Berta Sándor
Egyre hatékonyabb és gyorsabb a fájlcserélés
Az 1999-ben alapított amerikai BigChampagne piackutató cég az online zenei, filmes és televíziós tartalmakkal kapcsolatos, valamint a fájlcserélési adatok elemzésével szerzett hírnevet magának. A vállalat ügyfelei között egyaránt megtalálhatók a médiavállalatok és pénzügyi elemzők. A cég vezetője, Eric Garland a zeneipar jövőjével kapcsolatos konferencián fejtette ki nézeteit.
"A fájlcserélési jelenség fantasztikus. A fizetős letöltőhelyek és a fájlcserélés arányaiban úgy oszlik meg, hogy előbbi teszi ki az összforgalom 10, míg utóbbi a 90 százalékát. Ugyanakkor a helyzet elsősorban a filmes és a televíziós letöltések esetében nem ennyire drámai, de fontos kiemelni, hogy ez a két terület is igen gyorsan növekszik. A fájlcserélésről napjainkban általánosságban elmondható, hogy a felhasználók egyre kevésbé részesítik előnyben a nagy központi hálózatokat, például a Fasttrackot vagy a Gnuttellát. Ehelyett inkább sok kisebb P2P-rendszert keresnek. Ezek lehetnek olyan szolgáltatások, mint a Rapidshare, vagy éppen zenei blogok, amelyeket elég nehéz felderíteni. "A tartalmak megosztása jelentős mértékben felgyorsult és a korábbiaknál jóval hatékonyabb lett. Utóbbi a piackutatók és az adatgyűjtők szemszögéből olyan, mint egy rémálom, s a folyamat hatásai jól észrevehetők a szerzői jogi törvényekben, valamint az internetblokkolási megoldások terjedésében is."
Összességében elmondható, hogy a kalózpiac a korábbinál jobban indexált és egyúttal közösségibbé is vált. Amint felbukkan egy új tartalom valamelyik fájlcserélő hálózatban, azonnal megjelennek a Twitteren és a Facebookon a rámutató hivatkozások. Az adatok már a Google segítségével is könnyen megtalálhatók és az elérhető anyagok minősége gyakran jobb, mint az online zeneboltokban kínált felvételek minősége. Az emberek inkább zeneszámokat keresnek és csak ritkán töltenek le egy előadótól kettőnél több dalt. A zenei albumok letöltése viszont szinte megszűnt és ezen az sem változott, hogy némelyik kiadvány ingyen is elérhető" - jelentette ki Eric Garland, a BigChampagne társalapítója és ügyvezetője.
A vezető közölte, hogy a slágertermékeken kívül akadnak olyan fájlok, amelyeket legfeljebb egy vagy két alkalommal töltenek le az emberek. Általában megfigyelhető, hogy a felhasználók egy részét nagyon sokfajta zene érdekli, de ez az érdeklődés csak felületes. A zene mellett a másik egyre nagyobb forgalmat generáló terület az elektronikus könyvek. Ugyan ezeknek a kiadványoknak az online csereberélése még visszafogottan zajlik, azonban arra egyértelműen számítani lehet, hogy egyre többen keresik majd ezeket a műveket. A fájlcserélő rendszerekben elérhető e-könyv kínálat hamarosan már az Amazon és az Apple ajánlataival fog konkurálni.
"A zenei, a filmes, a televíziós sorozatok és az elektronikus könyvek piaca nagyon eltérő. Éppen ezért nem szabad általánosítani. Ugyanakkor vannak olyan szempontok, amelyek minden területre igazak. Az egyik ilyen, hogy nem várható el senkitől, hogy olyasmit vásároljon meg, amit hivatalosan még nem is lehet elérni. Eminem és Drake új albumait már jelenleg is több millióan töltik le, pedig még meg sem jelentek a boltok polcain. Ugyanez történik a filmekkel és a tévésorozatokkal. Az emberek türelmetlenek. A kiadók részéről minden olyan lépés stratégiai hiba, amely az elérhetőséget károsan befolyásolja."
"A zenei perek, illetve az internetblokádok és a szigorúbb szerzői jogi törvények kapcsán elmondható, hogy ezek hosszú távon gyakorlatilag semmilyen hatást sem gyakoroltak a fájlcserélő rendszerekre és azok használatára. Voltak ugyan forgalom-visszaesések, de ezek átmeneti jellegűnek bizonyultak. Amint az internetezők rájöttek, hogy a üres fenyegetésekről van szó azonnal folytatták tevékenységüket. Úgy hiszem, hogy például a három csapás (Three Strikes Out) modell csak nagyon nehezen válik majd elrettentővé. Ezek a megoldások biztosan nem fognak hozzájárulni a felhasználói szokások megváltozásához" - emelte ki Eric Garland.
A Big Champagne ügyvezetője érdekes tapasztalatokról is beszámolt. A Radiohead 2007-ben úgy döntött, hogy mindenki maga döntheti el mennyit fizet az új In Rainbows című albumukért és ezáltal gyakorlatilag fillérekért elérhetővé tette a kiadványt. Az elemzők meglepődve tapasztalták, hogy a felhasználók többsége továbbra is - megszokásból, illetve kényelmi szempontok miatt - a P2P-hálózatokról töltötte le a CD-t. A fájlcserélőknek megvannak kedvenc helyeik, éppúgy, ahogy másoknak kedvenc éttermeik vagy kocsmáik vannak. Az ár mellett tehát ugyanolyan fontos számukra az is, hogy éppen hol hozzáférhető egy mű.
