Napi Online
Technológiai cégek a legpocsékabbul menedzselt vállalatok élén
A 24/7 Wall Street öt kritérium alapján összeállította a legrosszabbul menedzselt amerikai cégek listáját; a győztes a Sun Microsystem lett, de sok nagy név került az első tízbe.
Miután lassan vége kereskedési év első felének, és az első negyedéves eredmények is mind megszülettek, a 24/7 Wall Street megalkotta a Tíz Legrosszabbul Menedzselt Amerikai Cég listáját. Az értékelésnél a következő öt kritériumra koncentráltak:
A részvény egy- és ötéves teljesítménye a főbb indexekhez és az iparág többi vállalatához viszonyítva.
A cég helyzete az iparágon belül most és öt évvel ezelőtt.
Tett a vezetőség olyan azonosítható lépéseket, amelyek kárt okoztak a cégnek?
A vállalat piaci helyzetének változása a versenytársakhoz képest.
Felismerték-e a kritikus problémákat a vállalkozásnál, és tettek-e valamit, hogy a elkerüljék a katasztrófát?
A "verseny" aranyérmese a Sun Microsystem (JAVA) lett, amelynek részvényei évek óta alulteljesítenek. Bár a részvényárfolyam emelkedett az új vezérigazgató színrelépésekor, vezetése hatalmas csalódást okozott mind a befektetőknek, mind az alkalmazottaknak. A cég költséges akvizíciókat hajtott végre, beleértve a MySQL és a StorageTek felvásárlását, azonban a bevételek nem nőttek, és a működési eredmény a szerény nyereség és az alacsony veszteség között ingadozik. A Solaris, a Java és egyéb nyílt forráskódú szoftverei gyakorlatilag megbuktak. A cég a globális szerverpiacon elvesztette meghatározó szerepét, az IBM és a Dell együttes erővel döngölik a betonba; a Sun részvényei 40 százalékot estek egy év alatt.
Ezüstérmes lett a Sears áruházlánc, amely miután egyesült a K-Mart lánccal, egyszerűen képtelen volt megbirkozni azzal a kihívással, hogy minőségi termékeket kínáljon alacsony áron. Így a Sears látványosan alulmaradt a Wal-Marttal és a Targettal vívott csatában, hiszen nem tudta biztosítani a "mindannapos olcsó árakat". A cég készpénzének nagy részét részvényvisszavásárlásra használták fel. A cég részvényeinek értéke 55 százalékkal esett az elmúlt egy évben, azonban olyan tervvel még nem álltak elő, amely meghatározta volna, hogyan lábalnak ki a bajból.
A bronzérmes a Boston Scientific (BSX) lett, amely 2006-ban 27 milliárd dollárt fizetett a Guidant gyógyszergyárért. Rossz ötlet volt, ugyanis a cég magával rántotta a BSX eredményeit is, miután pár termékét vissza kellett hívnia a piacról, mert azokat túl korán bocsátották ki. A Guidant eddig semmiféle profitot nem hozott, a BSX pedig a felvásárlás költségeit nyögi még mindig. Elemzők szerint a jelenlegi állás szerint szinte lehetetlen visszafizetni a 7,3 milliárdos kölcsönt, így vélhetően a céget részenként kell értékesíteni.
Negyedik helyre a Starbucks jött fel, amely egy időben azzal dicsekedett, hogy 40 ezer egysége lesz világszerte, ám a probléma az, hogy az Egyesült Államokban már így is túl sok van. Emellett az üzletpolitika is meglehetősen homályossá vált. az egykor finom kávéjáról elhíresült cég reggeliket, szendvicseket szolgál fel, emellett zenét és WiFit szolgáltat. Azaz per pillanat a Starbucks egy drága, de alapszolgáltatásokat nyújtó cég egy olyan világban, amely éppen a recesszió felé tart, miközben az emberek nagy része a finom kávéját a McDonald's-ban szürcsölgeti. A nemrégiben 40 dolláros részvények most 18,5 dolláron keresnek vevőket.
