Napi Online
A szoftverügyek gyenge pontja az igazságszolgáltatás
Az illegális szoftverhasználat megítélésében a hazai bíróságok érthetetlenül lágyszívűek - mondta a Business Software Alliance (BSA) magyarországi bizottságának elnöke, Simonkovics Sándor. -
Megtörtént eset: ötven alkalmazottal dolgozó szoftverfejlesztő cég ötven darab számítógépén csupán egyetlen jogtiszta szoftver volt fellelhető, a külföldi piacokra is szállító gazdasági társaság ellen megindult büntetőeljárás mégis csupán egy "ejnye!" felfüggesztett ítélettel zárult. Az ilyen és ehhez hasonló enyhe ítéleteknek az az üzenete, hogy a bíróságok sokszor a "diákcsíny" kategóriájában gondolkodnak még akkor is, amikor a piaci szereplők nagy volumenben, üzletszerűen, jelentős anyagi károkat okozva tevékenykednek.
Becslések szerint évente mintegy 12-13 ezer ügy indul az illegális szoftverek kapcsán (ilyen kategóriát külön nem nevesítenek a bírósági nyilvántartások), ezek nagy része egy másik bűncselekmény kapcsán indult házkutatásnál pattan ki - például pénzhamisítás bűncselekménye ügyében nyomoznak, és az ennek során lefoglalt gépek pc-i árulkodnak egy újabb törvényi tényállás elkövetéséről. A BSA elnöke nem ismer bírósági statisztikát arra nézve, hogy e büntetőperek milyen eredménnyel zárulnak, az viszont árulkodó, hogy Simonkovics Sándor hosszú évek tapasztalataiból egy olyan ügyet tudott visszaidézni, amelynek nyomán - egyelőre csupán első fokon - végrehajtandó szabadságvesztést rótt ki a bíróság.
Az unióban 35-36 százalék az illegális szoftverek aránya, nálunk évek óta 42 százalék, holott az adóhatóság, a vámosok egyre szervezettebben működnek együtt, a rendőrség is nagyon sokat fejlődött az elmúlt időszakban. Egyre profibb munkatársak alapos számítástechnikai ismeretekkel rendelkeznek - immár húsz szakember a fővárosban és húsz vidéken kizárólag az ilyen jellegű törvénysértések felderítésével foglalkozik. Egy kimutatás szerint a hazai cégeknél tízből négy szoftver kerül illegálisan a vállalatok gépeire. Ugyanakkor a felderítések során többnyire az is kiderül, hogy bizonyos cégek jogkövető magatartást folytatnának, ám nem tudják, hogy a gyártóval, kereskedővel megkötött licencszerződés pontosan hány gépre szól.
Megtörtént eset: ötven alkalmazottal dolgozó szoftverfejlesztő cég ötven darab számítógépén csupán egyetlen jogtiszta szoftver volt fellelhető, a külföldi piacokra is szállító gazdasági társaság ellen megindult büntetőeljárás mégis csupán egy "ejnye!" felfüggesztett ítélettel zárult. Az ilyen és ehhez hasonló enyhe ítéleteknek az az üzenete, hogy a bíróságok sokszor a "diákcsíny" kategóriájában gondolkodnak még akkor is, amikor a piaci szereplők nagy volumenben, üzletszerűen, jelentős anyagi károkat okozva tevékenykednek.
Becslések szerint évente mintegy 12-13 ezer ügy indul az illegális szoftverek kapcsán (ilyen kategóriát külön nem nevesítenek a bírósági nyilvántartások), ezek nagy része egy másik bűncselekmény kapcsán indult házkutatásnál pattan ki - például pénzhamisítás bűncselekménye ügyében nyomoznak, és az ennek során lefoglalt gépek pc-i árulkodnak egy újabb törvényi tényállás elkövetéséről. A BSA elnöke nem ismer bírósági statisztikát arra nézve, hogy e büntetőperek milyen eredménnyel zárulnak, az viszont árulkodó, hogy Simonkovics Sándor hosszú évek tapasztalataiból egy olyan ügyet tudott visszaidézni, amelynek nyomán - egyelőre csupán első fokon - végrehajtandó szabadságvesztést rótt ki a bíróság.
Az unióban 35-36 százalék az illegális szoftverek aránya, nálunk évek óta 42 százalék, holott az adóhatóság, a vámosok egyre szervezettebben működnek együtt, a rendőrség is nagyon sokat fejlődött az elmúlt időszakban. Egyre profibb munkatársak alapos számítástechnikai ismeretekkel rendelkeznek - immár húsz szakember a fővárosban és húsz vidéken kizárólag az ilyen jellegű törvénysértések felderítésével foglalkozik. Egy kimutatás szerint a hazai cégeknél tízből négy szoftver kerül illegálisan a vállalatok gépeire. Ugyanakkor a felderítések során többnyire az is kiderül, hogy bizonyos cégek jogkövető magatartást folytatnának, ám nem tudják, hogy a gyártóval, kereskedővel megkötött licencszerződés pontosan hány gépre szól.