Gyurkity Péter
YouTube - egy új korszak előfutára, avagy maga az ördög?
A Viacom által évekkel ezelőtt elindított pereskedés most újabb érdekes részletekkel bővült, amelyek többek között rávilágítanak a portál eredeti tulajdonosai, illetve a Google vezetői által kialakított és mindvégig követett stratégia pikáns részleteire. A keresőcég továbbra is védi magát, illetve egyre népszerűbbé váló szolgáltatását.
A Viacom először még 2005 során került összetűzésbe a videóportállal, mégpedig A Két Torony című Gyűrűk Ura mozifilm kapcsán. Ennek során azon felhasználó adatait igyekeztek megszerezni a cégtől, aki részleteket töltött fel az alkotásból az oldalra és megosztotta azt annak közönségével. Egy évre rá egy amerikai újságíró ügyét karolták fel, aki az 1992-es Los Angeles-i zavargásokról készített felvételeit fedezte fel az oldalon, majd kérte ezt számon annak tulajdonosaitól. 2006 őszén a Google felvásárolta a portált, nem sokkal azt követően, hogy a Viacom és a YouTube megállapodott a tartalmak felhasználásáról.
A béke nem sokáig tartott. Alig néhány hónap múlva, 2007 februárjában a Viacom felmondta a Google-lal korábban kötött egyezségét, minden tartalmat visszavont a portálról, márciusban pedig 63 000 esetben elkövetett szerzői jogsértés címén 1 milliárd dollárt követelt a keresőcégtől új perében. Ezt éles szóváltások követték a két fél részéről, miközben a Google több megállapodást is kötött nagy szórakoztatóipari cégekkel azok tartalmainak elérhetővé tételéről. Jól látható volt, hogy utóbbi megállapodásra törekszik a kiadókkal és filmstúdiókkal, a YouTube felhasználói bázisát megtartva igyekezve egy valóságos forradalmat elindítani, ez azonban nem késztette jobb belátásra a Viacom vezetőit.
Mi több, tavaly októberben a keresőcég belső kommunikációjából hoztak nyilvánosságra több részletet, amely arra utalt, hogy a Google tudatosan használta ki az illegális másolatok jelentette vonzerőt, az elmúlt napokban pedig ezt további emailek követték, amelyek már a YouTube eredeti tulajdonosainak stratégiájába is bepillantást engednek. Bár lehetséges, hogy a most közölt szövegrészleteket eredeti környezetükből kiemelve sorolják fel, az itt olvasható kitételek mindenképpen érdekesek.
Kiderül például, hogy az eredeti tulajdonosok nem izgatták magukat az Egyesült Államokban mai napig érvényben lévő DMCA-törvény miatt, tudatosan építették ki felhasználói bázisukat, nem kis részben teret engedve az illegális másolatok feltöltésének, amit egymás között azzal indokoltak, hogy egyrészt mire eljárnak hivatalos úton, addigra már úgyis késő, illetve ily módon gyors ütemben növelhetik a látogatók számát. A módszer a Google vezetőinek figyelmét is felkeltette, akik közül néhányan egyenesen azt javasolták, hogy dobják a Google Video esetében használt szerzői jogi előírásokat, hogy tartani tudják a lépést az akkor még rivális YouTube növekedésével.
Utóbbi tulajdonosainak egyik fő célja éppen az volt, hogy minél szélesebb, népesebb felhasználói táborra tegyenek szert, hiszen ennek birtokában kellemes összegért szabadulhatnak majd meg a portáltól. Számításuk be is jött, a Google alig 18 hónappal az alapítás után 1,8 milliárd dollárt fizetett a platformért, amelynek sikerét a Viacom szerint egyértelműen az illegális másolatok terjesztésének támogatása tette lehetővé. Erre hivatkozva szeretnék korlátozni az oldalt, illetve kikényszeríteni az 1 milliárd dolláros kártérítés kifizetését . Álláspontjukat olyan erősnek érzik, hogy a napokban a következő lépés megtételét kérték az ügyben eljáró bírótól.
A Google a maga részéről továbbra is arra hivatkozik, hogy nem volt módjukban megakadályozni az illegális felvételek megosztását, és ahogy a Veoh videómegosztó portál, úgy ők sem tehetők felelőssé a felhasználók által elkövetett jogsértésekért (hasonlóan az internetszolgáltatókhoz). A DMCA csak abban az esetben nézi el az ellenlépések megtételének elmaradását, ha ezzel a tartalomszolgáltató a szólásszabadságot korlátozná - a Google esetében ez nemigen mondható el, bár nyilván nagyon kényes kérdésről van szó.
A keresőcég idézi a Veoh perében elhangzott ítéletet, amelyben kimondták, hogy az oldal egy olyan platformot alakított ki, amely automatikus módon elérhetővé tette a felhasználók által feltöltött anyagokat, ezzel pedig gyakorlatilag az információáramlást, az internetezők érdeklődésének kielégítését segítette elő - bűncselekményről, jogsértésről ebben az esetben nincs szó. Az amerikai törvény egyébként nagy hangsúlyt helyez arra, hogy ezen esetekben a jogsértések elkövetői általában közvetlen módon profitra tesznek szert, márpedig ez a Google esetében egyértelműen nem igaz, hiszen a portál az ott megjelenő hirdetésekből szerzi bevételét.
