Az internetet használó emberek jelentős része ma már többet "beszélget" írásban, e-mailen, blogon, chat-en, mint szóban. Közöttük is vannak intellektuális bűnözők (az úgynevezett fehérgallérosok), szélhámosok, kalandorok. Amerikai pszichológusok megfigyelték, hogy az írásban közölt gondolatokból jól el lehet különíteni az igazságot közlőket a szépítettektől, vagy éppen hazugoktól.

A témát kutató Jeff Hancock, az Iowa állambeli Cornell Egyetem segédprofesszora az év elején a Nemzeti Tudományos Alapítványtól 680 ezer dolláros támogatást kapott digitális poligráf (hazugságvizsgáló) szoftverének a kifejlesztésére. Nem véletlenül, mert az elektronikus eszközökön zajló, "írásbeli beszélgetéseket" elemezve, érdekes megfigyeléseket tett közzé. Például azt, hogy még a legegyenesebb ember is általában naponta legalább kétszer füllent. Persze csak apróságokat, kisebb mulasztásainak mentségeként, vagy éppen tapintatból.

Jeff Hancock meggyőződése: aki többször is kijelenti, hogy ő sohasem hazudik, az garantáltan krónikus hazudozó! Az ilyenek írásban kevésszer használják az egyes szám első személyes formát, azaz szinte soha nem mondják azt, hogy "az én véleményem", hanem inkább: "azt mondják", "úgy hallottuk" és hasonlókkal vezetik be bizonytalan állításaikat.

A segédprofesszor-kutató új szoftverje a vizsgált személy levelezésének elemzése közben a monitoron kék színnel jeleníti meg az egyesszám első személyben írt, pirossal a többes alannyal induló kifejezéseket és lilával a másokra hivatkozva megjelenített, negatív tartalmú sorokat. Ezekből már következtetni lehet, hogy az e-mailező mikor tódít. Amint abból is, hogy ilyenkor átlagosan 28 százalékkal több szóval fejezi ki a az egyszerű mondanivalóját, blablázik, hadovál.

Elemeztek több, bombarobbantással fenyegető, majd később a számítógépbe is bejátszott telefonhívást. Pontosan sikerült kimutatni, mely hívások származtak telefonbetyártól, s az elemzés alapján igaznak minősített hívások esetén valóban találtak pokolgépet a megadott helyszínen.A számítógép adta lehetőségekkel tízezer üzenetváltást elemezve kiválasztották a hazudozásokra legjellegzetesebb mondatfordulatokat. A Discourse Proceedings (Párbeszéd jelentések) című folyóiratban közzé is tették őket.

A Cornell Egyetemen a Hancock-féle módszert elsősorban a diákok vizsgáztatásához alkalmazzák: az írásbeliket az új szoftverrel elemzik. Ha aztán arra lehet következtetni, hogy a diák köntörfalaz, mellébeszél,- behívják szóbelire is. Az Arizonai Egyetemen viszont Judee Burgoon, a kommunikáció tanszék professzora vezetésével már azt szeretnék megállapítani, hogy miként lehet a beszéd során - akár a telefonon elhangzottakból - is megállapítani, hogy igazat mond-e a partner. Szerintük ugyanis kevesebb az írásban elkövetett hazugság, szóban viszont nem mindig jut idő a mondanivaló érdekeinknek való formálására. Az író személy tehát óvatosabb, mint a beszélő. A tapasztaltak pedig tudják, amit már a latin közmondás is hirdetett: verba volant, scripta manent - vagyis a szó elszáll, az írás megmarad.