Alex
Sony SLR: csak a minőség számít
A Sony SLR ágazatának vezetője nyilatkozott az A700 műszaki titkairól, a zajosodásról, a vállalat elgondolásairól és jövőbeli terveikről.
Hosszú interjút adott a Sony Alpha részlegének vezetője, Keiichi Ishizuka a HardwareZone számára, ebből csemegéztük ki a legfontosabb momentumokat. Az 1978 óta a fényképezőgép üzletágban dolgozó szakember a Konica Minolta felvásárlásával került a Sonyhoz. Részt vett a világ első autófokuszos fényképezőgépe, a Minolta Dynax 7000 megalkotásában, és számtalan izgalmas részletet árult el a Sony új tükörreflexes gépével, az A700-al kapcsolatban.
A történelmi múlttal kezdte, elmondása szerint 16 millió Konica Minolta termék került eddig forgalomba. A Sony erre az örökségre támaszkodva akar poziciókat szerezni, a jelenlegi rendszer erősségeit meghagyva kíván előrehaladni. Büszkén jelentette ki, hogy a Sony az egyetlen gyártó, mely a digitális fényképezőgépek minden alkatrészét képes saját maga előállítani, számtalan olyan technológiát birtokolva, mely a márkát egyedivé teszi.
Ishizuka az A700 erősségének a képminőséget tartja, melyet a CMOS szenzor alacsony képzaja tesz lehetővé, különösen magas ISO értékeken teljesítve jól. Arra a kérdésre, hogy a cég miért váltott az A100-ban lévő CCD érzékelőről az A700-ban CMOS-ra, Ishizuka elmondta, hogy a cég mindkét megoldás előnyeit számbavette, majd a CMOS mellett döntött. Ennek célja a gyorsaság fenntartása volt az alacsony képzaj biztosítása mellett, figyelembe véve, hogy az A100 10 megapixele után az A700 12 megapixelesre hízott. Szintén fontos ok volt a CMOS szenzorok működési hőmérséklete, különösen sorozatfényképezés után. Közlése szerint a CCD-k esetében ilyenkor hirtelen ugrás van, míg CMOS-nál előnyösebb a hömérsékleti görbe, ami a készített felvételek minőségére is kihat.
A képminőség javítása szempontjából fontos tényezőnek tartja az analóg/digitális konverter chipbe építését. Ezáltal a gyorsaságról is gondoskodtak, és az ehhez optimalizált BIONZ képfeldolgozó processzor révén a feldolgozás sem lett szűk keresztmetszet. Normál esetben az A/D konverter egy külön áramkörön van, de most ettől eltértek. Az Ishizuka által forradalminak nevezett fejlesztés konstrukciója egyszerű: a chip elejére helyezték a szilicíum cellákat, hátulra pedig a konvertereket, ezeket pedig egy zajcsökkentő réteg választja el. A kialakítással azonnal alacsonyabb zajszintet kapnak, még mielőtt a jelek elhagynák a chipet.
Külön kitért a megoldás másik erősségére: míg a zajcsökkentést általában az analóg - digitális átalakítás után hajtják végre, most ezt még az analóg területen elvégzik. Ez Ishizuka szerint jóval hatékonyabb a korábbiaknál, ráadásul annyira elégedettek az eredménnyel, hogy további technológiákat is terveznek szenzoron belülre helyezni.
Az SLR üzletág vezetője különösen fontosnak tartja a zár csattanását. Elmondta, hogy a mérnökök megnyerő hangot akartak, mert ugyan nehéz mérni ennek emberekre gyakorolt hatását, de nagyon fontos tényezőnak tartja. Kiemelte, hogy a fogyasztói visszajelzések alapján ez nagyban befolyásolja a hosszútávú elégedettséget. Emiatt a cég külön részleget hozott létre ennek kifejlesztésére, fényképezőgép szakemberek és hangmérnökök dobták össze tudásukat. Mindkét csapat teljesen másképp látott neki a probléma elemzésének, hogy melyik hanghatás lenne a megfelelő.