Az ötödik a Sprint mobiltelefon-társaság lett, amely az ország legrosszabb vevőszolgálatával dicsekedhet, és a szélessávú országos hálózat kiépítésével, amely előnyt biztosított volna a konkurenciával szemben, is túl sokat szöszöltek, az alaptőkét pedig nem emelték meg. A hatodik helyre a Circuit City elektronikai bolthálózat került, amely 2006-ig jól működött, ám utána nem vette észre azt az egyszerű tényt, hogy a vásárlók máshol olcsóbban juthatnak hozzá az általa forgalmazott termékekhez. Utána következik a Motorola, amely Razr telefoncsalád bemutatása után 22 százalékos piaci részesedést ért el a világon a mobiltelefonok piacán, azonban elfelejtették megépíteni a következő "szexi" telefonjukat, miközben a riválisok okostelefonokat dobáltak a piacra.
A nyolcadik helyet az AMD mikrochip-gyártó foglalja el, amely nagyon erős pozíciót épített ki a piacon az Intellel szemben 2003-ban, amikor termékei lényegesen erősebbek és hatékonyabbak volta, mint a riválisé. Az AMD két hatalmas hibát követett el: az egyik az ATI felvásárlása volt 5,4 milliárd dollárért 2006-ban, a hosszú lejáratú kölcsönt még most is nyögi a cég. Eközben az Intel váratlanul árat csökkentett, az AMD pedig felvette a kesztyűt. A gyilkos árverseny eddig nem sok jót hozott a cégnek, amelyet a lényegesen jobb állapotban lévő Intel sokkal jobban bírt. Eközben az ebben a szegmensben oly fontos technikai fejlesztésekkel is elmaradtak.
Kilencedik helyre az AIG biztosítótársaság került, amely 2005-ben és 2006-ban számos átgondolatlan befektetést hajtott végre, így végül 2007 utolsó negyedévében 9,1 milliárd dollárnyi összeget kellett leírnia. A cég korábban két évtizeden át a világ vezető biztosítótársaságaként szerepelt. Ami még rosszabbá teszi a helyzetet, hogy pillanatnyilag a tőzsdefelügyelet és az igazságügyminisztérium is a cég bizonyos tranzakcióit vizsgálja. A lista utolsó helyére a Pfizer gyógyszergyár került, amely 2004-ben még 14 milliárdos bevételt könyvelhetett el, ám 2007-re ez 8,8 milliárdra esett vissza. Egyesek szerint minden baj forrása a generikus gyártókban keresendő, azonban mások úgy vélik, hogy a kutatás-fejlesztési részleg nem készített elegendő új terméket, amellyel pótolni lehetett volna a lejáró licenszek miatt kihulló termékeket; párat vissza kellett hívni veszélyes mellékhatások miatt. A befektetők emellett gyorsabb költségcsökkentési programot szerettek volna.
Miután lassan vége kereskedési év első felének, és az első negyedéves eredmények is mind megszülettek, a 24/7 Wall Street megalkotta a Tíz Legrosszabbul Menedzselt Amerikai Cég listáját. Az értékelésnél a következő öt kritériumra koncentráltak:
A "verseny" aranyérmese a Sun Microsystem (JAVA) lett, amelynek részvényei évek óta alulteljesítenek. Bár a részvényárfolyam emelkedett az új vezérigazgató színrelépésekor, vezetése hatalmas csalódást okozott mind a befektetőknek, mind az alkalmazottaknak. A cég költséges akvizíciókat hajtott végre, beleértve a MySQL és a StorageTek felvásárlását, azonban a bevételek nem nőttek, és a működési eredmény a szerény nyereség és az alacsony veszteség között ingadozik. A Solaris, a Java és egyéb nyílt forráskódú szoftverei gyakorlatilag megbuktak. A cég a globális szerverpiacon elvesztette meghatározó szerepét, az IBM és a Dell együttes erővel döngölik a betonba; a Sun részvényei 40 százalékot estek egy év alatt.
Ezüstérmes lett a Sears áruházlánc, amely miután egyesült a K-Mart lánccal, egyszerűen képtelen volt megbirkozni azzal a kihívással, hogy minőségi termékeket kínáljon alacsony áron. Így a Sears látványosan alulmaradt a Wal-Marttal és a Targettal vívott csatában, hiszen nem tudta biztosítani a "mindannapos olcsó árakat". A cég készpénzének nagy részét részvényvisszavásárlásra használták fel. A cég részvényeinek értéke 55 százalékkal esett az elmúlt egy évben, azonban olyan tervvel még nem álltak elő, amely meghatározta volna, hogyan lábalnak ki a bajból.
