Dojcsák Dániel
Magyarország MSN nagyhatalom
Elektromosság, vezetékes víz, telefon, kábeltévé, iWiW, MSN. Valahogy így lehetne a hazai közműveket képzeletbeli sorrendbe állítani népszerűség szerint. Egy kisebb piacon egyértelmű, hogy egy adott szolgáltatásból nem válik vezetővé párhuzamosan több szereplő, mégis megdöbbentő, hogy Magyarországon több, mint 2 millió ember rendelkezik MSN/Live Messenger azonosítóval.
Az azonnali üzenetküldés története már több, mint egy évtizedes múltra tekint vissza. Nálunk még csodabogárnak néztek mindenkit, aki a '90-es évek közepén internet felhasználó volt, de már akkor is az egyik legnépszerűbb online kommunikációs felület ez volt. Az akkori korszak legnépszerűbb IM programja a Mirabilis által fejlesztett, majd az AOL által felvásárolt ICQ volt. A hárombetűs rövidítés az angol "I seek you" kiejtés szerinti frappáns rövidítése, melynek jelentése, "megkereslek".
1998-ban az ICQ-n keresztül az üzenetküldés csak egy alapfunkció volt, emellett a hang- és videohívásra is volt lehetőség, bár az akkori sávszélességek ehhez még messze kevésnek bizonyultak. Voltak külön modulok külső alkalmazások összekapcsolására, így az akkoriban népszerű PC játékokat az ICQ segítségével lehetett könnyedén összekötni anélkül, hogy tudnunk kellett az IP címeket, portokat, bármit. Lehetett SMS-t küldeni ingyenesen mobiltelefonokra, fájlokat, képeket megosztani, de a legérdekesebb tartalmi funkció mégis az ismerős keresés volt. Akkoriban nagy szó volt még, hogy akár egy ohioi vagy egy tájföldi lánykával lehetett chatelni, ismerkedni, kitekinteni kicsit a külvilágra a saját szobánkból.
Manapság ez már egyáltalán nem jelentene extra többletet, sőt a netezők számának növekedésével a legtöbb embernek el is ment a kedve attól, hogy véletlenszerűen ismerkedjen, hiszen régen megszűnt már a természetes korlát, ami távol tartotta a "kevésbé jófej embereket" a hálózattól.
A 2000-es évek után éppen ezért a trendek abba az irányba mozdultak el, hogy a felhasználók saját barátaikat, családjukat tudhassák mindig kézzelfogható közelségben és ne jelentsen szakadékot, ha valaki másik városba ment tanulni, dolgozni. A XXI. század egyik legkerekebb online kommunikációs találmánya a Skype, ami azon túl, hogy már a kezdetektől jó minőségű PC és PC közti hanghívást kínált (épp az MSN-nel összehasonlítva volt megdöbbentő a különbség), összekapcsolta a PC előtt ülő felhasználót a normál vezetékes és mobilkészülékeken lógó emberekkel. Több más szolgáltató is nyújtotta az olcsó VoIP (Voice over IP) hívások lehetőségét akár PC-re, akár normál telefonokra, de a Skype eredetisége és rugalmassága miatt gyorsan vezető szerepbe került. A normál telefonokra kimenő hívások mellett pedig hamar megjelent a kintről befelé irány is, azaz a Skype accounthoz rendelhető telefonszám.
Az online szolgáltatásokban úttörő Google GTalk szolgáltatása is népszerű sok országban, s igaz, hogy kissé fapadosan egyszerű, de a többi Google szolgáltatással, például a Gmaillel való összekapcsolása és a webes elérhetősége komoly fegyvertényként szolgált.
Eközben az MSN, illetve újabb nevén Live Messenger se funkcionalitásban, sem hang- vagy videó minőségben, sem a komplexitásban nem jeleskedett, sőt a Live márka bevezetéséig szinte a leggyengébb alkalmazásként is képes volt bizonyos országokban vezető szerepre törni. A hegemónia megtörése pedig nehéz dió lehet, csakúgy, ahogy a freemailt sem fogja lenyomni itthon a Gmail, az iWiW-et sem a Facebook. Mára az MSN azonosító a számítógéppel dolgozók körében legalább annyira alapvető dolognak számít, mint a mobiltelefonszám. A napközbeni eseti munkahelyi illetve cégek közti kommunikáció egyik alapvető formája, a távolra szakadt családtagok közti kapcsolatmegtartás eszköze, sőt a fiatalok között az udvarlás, flörtölés egyik fontos helyszínévé is a chat ablak vált.
