SG.hu
Nem törödünk az illegális szoftverek veszélyeivel
A kutatások szerint a kis- és középvállalkozások figyelmen kívül hagyják az illegális szoftverek használatának valós kockázatait.
A Business Software Alliance (BSA, Üzleti Szoftver Szövetség) megbízásából a Gfk 9 európai ország - közte Magyarország - mintegy 1800 kis- és középvállalkozása körében végzett kutatást a vállalkozóknak az illegális szoftverhasználattal kapcsolatos attitűdjéről. A telefonos megkérdezésen alapuló kutatás kulcsmegállapítása szerint a kis- és középvállalkozások - annak ellenére, hogy tudatában vannak az IT létfontosságú szerepének - állandó kockázatnak teszik ki magukat azzal, hogy nincsenek tisztában az illegális szoftverek jelentette kockázatokkal. Az ismerethiányra jellemző, hogy Magyarországon a megkérdezett vezetők 9%-a ismeri csak a szoftver eszköz gazdálkodás elemeit, és ezen belül is a szoftvernyilvántartást. Nem véletlen, hogy az APEH és a BSA nemrég kötött megállapodása a nyilvántartás egységesítésére, és fontosságának tudatosítására irányul.
A BSA közleménye szerint mind a nem hivatalos forrásból letöltött szoftverek, mind a licenc nélküli másolatok jelentős veszélynek teszik ki a vállalkozásokat. Eleve aggodalomra ad okot, hogy a megkérdezettek kevesebb, mint a fele volt biztos abban, hogy a vállalkozása által használt szoftverek mindegyike legális, ami egyben azt is jelenti, hogy nem is lehetnek tisztában azzal, milyen mértékű veszély fenyegetheti őket.
A számítástechnikával kapcsolatos üzleti kockázatok széles skálájának felsorolásakor a megkérdezettek "A szoftverekre vonatkozó szerzői jogok megsértése" kockázatot tartották a legkevésbé súlyosnak - miközben pontosan az illegális szoftverek használatával teszik ki vállalkozásukat a legnagyobb IT veszélynek. Az "adatvesztés vagy a rendszer összeomlása" tűnt a legrettegettebb veszélynek, amelyet a "vírusok, trójaiak és kémprogramok" veszélye követett - a szoftvergyártók érdekeiért küzdő szervezet furcsa véleménye szerint ezt a kettőt az illegális szoftverek használata idézheti elő a legvalószínűbben. A licenccel nem rendelkező szoftverek használatából adódó kockázatok között a legtöbben a "büntetőjogi eljárást" (23%) és a "pénzbeli bírságot" (21%) említették.
"A megkérdezett kétszáz magyarországi vállalkozás válaszai kapcsán Magyarországon kiugróan magas, mintegy 63% azok aránya, akik a büntetőjogi eljárást tekintik a kalózszoftverekkel járó elsődleges kockázatnak." - mondta Sarlós Gábor, a BSA szóvivője. "Ez a szám egyrészt visszatükrözi azt a munkát, ami a szerzői jogi törvény és rendelkezések tudatosítása kapcsán az elmúlt években a BSA az ORFK-val közösen végzett, ugyanakkor sajnálatos, hogy a vállalkozások vezetőinek túlnyomórésze üzleti szempontból továbbra sem tekinti elsődlegesen kockázatosnak az illegális szoftverhasználatot. A regionális 18%-kal szemben alig 9%-uk tart például adatok vesztésétől vagy sérülésétől, pedig ezek a károk rendkívül súlyosak lehetnek egy vállalkozásra nézve. A kis- és középvállalkozásoknak fel kell ismerniük azokat a komoly kockázatokat, amelyeket az illegális szoftverek használata jelent; ezekbe pedig a jogi és pénzügyi következményeken túl a működési és a számítástechnikai veszélyek is beletartoznak."