Mindeközben az oldal népszerűsége tovább emelkedik, a friss adatok szerint immár minden egyes percben 24 órányi anyagot töltenek fel a lelkes felhasználók. Kíváncsian várjuk, hogy vajon a Viacom útját tudja-e állni ennek a gőzhengernek, és ha igen, annak milyen következményei lesznek az oldalra, a keresőcégre, illetve magára az internetes videómegosztásra nézve.
A Viacom először még 2005 során került összetűzésbe a videóportállal, mégpedig A Két Torony című Gyűrűk Ura mozifilm kapcsán. Ennek során azon felhasználó adatait igyekeztek megszerezni a cégtől, aki részleteket töltött fel az alkotásból az oldalra és megosztotta azt annak közönségével. Egy évre rá egy amerikai újságíró ügyét karolták fel, aki az 1992-es Los Angeles-i zavargásokról készített felvételeit fedezte fel az oldalon, majd kérte ezt számon annak tulajdonosaitól. 2006 őszén a Google felvásárolta a portált, nem sokkal azt követően, hogy a Viacom és a YouTube megállapodott a tartalmak felhasználásáról.
A béke nem sokáig tartott. Alig néhány hónap múlva, 2007 februárjában a Viacom felmondta a Google-lal korábban kötött egyezségét, minden tartalmat visszavont a portálról, márciusban pedig 63 000 esetben elkövetett szerzői jogsértés címén 1 milliárd dollárt követelt a keresőcégtől új perében. Ezt éles szóváltások követték a két fél részéről, miközben a Google több megállapodást is kötött nagy szórakoztatóipari cégekkel azok tartalmainak elérhetővé tételéről. Jól látható volt, hogy utóbbi megállapodásra törekszik a kiadókkal és filmstúdiókkal, a YouTube felhasználói bázisát megtartva igyekezve egy valóságos forradalmat elindítani, ez azonban nem késztette jobb belátásra a Viacom vezetőit. Mi több, tavaly októberben a keresőcég belső kommunikációjából hoztak nyilvánosságra több részletet, amely arra utalt, hogy a Google tudatosan használta ki az illegális másolatok jelentette vonzerőt, az elmúlt napokban pedig ezt további emailek követték, amelyek már a YouTube eredeti tulajdonosainak stratégiájába is bepillantást engednek. Bár lehetséges, hogy a most közölt szövegrészleteket eredeti környezetükből kiemelve sorolják fel, az itt olvasható kitételek mindenképpen érdekesek.
Kiderül például, hogy az eredeti tulajdonosok nem izgatták magukat az Egyesült Államokban mai napig érvényben lévő DMCA-törvény miatt, tudatosan építették ki felhasználói bázisukat, nem kis részben teret engedve az illegális másolatok feltöltésének, amit egymás között azzal indokoltak, hogy egyrészt mire eljárnak hivatalos úton, addigra már úgyis késő, illetve ily módon gyors ütemben növelhetik a látogatók számát. A módszer a Google vezetőinek figyelmét is felkeltette, akik közül néhányan egyenesen azt javasolták, hogy dobják a Google Video esetében használt szerzői jogi előírásokat, hogy tartani tudják a lépést az akkor még rivális YouTube növekedésével.
Utóbbi tulajdonosainak egyik fő célja éppen az volt, hogy minél szélesebb, népesebb felhasználói táborra tegyenek szert, hiszen ennek birtokában kellemes összegért szabadulhatnak majd meg a portáltól. Számításuk be is jött, a Google alig 18 hónappal az alapítás után 1,8 milliárd dollárt fizetett a platformért, amelynek sikerét a Viacom szerint egyértelműen az illegális másolatok terjesztésének támogatása tette lehetővé. Erre hivatkozva szeretnék korlátozni az oldalt, illetve kikényszeríteni az 1 milliárd dolláros kártérítés kifizetését . Álláspontjukat olyan erősnek érzik, hogy a napokban a következő lépés megtételét kérték az ügyben eljáró bírótól.
A Google a maga részéről továbbra is arra hivatkozik, hogy nem volt módjukban megakadályozni az illegális felvételek megosztását, és ahogy a Veoh videómegosztó portál, úgy ők sem tehetők felelőssé a felhasználók által elkövetett jogsértésekért (hasonlóan az internetszolgáltatókhoz). A DMCA csak abban az esetben nézi el az ellenlépések megtételének elmaradását, ha ezzel a tartalomszolgáltató a szólásszabadságot korlátozná - a Google esetében ez nemigen mondható el, bár nyilván nagyon kényes kérdésről van szó.
A keresőcég idézi a Veoh perében elhangzott ítéletet, amelyben kimondták, hogy az oldal egy olyan platformot alakított ki, amely automatikus módon elérhetővé tette a felhasználók által feltöltött anyagokat, ezzel pedig gyakorlatilag az információáramlást, az internetezők érdeklődésének kielégítését segítette elő - bűncselekményről, jogsértésről ebben az esetben nincs szó. Az amerikai törvény egyébként nagy hangsúlyt helyez arra, hogy ezen esetekben a jogsértések elkövetői általában közvetlen módon profitra tesznek szert, márpedig ez a Google esetében egyértelműen nem igaz, hiszen a portál az ott megjelenő hirdetésekből szerzi bevételét.
Mindeközben az oldal népszerűsége tovább emelkedik, a friss adatok szerint immár minden egyes percben 24 órányi anyagot töltenek fel a lelkes felhasználók. Kíváncsian várjuk, hogy vajon a Viacom útját tudja-e állni ennek a gőzhengernek, és ha igen, annak milyen következményei lesznek az oldalra, a keresőcégre, illetve magára az internetes videómegosztásra nézve.