A Microsoft még februárban készített egy belső felmérést azzal kapcsolatban, hogy a Live Messenger használók mennyire használják a programot szerelmi életük rendezésére, illetve májusban egy újabb kutatás arra volt kíváncsi, hogy a családtagokkal való kapcsolattartásnak mennyire lényeges terepe az azonnali üzenetküldés. Szelthafner Zoltán, a Microsoft termékmenedzsere szerint az azonnali üzenetküldő azért vált olyan népszerűvé az elmúlt években, mert "ez a kommunikáció legegyszerűbb, legszabadabb és legszórakoztatóbb formája.".
Ha ez nem is igaz teljes mértékben, az akkor is tény, hogy az e-mailhez képest sokkal kötetlenebb és nem utolsó sorban élő többszemélyes kommunikációról van szó, a személyes találkozóval és a telefonos beszélgetéssel kapcsolatban viszont megvan az az előnye, hogy nem köti le teljes mértékben a felhasználót. Nincs is annál szebb, mint a napi jelentések írása közben flörtölni a kolleginával vagy a heti céges prezentáció alatt a feleséggel megvitatni, hogy a gyereknek mennyi lesz az oviban az ebédpénz. A felmérés ugyan nem publikálható, de több részlet is figyelemreméltó benne. Az egyik például a kitöltők száma. Az egész felmérés 14 országban zajlott és amíg a többi résztvevő országban az önkitöltéses kérdőíven párszázan szaladtak végig, addig a magyarok az összes megkérdezettnek több, mint felét adták a több mint 15 ezer kitöltéssel. Ez nyilván köszönhető annak is, hogy majdnem annyian MSN-eznek itthon, mint amennyien az iWiW-en vannak regisztrálva, illetve annak is, hogy nem csak dísznek tartjuk a klienst, hanem aktívan használjuk is.
A válaszokból többek közt kiderült, hogy a magyar felhasználók 60%-a több alkalommal a személyes kommunikáció helyett is használja a Messengert, sőt a válaszadók harmada barátaival naponta 10 óránál is több ideig van kapcsolatban IM rendszerek segítségével. Ez önmagában meglepő lenne, de az osztott figyelem miatt mégis egyszerűen elképzelhető. Ami talán az elmúlt néhány év egyik előrelépése lehet (bár erre nincsenek adatok), hogy az internetezők nagy része (több mint fele) a családjával is ilyen rendszereken keresztül kommunikál.
Azokban az esetekben, amikor a fiatalok külföldre mennek szerencsét próbálni, teljesen egyértelmű választás a még mindig elég borsos árú roaming hívások és a 100 forintos sms-ek helyett, hogy a szülőket, nagyszülőket betanítjuk az IM-ek használatára, de az egyébként napi vagy heti szinten élőben is találkozó rokonok között alapvetően ez nem lenne indokolt.
Amíg az internet használat a fiatalok privilégiuma volt, addig a családon belül esetleg a testvérek beszélhettek így egymással, de az internet-penetráció növekedésével és az átlagéletkor felfelé csúszásával teljesen természetes, hogy a szülők és a nagyszülők is bekapcsolódnak. Egy modern gyerek, modern szülője már tudja, hogy biztosabban ér célba az üzenete, ha nem telefonon, hanem valamelyik üzenetküldővel próbálkozik, de azokat, akik napközben folyton ide-oda rohangálnak a cégen vagy akár a városon belül és telefonon korlátozottan elérhetőek, azokat is hatékonyabb szöveges üzenetekkel bombázni, amit akkor kapnak majd meg, amikor lesz idejük és lehetőségük reagálni is.