Az aukciós oldalakról származó szoftverek, vagy a fájlmegosztó portálokról a munkatársak által a vállalati számítógépekre letöltött szoftverek gyakran tartalmaznak vírusokat és kémprogramokat. Az IDC1 nemrégiben arra a megállapításra jutott, hogy az aukciós oldalakon vásárolt szoftverek kevesebb mint 50%-a legális; a Symantec által az Internet biztonság veszélyeire vonatkozóan készített legutóbbi jelentése2 szerint pedig 2006-ban a káros kódok 47%-a fájlmegosztó rendszereken keresztül terjedt.
Úgy tűnik, nem hiábavalóak azok az erőfeszítések, amelyek például Oroszországban, Lengyelországban és Magyarországon is folynak a vállalkozások felvilágosítása érdekében. Ha két részre választjuk a vizsgált országokat Kelet és Nyugat szerint, akkor - némileg meglepő módon - megállapítható, hogy Európának a keleti felén a vállalkozások jobban tudatában vannak a kockázatoknak. Az már más kérdés, hogy ezek ismeretében is miért vállalja nagyon sok vállalkozás vezetője a felesleges kockázatokat.
"A licenccel nem rendelkező szoftverek nem rendelkeznek támogatással, szervízszolgáltatással, teljesítményjavító programokkal és upgradekkel, mint a legális verziók. Ez azt is jelenti, hogy ezek a vállalatok nem tudnak annyit profitálni a szoftver teljesítményéből, ráadásul adataik biztonságát tudatosan veszélyeztetik. A megoldás egyszerű: ha a vállalatnál szoftver gazdálkodási rendszerek működnek - így rendszeres az audit, a munkatársakkal betartatják a szoftverhasználatára vonatkozó szabályokat és rendben van a licencek nyilvántartása. De hogy addig még milyen hosszú út vezet, jól jelzi, hogy a szoftver eszköz gazdálkodást illetően az utolsó helyen kullogunk. A megkérdezett magyar vezetők 9%-a ismeri csak a szoftver eszköz gazdálkodás elemeit, és ezen belül is a szoftvernyilvántartást. Az APEH-hel nemrég kötött együttműködési megállapodásunk nem véletlenül irányul a nyilvántartás egységesítésére, és fontosságának tudatosítására." - mondta Sarlós Gábor.
A Business Software Alliance (BSA, Üzleti Szoftver Szövetség) megbízásából a Gfk 9 európai ország - közte Magyarország - mintegy 1800 kis- és középvállalkozása körében végzett kutatást a vállalkozóknak az illegális szoftverhasználattal kapcsolatos attitűdjéről. A telefonos megkérdezésen alapuló kutatás kulcsmegállapítása szerint a kis- és középvállalkozások - annak ellenére, hogy tudatában vannak az IT létfontosságú szerepének - állandó kockázatnak teszik ki magukat azzal, hogy nincsenek tisztában az illegális szoftverek jelentette kockázatokkal. Az ismerethiányra jellemző, hogy Magyarországon a megkérdezett vezetők 9%-a ismeri csak a szoftver eszköz gazdálkodás elemeit, és ezen belül is a szoftvernyilvántartást. Nem véletlen, hogy az APEH és a BSA nemrég kötött megállapodása a nyilvántartás egységesítésére, és fontosságának tudatosítására irányul.
A BSA közleménye szerint mind a nem hivatalos forrásból letöltött szoftverek, mind a licenc nélküli másolatok jelentős veszélynek teszik ki a vállalkozásokat. Eleve aggodalomra ad okot, hogy a megkérdezettek kevesebb, mint a fele volt biztos abban, hogy a vállalkozása által használt szoftverek mindegyike legális, ami egyben azt is jelenti, hogy nem is lehetnek tisztában azzal, milyen mértékű veszély fenyegetheti őket.
