SG.hu·
Csehország a kalóztermékek paradicsoma
A szerzői jogok megsértése elleni sikeres fellépés az Európai Unió egyik legfontosabb célja, ennek tükrében rendkívül kínos, hogy van egy olyan ország az unióban, amelyet az Egyesült Államok illetékes hivatala a kalóztermékek legnagyobb piacai - Kína, Oroszország, Mexikó és Ukrajna - között tart számon.
Akármilyen meglepő is, ez az ország a Cseh Köztársaság, amely ellen az Egyesült Államok komoly kereskedelmi szankciókat léptethet életbe, ha az fél éven belül nem tesz valamit az ország német és osztrák határán virágzó feketekereskedelem ellen. A szocializmus idején kialakult határ menti bevásárlóturizmus mintájára folyó tevékenység legalább 60 bolhapiacon folyik a három ország találkozásánál. Német és osztrák szervezők buszokon hozzák a turistákat ezekre a piacokra, ahol illegálisan másolt dvd-ket, cd-ket, videojátékokat, hamisított cigarettát és ruházati cikkeket kínálnak nekik.
A legfrissebb hollywoodi filmeket német szinkronnal árulják, ami mutatja, hogy kiknek szánják azokat, és az üzlet olyan zavartalanul folyik, hogy a szedett-vedett kioszkok mellett ma már egyre több normális építményben is kinyitott az olcsó áruk boltja. Olyan neves márkák gyártói, mint az Umbro, a Puma, a Red Bull, a Nike és a British American Tobacco, illetve a zenekiadók szövetsége, az IFPI felszólították a cseh kormányt, hogy sürgősen lépjen az illegális kereskedelem ellen, mert ha nem, akkor gazdasági szankciókat kezdeményeznek az ország ellen saját hazájuk kormányánál.
A rendőrség tartott néhány razziát az érintett piactereken, de a legnagyobb akciója sem hozott eredményt, mert a kalóztermékeket kínáló árusok felszívódtak, mielőtt a hatóság emberei a boltjukba léptek, majd a vihar elvonultával visszatértek, és ott folytatták tevékenységüket, ahol abbahagyták. A cseh kormány felállított egy tárcaközi bizottságot az ügy rendezésére. Ez a szakértők szerint tanulhat Lengyelország példájából, amely fel tudta számolni az egykor a csehországinál is jelentősebb feketekereskedelmet, egyszerűen azzal, hogy börtönbe juttatták az illegális üzletek vezetőinek egy részét. Ausztria és Németország pedig Finnország példáját követheti, amely a vevők oldaláról kezelte a problémát: igazolást kért az Észtországból visszatért turistáktól az általuk vásárolt áru eredetéről.
Akármilyen meglepő is, ez az ország a Cseh Köztársaság, amely ellen az Egyesült Államok komoly kereskedelmi szankciókat léptethet életbe, ha az fél éven belül nem tesz valamit az ország német és osztrák határán virágzó feketekereskedelem ellen. A szocializmus idején kialakult határ menti bevásárlóturizmus mintájára folyó tevékenység legalább 60 bolhapiacon folyik a három ország találkozásánál. Német és osztrák szervezők buszokon hozzák a turistákat ezekre a piacokra, ahol illegálisan másolt dvd-ket, cd-ket, videojátékokat, hamisított cigarettát és ruházati cikkeket kínálnak nekik.
A legfrissebb hollywoodi filmeket német szinkronnal árulják, ami mutatja, hogy kiknek szánják azokat, és az üzlet olyan zavartalanul folyik, hogy a szedett-vedett kioszkok mellett ma már egyre több normális építményben is kinyitott az olcsó áruk boltja. Olyan neves márkák gyártói, mint az Umbro, a Puma, a Red Bull, a Nike és a British American Tobacco, illetve a zenekiadók szövetsége, az IFPI felszólították a cseh kormányt, hogy sürgősen lépjen az illegális kereskedelem ellen, mert ha nem, akkor gazdasági szankciókat kezdeményeznek az ország ellen saját hazájuk kormányánál.
A rendőrség tartott néhány razziát az érintett piactereken, de a legnagyobb akciója sem hozott eredményt, mert a kalóztermékeket kínáló árusok felszívódtak, mielőtt a hatóság emberei a boltjukba léptek, majd a vihar elvonultával visszatértek, és ott folytatták tevékenységüket, ahol abbahagyták. A cseh kormány felállított egy tárcaközi bizottságot az ügy rendezésére. Ez a szakértők szerint tanulhat Lengyelország példájából, amely fel tudta számolni az egykor a csehországinál is jelentősebb feketekereskedelmet, egyszerűen azzal, hogy börtönbe juttatták az illegális üzletek vezetőinek egy részét. Ausztria és Németország pedig Finnország példáját követheti, amely a vevők oldaláról kezelte a problémát: igazolást kért az Észtországból visszatért turistáktól az általuk vásárolt áru eredetéről.