Érdekes ellentét, hogy amíg a barátokkal szinte egész nap kapcsolatban vagyunk, addig a családtagokkal a válaszadók fele kevesebb, mint egy órát szokott csevegni, illetve az előbbi feltételezés is igazoltnak látszik, miszerint az azonos (fiatal) generáció kommunikációs eszköze leginkább az IM. A magyar válaszadók fele testvérekkel és unokatestvérekkel beszélget leginkább, szülőkkel a negyedük, gyerekkel a hatoduk, míg nagyszülőkkel csak alig 3%. Ami viszont megdöbbentő, hogy a magyar adatok a szülőkkel való Messengerezésben verik a cseh és a lengyeleken kívül az összes többi európai országét.
Tematikus bontásban viszont teljesen kiegyenlített a kép, nem mondható el, hogy mi magyarok valamely konkrét témáról csevegnénk szívesen online, hiszen a kérdőívben szereplő hírek/pletykák, gyakorlati dolgok, tanácsok, oktatás, vizsgaeredmények, szerelmi élet, munka, karrier, egészség, buli, nyaralás is kiegyenlített módon a válaszadók egyik felének jelentettek jellemző tematikát. A kutatás szerint mi nem szeretünk viszont pénzről és sportról beszélgetni online.
A szöveges üzengetésen kívül Magyarországon kiemelkedően sokan használják a fotó és fájlmegosztást, ami nem meglepetés. Aki dolgozik, az tudja, hogy naponta emailben is mennyi vicces kép, ppt vagy flash hülyeség érkezik, ezt nyilván az IM rendszerekben sem mellőzik a magyarok. Valószínűleg ennek köszönhető az is, hogy időről-időre végigsöpör az országon valamilyen Live Messenger vírus is, ami a fotókhoz és az egyéb vicces anyagokhoz hasonlóan körülbelül 1-2-3 hónap alatt járja be a teljes közösséget, mielőtt kimerülne. Nem szeretünk viszont játszani IM-ek alatt, ami azzal magyarázható, hogy ezeket a programokat valóban háttérben használjuk, miközben internetezünk, böngészünk vagy éppen dolgozunk.
Ha valamiért éppen nem IM rendszereken kommunikálunk, ami a válaszadók majd egy hatodának az elsődleges csatorna, akkor többnyire telefonon beszélünk, viszont kiugróan magas azoknak a száma, akik a közösségi szájtokat tartják az elsődleges felületnek, ha kapcsolattartásról van szó. Ennek a magyarázata lehet az iWiW hegemónia is, illetve a fiatalok által oly annyira szeretett tini közösségi oldalak térnyerése is. Ami meglepő, hogy 6% a papírlevelet jelölte meg elsődlegesként, az emailt pedig mindössze 4%.
Egy kutatásnál minden esetben fontos a minta összetétele, s azt hangsúlyozni kell, hogy ez egy nem reprezentatív felmérés, amit 15 ezer olyan ember töltött ki, akik használják a Live Messengert és észre is vették a kliens ablak alsó részében a felhívást a kutatásra. Azt sem kell feltételezni, hogy minden korosztályból azonos arányban vettek részt, így a felhasználók korosztályos besorolására sem alkalmas. Ennek ellenére a fenti adatok értelmezéséhez mindenképp fontos tudni, hogy a kitöltők 5%-a 12 év alatti, 42% 13-19 éves, 30% huszonéves, 16% 30-49 közti és mindössze 5% és 2% múlt el 50 illetve 60.
A kutatáson túl az egyéb hasonló szolgáltatásokkal kapcsolatos tendenciákból arra lehet következtetni, hogy Magyarországon érvényes az aranyszabály, miszerint az első belépő mindent visz. Hiába jelenik meg újabb, jobb, praktikusabb, kényelmesebb, okosabb, ügyesebb, ha valami elterjedt, akkor a tömegek átállítása nem működik. A különböző üzenetküldők párhuzamos használatára való hajlandóság pedig az életkorral fordítottan arányos: amíg a tinik képesek egyidőben fent lógni Skype-on, Live Messengeren, GTalkon és ICQ-n is akár, addig az idősebbek gyomra ezt kevésbé veszi be.
Akinek mégis fontos, hogy egyszerre elérje a különböző helyeken lévő ismerőseit, az pedig tudja használni a kombinált programokat, amivel egy felületen egyszerre látszik több rendszerbeli minden ismerősünk. Arra egyelőre korai gondolni, hogy a nagy cégek átjárhatóvá teszik egymás közt a szolgáltatásaikat, ahogy ma természetes, hogy egy másik mobil szolgáltató ügyfelét is fel lehet hívni, hiszen ez a fajta konszolidáció csak akkor következik be, ha már teljesen telített a piac, ami pedig még messze van.