A számítástechnikával kapcsolatos üzleti kockázatok széles skálájának felsorolásakor a megkérdezettek "A szoftverekre vonatkozó szerzői jogok megsértése" kockázatot tartották a legkevésbé súlyosnak - miközben pontosan az illegális szoftverek használatával teszik ki vállalkozásukat a legnagyobb IT veszélynek. Az "adatvesztés vagy a rendszer összeomlása" tűnt a legrettegettebb veszélynek, amelyet a "vírusok, trójaiak és kémprogramok" veszélye követett - a szoftvergyártók érdekeiért küzdő szervezet furcsa véleménye szerint ezt a kettőt az illegális szoftverek használata idézheti elő a legvalószínűbben. A licenccel nem rendelkező szoftverek használatából adódó kockázatok között a legtöbben a "büntetőjogi eljárást" (23%) és a "pénzbeli bírságot" (21%) említették.
"A megkérdezett kétszáz magyarországi vállalkozás válaszai kapcsán Magyarországon kiugróan magas, mintegy 63% azok aránya, akik a büntetőjogi eljárást tekintik a kalózszoftverekkel járó elsődleges kockázatnak." - mondta Sarlós Gábor, a BSA szóvivője. "Ez a szám egyrészt visszatükrözi azt a munkát, ami a szerzői jogi törvény és rendelkezések tudatosítása kapcsán az elmúlt években a BSA az ORFK-val közösen végzett, ugyanakkor sajnálatos, hogy a vállalkozások vezetőinek túlnyomórésze üzleti szempontból továbbra sem tekinti elsődlegesen kockázatosnak az illegális szoftverhasználatot. A regionális 18%-kal szemben alig 9%-uk tart például adatok vesztésétől vagy sérülésétől, pedig ezek a károk rendkívül súlyosak lehetnek egy vállalkozásra nézve. A kis- és középvállalkozásoknak fel kell ismerniük azokat a komoly kockázatokat, amelyeket az illegális szoftverek használata jelent; ezekbe pedig a jogi és pénzügyi következményeken túl a működési és a számítástechnikai veszélyek is beletartoznak."
Az aukciós oldalakról származó szoftverek, vagy a fájlmegosztó portálokról a munkatársak által a vállalati számítógépekre letöltött szoftverek gyakran tartalmaznak vírusokat és kémprogramokat. Az IDC1 nemrégiben arra a megállapításra jutott, hogy az aukciós oldalakon vásárolt szoftverek kevesebb mint 50%-a legális; a Symantec által az Internet biztonság veszélyeire vonatkozóan készített legutóbbi jelentése2 szerint pedig 2006-ban a káros kódok 47%-a fájlmegosztó rendszereken keresztül terjedt.
Úgy tűnik, nem hiábavalóak azok az erőfeszítések, amelyek például Oroszországban, Lengyelországban és Magyarországon is folynak a vállalkozások felvilágosítása érdekében. Ha két részre választjuk a vizsgált országokat Kelet és Nyugat szerint, akkor - némileg meglepő módon - megállapítható, hogy Európának a keleti felén a vállalkozások jobban tudatában vannak a kockázatoknak. Az már más kérdés, hogy ezek ismeretében is miért vállalja nagyon sok vállalkozás vezetője a felesleges kockázatokat.
"A licenccel nem rendelkező szoftverek nem rendelkeznek támogatással, szervízszolgáltatással, teljesítményjavító programokkal és upgradekkel, mint a legális verziók. Ez azt is jelenti, hogy ezek a vállalatok nem tudnak annyit profitálni a szoftver teljesítményéből, ráadásul adataik biztonságát tudatosan veszélyeztetik. A megoldás egyszerű: ha a vállalatnál szoftver gazdálkodási rendszerek működnek - így rendszeres az audit, a munkatársakkal betartatják a szoftverhasználatára vonatkozó szabályokat és rendben van a licencek nyilvántartása. De hogy addig még milyen hosszú út vezet, jól jelzi, hogy a szoftver eszköz gazdálkodást illetően az utolsó helyen kullogunk. A megkérdezett magyar vezetők 9%-a ismeri csak a szoftver eszköz gazdálkodás elemeit, és ezen belül is a szoftvernyilvántartást. Az APEH-hel nemrég kötött együttműködési megállapodásunk nem véletlenül irányul a nyilvántartás egységesítésére, és fontosságának tudatosítására." - mondta Sarlós Gábor.