Kiemelkedő dolognak tartja az A700-ban lévő Dynamic Range Optimizer (DRO) technológiát, mellyel a konkurensek nem rendelkeznek. Erre azért van szükség, mert míg az emberi szem a fényesség számtalan különböző fokozatát képes azonosítani, addig a fényérzékelő szenzorban ilyen nincs, azaz az elkészített képkocka nem olyan lesz, mint amit a valóságban látnánk. A DRO különösen ellenfénynél hatékony: megakadályozza, hogy ha egy képen fényesebb és sötétebb területek vannak, a kevesebb fényt kapott részek nagyon elsötétedjenek. A szoftver a felvétel 1200 pontját elemzi, meghatározza a sötét és a világos területeket, és ahol szükséges, beavatkozik és gondoskodik a megfelelő erősítésről.
Az A700 külalakjának tervezésekor egyensúlyozni kivántak a forma ereje és a funkciók gazdagsága között. A termék tömege nem volt érdekes, csupán arra figyeltek, hogy ne haladja meg a 700 grammot (innen kapta a gép a nevét), azaz egy átlagos fotós számára se jelentsen nehézséget a cipelése. A másik dolog amire figyeltek a fejlesztés során, hogy a felvétel elkészülte után mi történhet a képpel. Ebben a tekintetben a Sony támaszkodhat meglévő egyéb termékei előnyeire, a Bravia tévére és a VAIO számítógépekre. A HDMI csatlakozó beépítésével a nagyfelbontású képeket a HD tévére küldhetik, a lehető legjobb minőségben.
A jövőről szólva Ishizuka időt kért: a cég még csak tavaly adta ki az A100-at, és időbe telik kiépíteni azt a vásárlói bizalmat, amit a versenytársak a hosszú évek során már megszereztek. A vállalat nemsokára újabb középkategóriás termékekkel jelentkezik, amit majd egy csúcsmodell követ. Erről ugyan semmit nem árult el, de az korábbi cikkünk szerint egy teljes képkocka méretű szenzorral szerelt modell lehet. A Sony már régóta elismert elektronikai cég, a CyberShot és HandyCam által pedig kameragyártóként is megszerezte a kellő reputációt. A cég a DSLR részlegre mint az egész ágazat márkanevének meghatározójaként épít, ezért a lehető legjobb minőségű termékekkel akarnak jelentkezni a piacon, zárta szavait Keiichi Ishizuka.
Hosszú interjút adott a Sony Alpha részlegének vezetője, Keiichi Ishizuka a HardwareZone számára, ebből csemegéztük ki a legfontosabb momentumokat. Az 1978 óta a fényképezőgép üzletágban dolgozó szakember a Konica Minolta felvásárlásával került a Sonyhoz. Részt vett a világ első autófokuszos fényképezőgépe, a Minolta Dynax 7000 megalkotásában, és számtalan izgalmas részletet árult el a Sony új tükörreflexes gépével, az A700-al kapcsolatban.
 Keiichi Ishizuka kezében az Alpha A700 CMOS moduljával |
Ishizuka az A700 erősségének a képminőséget tartja, melyet a CMOS szenzor alacsony képzaja tesz lehetővé, különösen magas ISO értékeken teljesítve jól. Arra a kérdésre, hogy a cég miért váltott az A100-ban lévő CCD érzékelőről az A700-ban CMOS-ra, Ishizuka elmondta, hogy a cég mindkét megoldás előnyeit számbavette, majd a CMOS mellett döntött. Ennek célja a gyorsaság fenntartása volt az alacsony képzaj biztosítása mellett, figyelembe véve, hogy az A100 10 megapixele után az A700 12 megapixelesre hízott. Szintén fontos ok volt a CMOS szenzorok működési hőmérséklete, különösen sorozatfényképezés után. Közlése szerint a CCD-k esetében ilyenkor hirtelen ugrás van, míg CMOS-nál előnyösebb a hömérsékleti görbe, ami a készített felvételek minőségére is kihat.