Az azonnali üzenetküldés története már több, mint egy évtizedes múltra tekint vissza. Nálunk még csodabogárnak néztek mindenkit, aki a '90-es évek közepén internet felhasználó volt, de már akkor is az egyik legnépszerűbb online kommunikációs felület ez volt. Az akkori korszak legnépszerűbb IM programja a Mirabilis által fejlesztett, majd az AOL által felvásárolt ICQ volt. A hárombetűs rövidítés az angol "I seek you" kiejtés szerinti frappáns rövidítése, melynek jelentése, "megkereslek".
1998-ban az ICQ-n keresztül az üzenetküldés csak egy alapfunkció volt, emellett a hang- és videohívásra is volt lehetőség, bár az akkori sávszélességek ehhez még messze kevésnek bizonyultak. Voltak külön modulok külső alkalmazások összekapcsolására, így az akkoriban népszerű PC játékokat az ICQ segítségével lehetett könnyedén összekötni anélkül, hogy tudnunk kellett az IP címeket, portokat, bármit. Lehetett SMS-t küldeni ingyenesen mobiltelefonokra, fájlokat, képeket megosztani, de a legérdekesebb tartalmi funkció mégis az ismerős keresés volt. Akkoriban nagy szó volt még, hogy akár egy ohioi vagy egy tájföldi lánykával lehetett chatelni, ismerkedni, kitekinteni kicsit a külvilágra a saját szobánkból.
Manapság ez már egyáltalán nem jelentene extra többletet, sőt a netezők számának növekedésével a legtöbb embernek el is ment a kedve attól, hogy véletlenszerűen ismerkedjen, hiszen régen megszűnt már a természetes korlát, ami távol tartotta a "kevésbé jófej embereket" a hálózattól.
A 2000-es évek után éppen ezért a trendek abba az irányba mozdultak el, hogy a felhasználók saját barátaikat, családjukat tudhassák mindig kézzelfogható közelségben és ne jelentsen szakadékot, ha valaki másik városba ment tanulni, dolgozni. A XXI. század egyik legkerekebb online kommunikációs találmánya a Skype, ami azon túl, hogy már a kezdetektől jó minőségű PC és PC közti hanghívást kínált (épp az MSN-nel összehasonlítva volt megdöbbentő a különbség), összekapcsolta a PC előtt ülő felhasználót a normál vezetékes és mobilkészülékeken lógó emberekkel. Több más szolgáltató is nyújtotta az olcsó VoIP (Voice over IP) hívások lehetőségét akár PC-re, akár normál telefonokra, de a Skype eredetisége és rugalmassága miatt gyorsan vezető szerepbe került. A normál telefonokra kimenő hívások mellett pedig hamar megjelent a kintről befelé irány is, azaz a Skype accounthoz rendelhető telefonszám.
Az online szolgáltatásokban úttörő Google GTalk szolgáltatása is népszerű sok országban, s igaz, hogy kissé fapadosan egyszerű, de a többi Google szolgáltatással, például a Gmaillel való összekapcsolása és a webes elérhetősége komoly fegyvertényként szolgált.
Eközben az MSN, illetve újabb nevén Live Messenger se funkcionalitásban, sem hang- vagy videó minőségben, sem a komplexitásban nem jeleskedett, sőt a Live márka bevezetéséig szinte a leggyengébb alkalmazásként is képes volt bizonyos országokban vezető szerepre törni. A hegemónia megtörése pedig nehéz dió lehet, csakúgy, ahogy a freemailt sem fogja lenyomni itthon a Gmail, az iWiW-et sem a Facebook. Mára az MSN azonosító a számítógéppel dolgozók körében legalább annyira alapvető dolognak számít, mint a mobiltelefonszám. A napközbeni eseti munkahelyi illetve cégek közti kommunikáció egyik alapvető formája, a távolra szakadt családtagok közti kapcsolatmegtartás eszköze, sőt a fiatalok között az udvarlás, flörtölés egyik fontos helyszínévé is a chat ablak vált.
