Az uniós tagállamok illetékesei megállapodtak a terrorista cselekménynek minősülő tevékenységek körének kiszélesítésében, lehetőleg elkerülve a sajtó- és szólásszabadság korlátozását, ám erősítve a védekezést.

Az Európai Bizottság jelentése szerint a cél a militáns csoportok kommunikációjának és általában vett jelenlétének csökkentése az interneten, eközben pedig a robbanóanyagok terjesztésének és készítésének visszaszorításáról sem feledkeznek el. Ez utóbbiról döntöttek az uniós belügy- és igazságügyi miniszterek Luxemburgban, azon rendőrségi jelentésekre támaszkodva, amelyek kiemelik a világháló szerepét.

"Az internet manapság a helyi terrorista elemek bátorítására és mozgósítására is használatos … betöltve ezzel egy virtuális kiképzőtábor szerepét" - áll a miniszterek által elfogadott szövegben. Hozzátették, hogy minden egyes tagállamnak garantálnia kell, miszerint a terrorista-kötődésű cselekmények között az ilyen tevékenységre uszító nyilvános provokáció, valamint a terrorista jellegű kiképzés és toborzás is helyet kap. Utóbbi kettő ugyanakkor nem kötelező jellegű, ezt a tagállamok saját belátásuk szerint minősíthetik büntetendő cselekménynek.

A törvény határozottan kimondja, hogy az új rendelkezéseket semmilyen esetben nem használhatják fel a sajtó- és szólásszabadság korlátozására - ezzel a kitétellel nyilván a különböző jogvédő csoportok egyetértését igyekeznek garantálni, elkerülve a nagyobb összeütközést. Mindazonáltal valamilyen megoldást nyújtanak az egyre terjedő internetes propagandával és a szervezett kapcsolatrendszerek kiépítésével szemben, amely eddig többnyire zavartalanul folyt a világhálón.

A törvény életbe lépése előtt az egyes parlamentek feladata megvitatni azt, majd ezt követően az illetékes miniszter által történő megerősítés után jöhet a végső döntés