Berta Sándor
Elektronikus adatmegosztás a postai forgalomban is
Az elektronikus után a hagyományos postai szolgáltatásokat is ellenőrizni akarja az Egyesült Államok, amely az elképzelésben partnerre lelt az európai uniós tagországokban.
Az Egyesült Államok a jövőben minden, az Európai Unióból érkező levél és csomag valamennyi adatára igényt tart. Az átadott adatok között szerepelnie kell a feladó és a címzett nevének, címének, valamint a levél vagy küldemény tartalmának. Az amerikai hatóságok így akarják megakadályozni, hogy bárki gyanús vagy veszélyes anyagokat tartalmazó csomagokat küldjön az Egyesült Államokba és így hajtson végre mondjuk anthrax-támadást különböző célpontok ellen.
Jelenleg az európai uniós tagországok közül gyakorlatilag mindegyik kész az együttműködésre, egyedül Ausztria tiltakozott. "Ez a levéltitok megsértését jelentené, hiszen a hatályos törvények szerint a kért adatokat csak a feladónak vagy a címzettnek adhatjuk ki" - jelentette ki Michael Homolla, az osztrák posta szóvivője. A tiltakozás ellenére a közeljövőben várhatóan megkötik az USA és az EU közötti nemzetközi egyezményt. Jelenleg is folynak a részletekről a két fél között a titkos egyeztetések.
A CBP, vagyis az amerikai vám- és pénzügyőrség már most is követeli, hogy a posták szolgáltassanak elektronikus úton adatokat az Egyesült Államokba feladott minden expressz-küldeményről. Az információkat a postáknak már 4 órával a postai szállítórepülőgépek Egyesült Államokba érkezése előtt át kell küldeniük. Ráadásul egy az Európai Unió és az USA között 2004-ben kötött megállapodás szerint ezek az adatok akár az igazságügyi szerveknek is továbbadhatók és összehasonlítják az információkat a saját adatbázisaik tartalmával.
Az új egyezmény azonban számos kérdést felvet: többek között, hogy mennyire lesz összeegyeztethető a nemzeti törvényekkel és a levéltitokkal. A nagyobb cégek postai adatait egyébként már most is megkapják az amerikai hatóságok, anélkül, hogy erről az érintettek tudnának. Számos cég, köztük például a német posta már eddig is bizonyos mértékig együttműködött a tengerentúli szervekkel.
Az európai uniós államok kormányai egy kivétellel egyelőre nem kívánták kommentálni a hírt. A német külügyminisztérium szerint az ügy a német belügyminisztérium hatáskörébe tartozik, ott azonban azt mondták, hogy a kérdésben a gazdasági minisztérium az illetékes. Ausztria az egyetlen, amely nem nyugszik bele a dologba és Andreas Hach, a bécsi közlekedési minisztérium munkatársa közölte, hogy továbbra is ellenzik a javaslatot.
Adatvédelmi szakemberek úgy vélik, fennáll az ártatlan emberek meghurcolásának vagy akár az ipari kémkedésnek a veszélye is, hiszen az amerikai hatóságok a jövőben betekinthetnek majd szinte bármely dokumentumba, legyen a hagyományos postai vagy elektronikus küldemény.
Az Egyesült Államok a jövőben minden, az Európai Unióból érkező levél és csomag valamennyi adatára igényt tart. Az átadott adatok között szerepelnie kell a feladó és a címzett nevének, címének, valamint a levél vagy küldemény tartalmának. Az amerikai hatóságok így akarják megakadályozni, hogy bárki gyanús vagy veszélyes anyagokat tartalmazó csomagokat küldjön az Egyesült Államokba és így hajtson végre mondjuk anthrax-támadást különböző célpontok ellen.
Jelenleg az európai uniós tagországok közül gyakorlatilag mindegyik kész az együttműködésre, egyedül Ausztria tiltakozott. "Ez a levéltitok megsértését jelentené, hiszen a hatályos törvények szerint a kért adatokat csak a feladónak vagy a címzettnek adhatjuk ki" - jelentette ki Michael Homolla, az osztrák posta szóvivője. A tiltakozás ellenére a közeljövőben várhatóan megkötik az USA és az EU közötti nemzetközi egyezményt. Jelenleg is folynak a részletekről a két fél között a titkos egyeztetések.
A CBP, vagyis az amerikai vám- és pénzügyőrség már most is követeli, hogy a posták szolgáltassanak elektronikus úton adatokat az Egyesült Államokba feladott minden expressz-küldeményről. Az információkat a postáknak már 4 órával a postai szállítórepülőgépek Egyesült Államokba érkezése előtt át kell küldeniük. Ráadásul egy az Európai Unió és az USA között 2004-ben kötött megállapodás szerint ezek az adatok akár az igazságügyi szerveknek is továbbadhatók és összehasonlítják az információkat a saját adatbázisaik tartalmával.
Az új egyezmény azonban számos kérdést felvet: többek között, hogy mennyire lesz összeegyeztethető a nemzeti törvényekkel és a levéltitokkal. A nagyobb cégek postai adatait egyébként már most is megkapják az amerikai hatóságok, anélkül, hogy erről az érintettek tudnának. Számos cég, köztük például a német posta már eddig is bizonyos mértékig együttműködött a tengerentúli szervekkel.
Az európai uniós államok kormányai egy kivétellel egyelőre nem kívánták kommentálni a hírt. A német külügyminisztérium szerint az ügy a német belügyminisztérium hatáskörébe tartozik, ott azonban azt mondták, hogy a kérdésben a gazdasági minisztérium az illetékes. Ausztria az egyetlen, amely nem nyugszik bele a dologba és Andreas Hach, a bécsi közlekedési minisztérium munkatársa közölte, hogy továbbra is ellenzik a javaslatot.
Adatvédelmi szakemberek úgy vélik, fennáll az ártatlan emberek meghurcolásának vagy akár az ipari kémkedésnek a veszélye is, hiszen az amerikai hatóságok a jövőben betekinthetnek majd szinte bármely dokumentumba, legyen a hagyományos postai vagy elektronikus küldemény.