A bronzérmes a Boston Scientific (BSX) lett, amely 2006-ban 27 milliárd dollárt fizetett a Guidant gyógyszergyárért. Rossz ötlet volt, ugyanis a cég magával rántotta a BSX eredményeit is, miután pár termékét vissza kellett hívnia a piacról, mert azokat túl korán bocsátották ki. A Guidant eddig semmiféle profitot nem hozott, a BSX pedig a felvásárlás költségeit nyögi még mindig. Elemzők szerint a jelenlegi állás szerint szinte lehetetlen visszafizetni a 7,3 milliárdos kölcsönt, így vélhetően a céget részenként kell értékesíteni.
Negyedik helyre a Starbucks jött fel, amely egy időben azzal dicsekedett, hogy 40 ezer egysége lesz világszerte, ám a probléma az, hogy az Egyesült Államokban már így is túl sok van. Emellett az üzletpolitika is meglehetősen homályossá vált. az egykor finom kávéjáról elhíresült cég reggeliket, szendvicseket szolgál fel, emellett zenét és WiFit szolgáltat. Azaz per pillanat a Starbucks egy drága, de alapszolgáltatásokat nyújtó cég egy olyan világban, amely éppen a recesszió felé tart, miközben az emberek nagy része a finom kávéját a McDonald's-ban szürcsölgeti. A nemrégiben 40 dolláros részvények most 18,5 dolláron keresnek vevőket.
Az ötödik a Sprint mobiltelefon-társaság lett, amely az ország legrosszabb vevőszolgálatával dicsekedhet, és a szélessávú országos hálózat kiépítésével, amely előnyt biztosított volna a konkurenciával szemben, is túl sokat szöszöltek, az alaptőkét pedig nem emelték meg. A hatodik helyre a Circuit City elektronikai bolthálózat került, amely 2006-ig jól működött, ám utána nem vette észre azt az egyszerű tényt, hogy a vásárlók máshol olcsóbban juthatnak hozzá az általa forgalmazott termékekhez. Utána következik a Motorola, amely Razr telefoncsalád bemutatása után 22 százalékos piaci részesedést ért el a világon a mobiltelefonok piacán, azonban elfelejtették megépíteni a következő "szexi" telefonjukat, miközben a riválisok okostelefonokat dobáltak a piacra.
A nyolcadik helyet az AMD mikrochip-gyártó foglalja el, amely nagyon erős pozíciót épített ki a piacon az Intellel szemben 2003-ban, amikor termékei lényegesen erősebbek és hatékonyabbak volta, mint a riválisé. Az AMD két hatalmas hibát követett el: az egyik az ATI felvásárlása volt 5,4 milliárd dollárért 2006-ban, a hosszú lejáratú kölcsönt még most is nyögi a cég. Eközben az Intel váratlanul árat csökkentett, az AMD pedig felvette a kesztyűt. A gyilkos árverseny eddig nem sok jót hozott a cégnek, amelyet a lényegesen jobb állapotban lévő Intel sokkal jobban bírt. Eközben az ebben a szegmensben oly fontos technikai fejlesztésekkel is elmaradtak.
Kilencedik helyre az AIG biztosítótársaság került, amely 2005-ben és 2006-ban számos átgondolatlan befektetést hajtott végre, így végül 2007 utolsó negyedévében 9,1 milliárd dollárnyi összeget kellett leírnia. A cég korábban két évtizeden át a világ vezető biztosítótársaságaként szerepelt. Ami még rosszabbá teszi a helyzetet, hogy pillanatnyilag a tőzsdefelügyelet és az igazságügyminisztérium is a cég bizonyos tranzakcióit vizsgálja. A lista utolsó helyére a Pfizer gyógyszergyár került, amely 2004-ben még 14 milliárdos bevételt könyvelhetett el, ám 2007-re ez 8,8 milliárdra esett vissza. Egyesek szerint minden baj forrása a generikus gyártókban keresendő, azonban mások úgy vélik, hogy a kutatás-fejlesztési részleg nem készített elegendő új terméket, amellyel pótolni lehetett volna a lejáró licenszek miatt kihulló termékeket; párat vissza kellett hívni veszélyes mellékhatások miatt. A befektetők emellett gyorsabb költségcsökkentési programot szerettek volna.