Gyurkity Péter
A HD utódján dolgoznak Japánban
A japán NHK egy szupernagy felbontású formátumot fejleszt, amely reményeik szerint legkésőbb 2015-ig megjelenhet a kereskedelmi műsorszórásban. Az alkalmazott készülékek mérete azonban korlátot szabhat a felhasználásnak.
A BBC által megrendezett Festival of Technology alatt Masuru Kanazawa, az NHK Science and Technical Research Laboratory fejlesztőmérnöke beszélt a technológia újdonságairól, annak előnyeiről és az ezzel együtt járó kényelmetlenségekről. Ilyenek is vannak ugyanis, főleg a most használt, kifejezetten a Super Hi-Vision használatára kifejlesztett készülékek nagy mérete miatt.
A vetítővásznat tévé válthatja fel
Az NHK laboratóriumában speciális tesztpéldányokat állítottak össze, hogy megfelelő módon kísérletezgessenek a formátummal. Mivel a Super Hi-Vision (más néven Ultra High-Definition TV) 7680x4320 pixel felbontást támogat, legalább 60 hüvelykes televízióra van szükség az adások megtekintéséhez, ami rögtön fontos korlátot jelent a széleskörű felhasználásban - még akkor is, ha a kiállításokon most már megszokott a 150 hüvelykes óriások jelenléte. Az NHK azonban nem érte be ennyivel és kifejlesztett egy kísérleti 500 hüvelykes példányt, amelyet egy szintén korai stádiumban lévő 22.2, többcsatornás surround hangrendszer egészít ki.
Nagy problémát jelent, hogy jelenleg mindössze kettő darab kamera tudja rögzíteni az anyagot a megfelelő formátumban, és mindkettő rendkívül nagy és nehéz - nem beszélve arról, hogy naponta legfeljebb 20 percnyi műsort rögzíthetnek velük. 18 percnyi anyag nem kevesebb mint 3,5 terabájtot foglal el, ami szintén nem lebecsülendő nehézség. Mindazonáltal egyes hollywoodi stúdiók és a japán kormány is érdeklődik a projekt iránt, utóbbi például 300 millió jennel támogatja a munkát.
Remények szerint a szabvány legkésőbb 2015-ig készen áll majd - kérdés, hogy mennyire lesz életképes a fejlesztés.
A BBC által megrendezett Festival of Technology alatt Masuru Kanazawa, az NHK Science and Technical Research Laboratory fejlesztőmérnöke beszélt a technológia újdonságairól, annak előnyeiről és az ezzel együtt járó kényelmetlenségekről. Ilyenek is vannak ugyanis, főleg a most használt, kifejezetten a Super Hi-Vision használatára kifejlesztett készülékek nagy mérete miatt.
A vetítővásznat tévé válthatja fel
Az NHK laboratóriumában speciális tesztpéldányokat állítottak össze, hogy megfelelő módon kísérletezgessenek a formátummal. Mivel a Super Hi-Vision (más néven Ultra High-Definition TV) 7680x4320 pixel felbontást támogat, legalább 60 hüvelykes televízióra van szükség az adások megtekintéséhez, ami rögtön fontos korlátot jelent a széleskörű felhasználásban - még akkor is, ha a kiállításokon most már megszokott a 150 hüvelykes óriások jelenléte. Az NHK azonban nem érte be ennyivel és kifejlesztett egy kísérleti 500 hüvelykes példányt, amelyet egy szintén korai stádiumban lévő 22.2, többcsatornás surround hangrendszer egészít ki.
Nagy problémát jelent, hogy jelenleg mindössze kettő darab kamera tudja rögzíteni az anyagot a megfelelő formátumban, és mindkettő rendkívül nagy és nehéz - nem beszélve arról, hogy naponta legfeljebb 20 percnyi műsort rögzíthetnek velük. 18 percnyi anyag nem kevesebb mint 3,5 terabájtot foglal el, ami szintén nem lebecsülendő nehézség. Mindazonáltal egyes hollywoodi stúdiók és a japán kormány is érdeklődik a projekt iránt, utóbbi például 300 millió jennel támogatja a munkát.
Remények szerint a szabvány legkésőbb 2015-ig készen áll majd - kérdés, hogy mennyire lesz életképes a fejlesztés.