A Microsoft még februárban készített egy belső felmérést azzal kapcsolatban, hogy a Live Messenger használók mennyire használják a programot szerelmi életük rendezésére, illetve májusban egy újabb kutatás arra volt kíváncsi, hogy a családtagokkal való kapcsolattartásnak mennyire lényeges terepe az azonnali üzenetküldés. Szelthafner Zoltán, a Microsoft termékmenedzsere szerint az azonnali üzenetküldő azért vált olyan népszerűvé az elmúlt években, mert "ez a kommunikáció legegyszerűbb, legszabadabb és legszórakoztatóbb formája.".
Ha ez nem is igaz teljes mértékben, az akkor is tény, hogy az e-mailhez képest sokkal kötetlenebb és nem utolsó sorban élő többszemélyes kommunikációról van szó, a személyes találkozóval és a telefonos beszélgetéssel kapcsolatban viszont megvan az az előnye, hogy nem köti le teljes mértékben a felhasználót. Nincs is annál szebb, mint a napi jelentések írása közben flörtölni a kolleginával vagy a heti céges prezentáció alatt a feleséggel megvitatni, hogy a gyereknek mennyi lesz az oviban az ebédpénz. A felmérés ugyan nem publikálható, de több részlet is figyelemreméltó benne. Az egyik például a kitöltők száma. Az egész felmérés 14 országban zajlott és amíg a többi résztvevő országban az önkitöltéses kérdőíven párszázan szaladtak végig, addig a magyarok az összes megkérdezettnek több, mint felét adták a több mint 15 ezer kitöltéssel. Ez nyilván köszönhető annak is, hogy majdnem annyian MSN-eznek itthon, mint amennyien az iWiW-en vannak regisztrálva, illetve annak is, hogy nem csak dísznek tartjuk a klienst, hanem aktívan használjuk is.
A válaszokból többek közt kiderült, hogy a magyar felhasználók 60%-a több alkalommal a személyes kommunikáció helyett is használja a Messengert, sőt a válaszadók harmada barátaival naponta 10 óránál is több ideig van kapcsolatban IM rendszerek segítségével. Ez önmagában meglepő lenne, de az osztott figyelem miatt mégis egyszerűen elképzelhető. Ami talán az elmúlt néhány év egyik előrelépése lehet (bár erre nincsenek adatok), hogy az internetezők nagy része (több mint fele) a családjával is ilyen rendszereken keresztül kommunikál.
Azokban az esetekben, amikor a fiatalok külföldre mennek szerencsét próbálni, teljesen egyértelmű választás a még mindig elég borsos árú roaming hívások és a 100 forintos sms-ek helyett, hogy a szülőket, nagyszülőket betanítjuk az IM-ek használatára, de az egyébként napi vagy heti szinten élőben is találkozó rokonok között alapvetően ez nem lenne indokolt.
Amíg az internet használat a fiatalok privilégiuma volt, addig a családon belül esetleg a testvérek beszélhettek így egymással, de az internet-penetráció növekedésével és az átlagéletkor felfelé csúszásával teljesen természetes, hogy a szülők és a nagyszülők is bekapcsolódnak. Egy modern gyerek, modern szülője már tudja, hogy biztosabban ér célba az üzenete, ha nem telefonon, hanem valamelyik üzenetküldővel próbálkozik, de azokat, akik napközben folyton ide-oda rohangálnak a cégen vagy akár a városon belül és telefonon korlátozottan elérhetőek, azokat is hatékonyabb szöveges üzenetekkel bombázni, amit akkor kapnak majd meg, amikor lesz idejük és lehetőségük reagálni is.
Érdekes ellentét, hogy amíg a barátokkal szinte egész nap kapcsolatban vagyunk, addig a családtagokkal a válaszadók fele kevesebb, mint egy órát szokott csevegni, illetve az előbbi feltételezés is igazoltnak látszik, miszerint az azonos (fiatal) generáció kommunikációs eszköze leginkább az IM. A magyar válaszadók fele testvérekkel és unokatestvérekkel beszélget leginkább, szülőkkel a negyedük, gyerekkel a hatoduk, míg nagyszülőkkel csak alig 3%. Ami viszont megdöbbentő, hogy a magyar adatok a szülőkkel való Messengerezésben verik a cseh és a lengyeleken kívül az összes többi európai országét.
