Bőgel György
Az IT-piacra csekély hatással van a recesszió
Nézem a gazdasági statisztikákat, olvasom a növekedési elemzéseket és prognózisokat. Itt az alkalom az összehasonlításra. A növekedés lassul, egyes országokban recessziós tünetek mutatkoznak. Milyen hatással lesz ez az informatikai piacra? Lesz-e ahhoz hasonlító visszaesés, mint aminek hét-nyolc évvel ezelőtt voltunk tanúi? Nem valószínű. Akkor más idők jártak: a léghajó túl magasra emelkedett, magasról nagyobbat lehet esni.
A kilencvenes évek eufóriája és beruházási hullámhegye után az informatikai ipar ágai szépen belesimultak a gazdaságba. Most nem volt léggömb, nincs minek kipukkannia. A kérdés az, milyen kilengéssel követik az informatikai kiadások a gazdasági növekedés lassulását olyan országokban, mint az USA, Nagy-Britannia vagy Németország.
A hírekben, elemzésekben sokféle érdekesség akad. A figyelem középpontjában a vállalati informatikai kiadások állnak, ami nem csoda: a technológiai piac 60-65%-át a vállalati kereslet adja, a lakosság csak 20-25%-ot jelent, a maradék pedig az államé. Nos, a vállalati informatikai kiadások a közeli jövőben aligha fognak számottevően növekedni, az említett országokban a helyzetre inkább a nadrágszíj meghúzása lesz a jellemző, ami nem csoda, hiszen a vállalati profitok csökkennek, a hitelválság még aligha ért véget, a lakosság óvatosabban költekezik, a munkanélküliségi ráta emelkedik. Mindezek hatására a cégek visszafogják a beruházásaikat köztük nyilván az informatikai jellegűeket is.
A tőzsde gyorsan reagál: az amerikai technológiai részvények majdnem 20%-ot veszítettek az értékükbol az elmúlt tizenkét hónapban, ami jóval rosszabb eredmény a piac átlagánál. Mi szokott ilyenkor történni? Az üzleti és az informatikai vezetők figyelme az olcsóbb, kisebb tőkekiadást igénylő megoldások felé fordul, ami jó hír az alkalmazásokat szolgáltatásként kínáló és a virtualizációval foglalkozó cégeknek, de rossz azoknak, akik több vasat és licencet szeretnének eladni. Mivel az informatikai piac globalizálódott, a vevők sokféle lehetőség közül választhatnak, a verseny pedig, mint tudjuk, lefelé nyomja az árakat. Aligha valószínű, hogy az új ketyerékre harapó lakosság vagy az állami kiadások ellensúlyozni tudnák a vállalati kereslet visszaesésének hatását.
A lassulás az az informatikai ipar különböző ágai számára persze nem ugyanazt jelenti. Az amerikai online hirdetési piac szereplői például arra panaszkodnak, hogy a 2007-es 26%-kal szemben 2008-ban náluk csak 17-18%-os növekedés várható, amit mások nyilván fölöttébb irigyelnek. A 2000-2001-es informatikai recessziót a tőzsdére ment internetes cégek tömeges pusztulása jellemezte. Ilyesmi most aligha várható. Az USA-ban például az elmúlt hat hónapban csak egyetlen új informatikai cég jelent meg a parketten. 2008 első hét hónapjában majdnem harminc vállalkozó vonta vissza a bevezetési jelentkezését, jóval többen, mint az előző években.
Összegezve: az iparág számára kellemetlen időszak várható, de nem annyira kellemetlen, mint az előző hullámvölgyben. A legjobban talán azok fogják átvészelni ezt a hűvös őszt, akik időben rátaláltak a most is szép növekedést produkáló piacokra, így például az újfajta szolgáltatási módokra vagy egyes sikeres feltörekvő országokra. A visszaesések, még az enyhébbek is, mindig megrostálják a piacot, átrendezik a kínálati mezőnyt, a természetes kiválasztódás működtetésével felgyorsítják az átalakulási folyamatokat.
A kilencvenes évek eufóriája és beruházási hullámhegye után az informatikai ipar ágai szépen belesimultak a gazdaságba. Most nem volt léggömb, nincs minek kipukkannia. A kérdés az, milyen kilengéssel követik az informatikai kiadások a gazdasági növekedés lassulását olyan országokban, mint az USA, Nagy-Britannia vagy Németország.
A hírekben, elemzésekben sokféle érdekesség akad. A figyelem középpontjában a vállalati informatikai kiadások állnak, ami nem csoda: a technológiai piac 60-65%-át a vállalati kereslet adja, a lakosság csak 20-25%-ot jelent, a maradék pedig az államé. Nos, a vállalati informatikai kiadások a közeli jövőben aligha fognak számottevően növekedni, az említett országokban a helyzetre inkább a nadrágszíj meghúzása lesz a jellemző, ami nem csoda, hiszen a vállalati profitok csökkennek, a hitelválság még aligha ért véget, a lakosság óvatosabban költekezik, a munkanélküliségi ráta emelkedik. Mindezek hatására a cégek visszafogják a beruházásaikat köztük nyilván az informatikai jellegűeket is.
A tőzsde gyorsan reagál: az amerikai technológiai részvények majdnem 20%-ot veszítettek az értékükbol az elmúlt tizenkét hónapban, ami jóval rosszabb eredmény a piac átlagánál. Mi szokott ilyenkor történni? Az üzleti és az informatikai vezetők figyelme az olcsóbb, kisebb tőkekiadást igénylő megoldások felé fordul, ami jó hír az alkalmazásokat szolgáltatásként kínáló és a virtualizációval foglalkozó cégeknek, de rossz azoknak, akik több vasat és licencet szeretnének eladni. Mivel az informatikai piac globalizálódott, a vevők sokféle lehetőség közül választhatnak, a verseny pedig, mint tudjuk, lefelé nyomja az árakat. Aligha valószínű, hogy az új ketyerékre harapó lakosság vagy az állami kiadások ellensúlyozni tudnák a vállalati kereslet visszaesésének hatását.
A lassulás az az informatikai ipar különböző ágai számára persze nem ugyanazt jelenti. Az amerikai online hirdetési piac szereplői például arra panaszkodnak, hogy a 2007-es 26%-kal szemben 2008-ban náluk csak 17-18%-os növekedés várható, amit mások nyilván fölöttébb irigyelnek. A 2000-2001-es informatikai recessziót a tőzsdére ment internetes cégek tömeges pusztulása jellemezte. Ilyesmi most aligha várható. Az USA-ban például az elmúlt hat hónapban csak egyetlen új informatikai cég jelent meg a parketten. 2008 első hét hónapjában majdnem harminc vállalkozó vonta vissza a bevezetési jelentkezését, jóval többen, mint az előző években.
Összegezve: az iparág számára kellemetlen időszak várható, de nem annyira kellemetlen, mint az előző hullámvölgyben. A legjobban talán azok fogják átvészelni ezt a hűvös őszt, akik időben rátaláltak a most is szép növekedést produkáló piacokra, így például az újfajta szolgáltatási módokra vagy egyes sikeres feltörekvő országokra. A visszaesések, még az enyhébbek is, mindig megrostálják a piacot, átrendezik a kínálati mezőnyt, a természetes kiválasztódás működtetésével felgyorsítják az átalakulási folyamatokat.