vizsgálatot rendelt el, és felszólította a kormányt, hogy haladéktalanul adja ki a meglévő adatokat. A két NSA-munkatárs tanúvallomásából kiderült, hogy a hivatal által rögzített telefonbeszélgetések között voltak amerikai állampolgárok műholdas telefonhívásai éppúgy, mint amerikai katonák telefonszex-partijai. A tanúk egyike, David Murfee Faulk lehallgatási szakértő elmondta, hogy ő és kollégája 2003 és 2007 között a Zöld Zónában folytatott telefonbeszélgetést hallgatott le.
Az ügy érdekessége, hogy Faulk és kollégája, Adrienne Kinne egymástól függetlenül álltak nyilvánosság elé és a vallomásaik minden részletben megegyeztek. Kinne kijelentette, hogy teljesen átlagos emberekről, katonatisztekről, újságírókról és segélyszervezetek munkatársairól volt szó, akik az otthon élő hozzátartozóikat vagy az irodáikat hívták fel. A beszélgetésekben semmi szokatlan nem volt, azok személyes jellegűek voltak és semmi nem utalt terrorizmusra. A szakértő 2001 novembere és 2003 között dolgozott az NSA Fort Gordonban található részlegénél egy különleges program keretében.
A megfigyeltek között volt a Nemzetközi Vöröskereszt és az Orvosok Határok Nélkül számos munkatársa. "Tudtuk, hogy ezeknek a segélyszervezeteknek dolgoznak. A rendszereink úgy azonosították őket, hogy a Nemzetközi Vöröskereszthez tartozó személyek. Ennek ellenére tovább rögzítettük a telefonbeszélgetéseiket" - tette hozzá Kinne, aki még 2003-ban megkapta az NSA Joint Service Achievement Medal kitüntetést.
Michael Goldfarb, az Orvosok Határok Nélkül szóvivője felháborodva fogadta a hírt. Szerinte a humanitárius tevékenységekkel kapcsolatos katonai vagy akár politikai információgyűjtés súlyosan veszélyezteti a szervezetek munkáját, a segítőik testi épségét, egyúttal bizalmatlanságot szül és ezáltal megakadályozza, hogy valóban segíthessenek a rászorulókon. "Már bekértünk minden az ügyre vonatkozó információt a kormánytól és mindent ki fogunk vizsgálni" - közölte Jay Rockefeller, a Szenátus Hírszerzési Bizottságának elnöke.
Az NSA az elmúlt években többször is botrányba keveredett. 2005-ben felmerült a gyanú, hogy a hivatal nyomon követte a weboldalát meglátogató felhasználók szörfözését. Majd 2007-ben egy az amerikai Kongresszus által elfogadott törvény borzolta a kedélyeket, amelyek alapján a Retarus cég vezetője úgy vélte, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal a jövőben - bírói engedély nélkül - nemcsak belföldi, de külföldi elektronikus leveleket is átvizsgálhat majd. A legújabb botrány pedig idén márciusban robbant ki, amikor kiderült, hogy a 2003-ban az amerikai Kongresszus által leállított Total Information Awareness Program (TIA) titokban tovább folytatódott és a programokat a szervezet olyan "fekete büdzsékből" finanszírozta, amelyeket a Kongresszus nem tudott ellenőrizni.