A képminőség javítása szempontjából fontos tényezőnek tartja az analóg/digitális konverter chipbe építését. Ezáltal a gyorsaságról is gondoskodtak, és az ehhez optimalizált BIONZ képfeldolgozó processzor révén a feldolgozás sem lett szűk keresztmetszet. Normál esetben az A/D konverter egy külön áramkörön van, de most ettől eltértek. Az Ishizuka által forradalminak nevezett fejlesztés konstrukciója egyszerű: a chip elejére helyezték a szilicíum cellákat, hátulra pedig a konvertereket, ezeket pedig egy zajcsökkentő réteg választja el. A kialakítással azonnal alacsonyabb zajszintet kapnak, még mielőtt a jelek elhagynák a chipet.
Külön kitért a megoldás másik erősségére: míg a zajcsökkentést általában az analóg - digitális átalakítás után hajtják végre, most ezt még az analóg területen elvégzik. Ez Ishizuka szerint jóval hatékonyabb a korábbiaknál, ráadásul annyira elégedettek az eredménnyel, hogy további technológiákat is terveznek szenzoron belülre helyezni.
Az SLR üzletág vezetője különösen fontosnak tartja a zár csattanását. Elmondta, hogy a mérnökök megnyerő hangot akartak, mert ugyan nehéz mérni ennek emberekre gyakorolt hatását, de nagyon fontos tényezőnak tartja. Kiemelte, hogy a fogyasztói visszajelzések alapján ez nagyban befolyásolja a hosszútávú elégedettséget. Emiatt a cég külön részleget hozott létre ennek kifejlesztésére, fényképezőgép szakemberek és hangmérnökök dobták össze tudásukat. Mindkét csapat teljesen másképp látott neki a probléma elemzésének, hogy melyik hanghatás lenne a megfelelő.
Kiemelkedő dolognak tartja az A700-ban lévő Dynamic Range Optimizer (DRO) technológiát, mellyel a konkurensek nem rendelkeznek. Erre azért van szükség, mert míg az emberi szem a fényesség számtalan különböző fokozatát képes azonosítani, addig a fényérzékelő szenzorban ilyen nincs, azaz az elkészített képkocka nem olyan lesz, mint amit a valóságban látnánk. A DRO különösen ellenfénynél hatékony: megakadályozza, hogy ha egy képen fényesebb és sötétebb területek vannak, a kevesebb fényt kapott részek nagyon elsötétedjenek. A szoftver a felvétel 1200 pontját elemzi, meghatározza a sötét és a világos területeket, és ahol szükséges, beavatkozik és gondoskodik a megfelelő erősítésről.
Az A700 külalakjának tervezésekor egyensúlyozni kivántak a forma ereje és a funkciók gazdagsága között. A termék tömege nem volt érdekes, csupán arra figyeltek, hogy ne haladja meg a 700 grammot (innen kapta a gép a nevét), azaz egy átlagos fotós számára se jelentsen nehézséget a cipelése. A másik dolog amire figyeltek a fejlesztés során, hogy a felvétel elkészülte után mi történhet a képpel. Ebben a tekintetben a Sony támaszkodhat meglévő egyéb termékei előnyeire, a Bravia tévére és a VAIO számítógépekre. A HDMI csatlakozó beépítésével a nagyfelbontású képeket a HD tévére küldhetik, a lehető legjobb minőségben.
A jövőről szólva Ishizuka időt kért: a cég még csak tavaly adta ki az A100-at, és időbe telik kiépíteni azt a vásárlói bizalmat, amit a versenytársak a hosszú évek során már megszereztek. A vállalat nemsokára újabb középkategóriás termékekkel jelentkezik, amit majd egy csúcsmodell követ. Erről ugyan semmit nem árult el, de az korábbi cikkünk szerint egy teljes képkocka méretű szenzorral szerelt modell lehet. A Sony már régóta elismert elektronikai cég, a CyberShot és HandyCam által pedig kameragyártóként is megszerezte a kellő reputációt. A cég a DSLR részlegre mint az egész ágazat márkanevének meghatározójaként épít, ezért a lehető legjobb minőségű termékekkel akarnak jelentkezni a piacon, zárta szavait Keiichi Ishizuka.