Napi Online

Leáldozóban az outsourcing kora?

Néhány évvel ezelőtt az USA-ban sokan megkongatták a vészharangot az erőforrás-kihelyezés kapcsán, mondván ennek nyomán elvándorolnak a munkahelyeket Indiába és más olyan országokba, amelyekben olcsóbb a munkaerő, mint az Államokban. Úgy tűnik, nem lesz igazuk.

Az outsourcing-üzletek értékének növekedése egy számjegyű üteműre szelídült, és kezd a minőség éppoly fontos lenni, mint a nagy költségmegtakarítás. A TPI piackutató szerint mind az új szerződések mennyisége, mind az értéke a 2001-es szintre csökkent az idei évben. Még a szakszavak is változtak, munkaerőelőny helyett intellektuális előnyökről beszélnek és egyesek elhagynák az outsourcing kifejezést is, mert az olyan képzetet kelt, mintha valamit áthajítottak volna a palánkon.

Vannak azonban olyanok is, akik vitatják az erőforrás-kihelyezés jelentőségének csökkenését: felhívják a figyelmet arra, hogy TPI nem vette figyelembe az 50 millió dollárosnál kisebb üzleteket, illetve azokat a megállapodásokat, amelyek tanácsadók igénybevétele nélkül köttettek, továbbá kihagyta összesítéséből a szerződéshosszabbításokat, pedig utóbbiak egyre nagyobb részét képezik az ágazat tevékenységének.

Tény, hogy a minőségnek egyre nagyobb a szerepe az outsourcingban is. A még olcsóbb, például afrikai munkaerő elérése sokszor lehetetlen, mert a kihelyezendő munka elvégzéséhez megfelelő képzettség kell. Ezért az érintett cégek igyekeznek a minőség és az olcsóság keveredését biztosító, megfelelő palettát felállítani az erőforrás-kihelyezést fogadó országokból. Ennek része, hogy a legnagyobb indiai oursourcer cégek, például a Wipro az Egyesült Államokban készülnek központokat nyitni a magasabban képzett, a nyelvet helyi szinten beszélő munkaerőt igénylő megbízások elvállalására - derül ki a The Economist cikkéből.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • tvik #16
    -Ti aztán jól meg tudjáktok fogni a probléma lényegét... :)
    -Indiai programozókat fikázni egy dolog, de nekünk sem kéne alább adnunk a színvonalat. Nem úgy veszem észre, hogy minden egyes magyar programozó überfasza szakember lenne, viszont az indiaiak fikázása mindenkinek megy képzettségtől és felkészültségtől függetlenül. :(
  • gkalcso #15
    Ha a gépek egyre kissebbek lesznek és a "Jó munkásembernek" már lesz ilyen, akkor a cégek akkor spórolnak a legtöbbet, ha a munkahelyen csak a kapcsolatot adják. A céges programok a központi szervereken futnak, a munkaállomások karbantartását meg csinálja meg a dolgozó, úgyis a sajátját eszközével dolgozik.
  • raingun #14
    Hát azért azok az indiai programozók annyira nem jók, egyszerűen csak sokan vannak és jobban ki lehet válogatni őket.
  • Komolytalan #13
    Ha nem kérek:
    - állami oktatást, mert egy rakás hulladék ahhoz képest amiben én tanultam, ráadásul akkor nem volt még szdsz óra, most meg van
    - állami egészségügyet, mert abban 8%-al nőtt a csecsemőhalandóság, és én jobb szeretném ha az én gyerekem élve születne
    - állami nyugdíjat, mert magánnyugdíjpénztárban vagyok köteles befizetni a pénzemet, és a kezelési költség van hogy több mint amit hoz adott évben (egy sima bankbetét jobban kamatozik)
    - állami rendőrséget, mert ha valakinek meg kell vernie/erőszakolnia az asszonyt, lányomat, stb, akkor legalább ne fizessek érte, meg ne kapjak dupla büntetést miután megöltem a férget
    Szóval így nekem nem kell adót sem fizetni, és 2-3x annyi pénzem marad, mint most (bruttó bér felét még pluszban befizeti a cég utánam, és az nekem járna ugyebár...)? Rendben, köszi, szia.
  • Wilddog #12
    "Én lenni indiái prográmozó... formázni szépen kódot."
  • PíszLávJuniti #11
    Pár áv múlva nem lesz állami nyugdíj, ezt jósolják elég sokan.

    On:
    Értem én, hogy olcsó az indiai munkaerő, de olyan is :) Komment nélkül, összegányolt, átláthatatlan kód, stb.
  • Cat #10
    Lényeg annyi, hogy a költségvetést megnézve évente több ezer milliárd forint megy el egészségügyre és nyugdíjra. Az hogy ebből egy emberre lebontva mennyi jut, más kérdés.
  • assdf #9
    A közbiztonság csak azért jó itthon mert nem lehet/nem egyszerü legálisan fegyverhez jutni.
    Amerikában sem a rendőrség miatt rossz a közbiztonság, hanem mert ugy lehet géppuskát venni a sarki boltban mint nálunk gumimacis cukorkát.
    És statisztikailag bizonyitott tény hogy kevesebben halnak meg gumimacis cukorka általi leköpetésben mint géppuska általi lelövetésben :)

    Állami nyugdij? Hm... Nem azt akarod mondnai hogy amit a te fizetésedből lenyúl az állam annak egy kis részét visszaosztjaa nyugdijasoknak? Persze ilyenkor meg felvetődik a kérdés hogy hová lett az a pénz amit a mai nyugdijasok befizettek..
  • hiftu #8
    <OFF>
    1. Az jó, hogy nincs hadsereg, mert ez előrelépés. A Fekete Sereg ugyanis a határvidéken rabolt akár a magyaroktól is. Mert már akkor sem volt elég pénz a kifizetésekre.
    2. Állami oktatás - verik szét.. Eddig még jó volt (-1989).. Most EU pénzekből verjük, püföljük. Plussz bevezetjük a felsőoktatási adót.
    3. Állami egészségügy - nem kell említenem az állapotokat, mindenki tudja.
    4. Állami rendőrség - Na, ez az amivel személy szerint nincs bajom.
    ÉS amit kihagytál:
    5. Állami pénznyelőszék - ez is jó, mert csak az Én látható jövedelmemet tudják lenyúlni, de abba belenyúlnak rendesen. Ezért ül ki a vigyor minden reggel az orcámra.
    <ON> Utánam a flameözön.
  • Cat #7
    most meg van ugyan nincs hadsereg, de van állami oktatás, állami egészségügy, állami nyugdíj, állami rendőrség... (és most ne gyere a rendőrverésekkel, mert itthon igenis kurvajó a közbiztonság)