Tematikus bontásban viszont teljesen kiegyenlített a kép, nem mondható el, hogy mi magyarok valamely konkrét témáról csevegnénk szívesen online, hiszen a kérdőívben szereplő hírek/pletykák, gyakorlati dolgok, tanácsok, oktatás, vizsgaeredmények, szerelmi élet, munka, karrier, egészség, buli, nyaralás is kiegyenlített módon a válaszadók egyik felének jelentettek jellemző tematikát. A kutatás szerint mi nem szeretünk viszont pénzről és sportról beszélgetni online.
A szöveges üzengetésen kívül Magyarországon kiemelkedően sokan használják a fotó és fájlmegosztást, ami nem meglepetés. Aki dolgozik, az tudja, hogy naponta emailben is mennyi vicces kép, ppt vagy flash hülyeség érkezik, ezt nyilván az IM rendszerekben sem mellőzik a magyarok. Valószínűleg ennek köszönhető az is, hogy időről-időre végigsöpör az országon valamilyen Live Messenger vírus is, ami a fotókhoz és az egyéb vicces anyagokhoz hasonlóan körülbelül 1-2-3 hónap alatt járja be a teljes közösséget, mielőtt kimerülne. Nem szeretünk viszont játszani IM-ek alatt, ami azzal magyarázható, hogy ezeket a programokat valóban háttérben használjuk, miközben internetezünk, böngészünk vagy éppen dolgozunk.
Ha valamiért éppen nem IM rendszereken kommunikálunk, ami a válaszadók majd egy hatodának az elsődleges csatorna, akkor többnyire telefonon beszélünk, viszont kiugróan magas azoknak a száma, akik a közösségi szájtokat tartják az elsődleges felületnek, ha kapcsolattartásról van szó. Ennek a magyarázata lehet az iWiW hegemónia is, illetve a fiatalok által oly annyira szeretett tini közösségi oldalak térnyerése is. Ami meglepő, hogy 6% a papírlevelet jelölte meg elsődlegesként, az emailt pedig mindössze 4%.
Egy kutatásnál minden esetben fontos a minta összetétele, s azt hangsúlyozni kell, hogy ez egy nem reprezentatív felmérés, amit 15 ezer olyan ember töltött ki, akik használják a Live Messengert és észre is vették a kliens ablak alsó részében a felhívást a kutatásra. Azt sem kell feltételezni, hogy minden korosztályból azonos arányban vettek részt, így a felhasználók korosztályos besorolására sem alkalmas. Ennek ellenére a fenti adatok értelmezéséhez mindenképp fontos tudni, hogy a kitöltők 5%-a 12 év alatti, 42% 13-19 éves, 30% huszonéves, 16% 30-49 közti és mindössze 5% és 2% múlt el 50 illetve 60.
A kutatáson túl az egyéb hasonló szolgáltatásokkal kapcsolatos tendenciákból arra lehet következtetni, hogy Magyarországon érvényes az aranyszabály, miszerint az első belépő mindent visz. Hiába jelenik meg újabb, jobb, praktikusabb, kényelmesebb, okosabb, ügyesebb, ha valami elterjedt, akkor a tömegek átállítása nem működik. A különböző üzenetküldők párhuzamos használatára való hajlandóság pedig az életkorral fordítottan arányos: amíg a tinik képesek egyidőben fent lógni Skype-on, Live Messengeren, GTalkon és ICQ-n is akár, addig az idősebbek gyomra ezt kevésbé veszi be.
Akinek mégis fontos, hogy egyszerre elérje a különböző helyeken lévő ismerőseit, az pedig tudja használni a kombinált programokat, amivel egy felületen egyszerre látszik több rendszerbeli minden ismerősünk. Arra egyelőre korai gondolni, hogy a nagy cégek átjárhatóvá teszik egymás közt a szolgáltatásaikat, ahogy ma természetes, hogy egy másik mobil szolgáltató ügyfelét is fel lehet hívni, hiszen ez a fajta konszolidáció csak akkor következik be, ha már teljesen telített a piac, ami pedig még messze van.
