MTI
Érdemes befektetni a kommunikációs technológiákba
Az információs és kommunikációs technológiákba történő állami és magánbefektetések kezdik meghozni gyümölcsüket - állapította meg az Európai Bizottság a növekedést és munkahelyteremtést célzó digitális stratégia (i2010) előrehaladásáról készített éves jelentésében.
A pénteken Brüsszelben ismertetett jelentésből mindazonáltal az is kiderül, hogy az internethasználat magyarországi növekedése "nem elegendő ahhoz, hogy ... elkerülhető legyen a visszaesés a ranglistán". Internethasználatban Magyarország az uniós államok közül a 17., a szélessávú hozzáférés tekintetében a 18. a listán a jelentés adatai szerint a lakosság 41,7, illetve 8,6 százalékos arányával, a cégek webérdeklődése pedig az ország "gyenge pontja" A Magyarországgal együtt, illetve később csatlakozott tagállamok többsége ugyancsak a lista második felében található.
Viviane Reding, az EU információs társadalomért és médiáért felelős biztosa a jelentést kommentálva elismerően szólt az uniós eredményekről, ugyanakkor azt is megállapította, hogy a szektor európai vállalatai "még mindig nem tudnak hasznot húzni a méretgazdaságosságból a szabályozás töredezettsége miatt, ami akadályozza a páneurópai léptékű szolgáltatások megjelenését és rontja az elektronikus hírközlési üzemeltetők és szoftvervállalatok versenyképességi esélyeit a világpiacon. Az EU-nak és tagállamainak különösen az online szolgáltatások belső piacai között még meglévő akadályok felszámolására kell nagyobb erőfeszítést tenniük."
A jelentés szerint az informatikai ágazat Európa teljes gazdaságához képest továbbra is gyorsabb ütemben növekszik. A szektor 2000 és 2004 között az EU termelékenységi növekedésének közel feléhez járult hozzá, ezen belül pedig jelenleg a szoftver- és IT-szolgáltatások képezik a növekedés legdinamikusabb területét (a 2006-2007-es időszakban 5,9 százalék). A Magyarországgal foglalkozó fejezet szerint a lakosság - jóllehet átlagon aluli a hozzáférési aránya - az uniós átlagnál nagyobb mértékben használja az internetes szolgáltatásokat, ugyanakkor a vállalatok részéről az internet hasznosítása alacsony, és az átlagtól elmaradnak a cégeknek nyújtott szolgáltatások is.
Az információs és kommunikációs technológiák fejlesztése ugyanakkor a magyar mikrogazdasági törekvések egyik prioritása, és számos program elindult ezen a területen - szögezte le a brüsszeli bizottság. Utóbbiak közül kiemelte az állami szolgáltatások internetes elérhetőségét, a cégeket segítő egyablakos adminisztrációs rendszert, a területre vonatkozó kutatásfejlesztési törekvéseket, a nemzeti digitális könyvtár kiépítését, illetve az informatikai infrastruktúra fejlesztésére általában tett kiemelt erőfeszítéseket.
A pénteken Brüsszelben ismertetett jelentésből mindazonáltal az is kiderül, hogy az internethasználat magyarországi növekedése "nem elegendő ahhoz, hogy ... elkerülhető legyen a visszaesés a ranglistán". Internethasználatban Magyarország az uniós államok közül a 17., a szélessávú hozzáférés tekintetében a 18. a listán a jelentés adatai szerint a lakosság 41,7, illetve 8,6 százalékos arányával, a cégek webérdeklődése pedig az ország "gyenge pontja" A Magyarországgal együtt, illetve később csatlakozott tagállamok többsége ugyancsak a lista második felében található.
Viviane Reding, az EU információs társadalomért és médiáért felelős biztosa a jelentést kommentálva elismerően szólt az uniós eredményekről, ugyanakkor azt is megállapította, hogy a szektor európai vállalatai "még mindig nem tudnak hasznot húzni a méretgazdaságosságból a szabályozás töredezettsége miatt, ami akadályozza a páneurópai léptékű szolgáltatások megjelenését és rontja az elektronikus hírközlési üzemeltetők és szoftvervállalatok versenyképességi esélyeit a világpiacon. Az EU-nak és tagállamainak különösen az online szolgáltatások belső piacai között még meglévő akadályok felszámolására kell nagyobb erőfeszítést tenniük."
A jelentés szerint az informatikai ágazat Európa teljes gazdaságához képest továbbra is gyorsabb ütemben növekszik. A szektor 2000 és 2004 között az EU termelékenységi növekedésének közel feléhez járult hozzá, ezen belül pedig jelenleg a szoftver- és IT-szolgáltatások képezik a növekedés legdinamikusabb területét (a 2006-2007-es időszakban 5,9 százalék). A Magyarországgal foglalkozó fejezet szerint a lakosság - jóllehet átlagon aluli a hozzáférési aránya - az uniós átlagnál nagyobb mértékben használja az internetes szolgáltatásokat, ugyanakkor a vállalatok részéről az internet hasznosítása alacsony, és az átlagtól elmaradnak a cégeknek nyújtott szolgáltatások is.
Az információs és kommunikációs technológiák fejlesztése ugyanakkor a magyar mikrogazdasági törekvések egyik prioritása, és számos program elindult ezen a területen - szögezte le a brüsszeli bizottság. Utóbbiak közül kiemelte az állami szolgáltatások internetes elérhetőségét, a cégeket segítő egyablakos adminisztrációs rendszert, a területre vonatkozó kutatásfejlesztési törekvéseket, a nemzeti digitális könyvtár kiépítését, illetve az informatikai infrastruktúra fejlesztésére általában tett kiemelt erőfeszítéseket.