SG.hu
Már több mint 15 000 intézményben van internet
A hazai közszférában több mint 15 ezer intézmény rendelkezik internet-hozzáféréssel, a közigazgatás teljes ellátottsági szintjét lassan beéri az oktatás és az egészségügy is. A DSL-technológia a legnépszerűbb.
A BellResearch által éves rendszerességgel elkészített Magyar Infokommunikációs Jelentés kutatási eredményei szerint a hazai közintézményi szegmensben az internetpenetráció elérte a 93 százalékos szintet. Napjainkban tehát a szervezetek túlnyomó többsége élhet a világháló információs és kommunikációs lehetőségeivel legalább egy telephelyén, míg körülbelül ezerre tehető az internettől mindeddig teljesen elzárt intézmények száma. Természetesen a növekedés dinamikája a teljes körű lefedettséghez való közeledéssel folyamatosan lassul, azaz éves szinten már alig, csupán 1-2 százalékkal emelkedik - mutatnak rá a kutatók.
A helyzetképhez hozzátartozik, hogy a központi költségvetési szervezetek internetpenetrációja 2003-ban gyakorlatilag elérte a telítettségi szintet, és az önkormányzati forrásokból finanszírozott intézmények körében 2006-ban mért 98 százalékos internetellátottsági mutató sem enged már komoly teret az ilyen irányú növekedésnek. Az oktatási és az egészségügyi szervezetek hozzáférési aránya azonban ettől még némileg elmarad, különösen az alapfokú oktatás, a járóbetegellátás, illetve a szociális ellátás területén tevékenykedő intézmények esetében, ahol 84-89 százalékos az ellátottság.
A hazai közszféra szervezetei többségükben valamely szélessávú megoldással csatlakoznak a világhálóhoz. 2006 júniusában az ADSL technológia számított a leginkább elterjedtnek a költségvetési körben, lekörözve az összes többi kapcsolattípust együttesen: a hozzáféréssel rendelkező intézmények 61 százaléka vette igénybe ezt a technológiát, ami komoly növekedés a mutató egy évvel korábban mért, 45 százalékos elterjedtségi értékéhez képest.
Az alapjában véve drágább, de nagyobb megbízhatóságú bérelt vonali kapcsolatok a behálózott intézményi kör nagyjából egytizedénél üzemelnek. Az előbbiek mellett, illetve következményeképpen a hagyományos kapcsolt vonali, azaz dial-up internetelérések erőteljes visszaszorulása figyelhető meg: míg 2005-ben minden harmadik intézményben volt betárcsázós kapcsolat, addig 2006- ban már csupán minden ötödik használt ilyet.
Az internet-hozzáféréssel rendelkező intézmények kilenctizede csak egy kapcsolati technológiát használ. A különböző technológiák párhuzamos használata egyedül a központi forrásokból gazdálkodó szervezetekre jellemző.
Az intézményi körben a világhálóhoz kapcsolódó PC-k átlagos száma tavalyi évben szervezetenként 34-35 darab körül alakult, ami az egy évvel korábbi értékhez képest kismértékű növekedést jelent. Ebből a szempontból a központi költségvetési intézmények esetében kiemelkedően nagy [162 darabos], míg az önkormányzati szervezeteknél mindössze átlagosan 21-22 darabos, a hálóra csatlakozó számítógépparkról beszélhetünk. Az internetkapcsolattal rendelkező, kicsivel több mint 15 ezer hazai intézmény összesen mintegy 527 ezer olyan PC-t használ, amelyről elérhető a világháló. Ilyen módon a közszférában mintegy 550 ezer fő számára biztosított az internethez való munkahelyi hozzáférés.
A BellResearch által éves rendszerességgel elkészített Magyar Infokommunikációs Jelentés kutatási eredményei szerint a hazai közintézményi szegmensben az internetpenetráció elérte a 93 százalékos szintet. Napjainkban tehát a szervezetek túlnyomó többsége élhet a világháló információs és kommunikációs lehetőségeivel legalább egy telephelyén, míg körülbelül ezerre tehető az internettől mindeddig teljesen elzárt intézmények száma. Természetesen a növekedés dinamikája a teljes körű lefedettséghez való közeledéssel folyamatosan lassul, azaz éves szinten már alig, csupán 1-2 százalékkal emelkedik - mutatnak rá a kutatók.
A helyzetképhez hozzátartozik, hogy a központi költségvetési szervezetek internetpenetrációja 2003-ban gyakorlatilag elérte a telítettségi szintet, és az önkormányzati forrásokból finanszírozott intézmények körében 2006-ban mért 98 százalékos internetellátottsági mutató sem enged már komoly teret az ilyen irányú növekedésnek. Az oktatási és az egészségügyi szervezetek hozzáférési aránya azonban ettől még némileg elmarad, különösen az alapfokú oktatás, a járóbetegellátás, illetve a szociális ellátás területén tevékenykedő intézmények esetében, ahol 84-89 százalékos az ellátottság.
A hazai közszféra szervezetei többségükben valamely szélessávú megoldással csatlakoznak a világhálóhoz. 2006 júniusában az ADSL technológia számított a leginkább elterjedtnek a költségvetési körben, lekörözve az összes többi kapcsolattípust együttesen: a hozzáféréssel rendelkező intézmények 61 százaléka vette igénybe ezt a technológiát, ami komoly növekedés a mutató egy évvel korábban mért, 45 százalékos elterjedtségi értékéhez képest.
Az alapjában véve drágább, de nagyobb megbízhatóságú bérelt vonali kapcsolatok a behálózott intézményi kör nagyjából egytizedénél üzemelnek. Az előbbiek mellett, illetve következményeképpen a hagyományos kapcsolt vonali, azaz dial-up internetelérések erőteljes visszaszorulása figyelhető meg: míg 2005-ben minden harmadik intézményben volt betárcsázós kapcsolat, addig 2006- ban már csupán minden ötödik használt ilyet.
Az internet-hozzáféréssel rendelkező intézmények kilenctizede csak egy kapcsolati technológiát használ. A különböző technológiák párhuzamos használata egyedül a központi forrásokból gazdálkodó szervezetekre jellemző.
Az intézményi körben a világhálóhoz kapcsolódó PC-k átlagos száma tavalyi évben szervezetenként 34-35 darab körül alakult, ami az egy évvel korábbi értékhez képest kismértékű növekedést jelent. Ebből a szempontból a központi költségvetési intézmények esetében kiemelkedően nagy [162 darabos], míg az önkormányzati szervezeteknél mindössze átlagosan 21-22 darabos, a hálóra csatlakozó számítógépparkról beszélhetünk. Az internetkapcsolattal rendelkező, kicsivel több mint 15 ezer hazai intézmény összesen mintegy 527 ezer olyan PC-t használ, amelyről elérhető a világháló. Ilyen módon a közszférában mintegy 550 ezer fő számára biztosított az internethez való munkahelyi hozzáférés.