S hogy mindez miért fontos? Nos, a tapasztalatokat felhasználva a zenészek és az együttesek sokkal vonzóbb ajánlatokat tehetnek. Ha ugyanis valaki elfogadja egy hely jelentőségét és tiszteli az azt látogatókat, illetve a szokásaikat, akkor meg kell próbálnia kapcsolatba lépni ezekkel a hálózatokkal. A zeneipar szemében azonban napjainkban a LimeWire vagy éppen a BitTorrent nem számít komoly piacnak.
"A streamingszolgáltatások jövője kérdéses. A Spotify például az Egyesült Államokban jelenleg nem elérhető. Az emberek ráadásul inkább a YouTube-ot használják. Ott a megtekintések száma gyakran megközelíti a fájlcserélő rendszerek letöltéseinek számát, egyúttal meghaladja a CD-eladásokat és a zenei letöltéseket. Ezek a szolgáltatások jelentős mértékben befolyásolják a zenei fogyasztásunkat. Az Egyesült Államokban a kiadók még mindig ódzkodnak a streamingszolgáltatókkal való együttműködéstől, mivel egy kalap alá veszik őket a fájlcserélő hálózatokkal."
"A másik probléma, hogy hiába vannak a streamingszolgáltatásoknak prémium fizetős kategóriái, ezek nem tudták növelni tagjaik számát. Az USA-ban több ilyen szolgáltatás is elérhető, példaként említhető a Napster, a Rhapsody és a Microsoft Zune. Úgy gondolom, nehéz lesz rávenni az embereket arra, hogy havonta három, öt vagy éppen tíz dollárt fizessenek a zenei tartalmakért. A más ajánlatokkal ötvözött csomagoknak ugyanakkor lehetne jövőjük. Mondjuk, ha meghatározott számú zeneszám letöltésének lehetősége járna egy internethozzáférés, egy bizonyos készülék vagy egy autó mellé. Végül, de nem utolsósorban az USA-ban a kiadók mereven elzárkóznak a kulturális átalánydíjnak elől, még beszélni sem hajlandók ilyen javaslatokról. Három évvel ezelőtt még optimistább voltam, de ma már szinte mindenki elutasítja a kulturális átalánydíjat. Ha ezt be is vezetik valaha, az először biztosan nem az Egyesült Államokban valósul majd meg" - szögezte le Eric Garland.
"A fájlcserélési jelenség fantasztikus. A fizetős letöltőhelyek és a fájlcserélés arányaiban úgy oszlik meg, hogy előbbi teszi ki az összforgalom 10, míg utóbbi a 90 százalékát. Ugyanakkor a helyzet elsősorban a filmes és a televíziós letöltések esetében nem ennyire drámai, de fontos kiemelni, hogy ez a két terület is igen gyorsan növekszik. A fájlcserélésről napjainkban általánosságban elmondható, hogy a felhasználók egyre kevésbé részesítik előnyben a nagy központi hálózatokat, például a Fasttrackot vagy a Gnuttellát. Ehelyett inkább sok kisebb P2P-rendszert keresnek. Ezek lehetnek olyan szolgáltatások, mint a Rapidshare, vagy éppen zenei blogok, amelyeket elég nehéz felderíteni. "A tartalmak megosztása jelentős mértékben felgyorsult és a korábbiaknál jóval hatékonyabb lett. Utóbbi a piackutatók és az adatgyűjtők szemszögéből olyan, mint egy rémálom, s a folyamat hatásai jól észrevehetők a szerzői jogi törvényekben, valamint az internetblokkolási megoldások terjedésében is."Összességében elmondható, hogy a kalózpiac a korábbinál jobban indexált és egyúttal közösségibbé is vált. Amint felbukkan egy új tartalom valamelyik fájlcserélő hálózatban, azonnal megjelennek a Twitteren és a Facebookon a rámutató hivatkozások. Az adatok már a Google segítségével is könnyen megtalálhatók és az elérhető anyagok minősége gyakran jobb, mint az online zeneboltokban kínált felvételek minősége. Az emberek inkább zeneszámokat keresnek és csak ritkán töltenek le egy előadótól kettőnél több dalt. A zenei albumok letöltése viszont szinte megszűnt és ezen az sem változott, hogy némelyik kiadvány ingyen is elérhető" - jelentette ki Eric Garland, a BigChampagne társalapítója és ügyvezetője.
A vezető közölte, hogy a slágertermékeken kívül akadnak olyan fájlok, amelyeket legfeljebb egy vagy két alkalommal töltenek le az emberek. Általában megfigyelhető, hogy a felhasználók egy részét nagyon sokfajta zene érdekli, de ez az érdeklődés csak felületes. A zene mellett a másik egyre nagyobb forgalmat generáló terület az elektronikus könyvek. Ugyan ezeknek a kiadványoknak az online csereberélése még visszafogottan zajlik, azonban arra egyértelműen számítani lehet, hogy egyre többen keresik majd ezeket a műveket. A fájlcserélő rendszerekben elérhető e-könyv kínálat hamarosan már az Amazon és az Apple ajánlataival fog konkurálni.
"A zenei, a filmes, a televíziós sorozatok és az elektronikus könyvek piaca nagyon eltérő. Éppen ezért nem szabad általánosítani. Ugyanakkor vannak olyan szempontok, amelyek minden területre igazak. Az egyik ilyen, hogy nem várható el senkitől, hogy olyasmit vásároljon meg, amit hivatalosan még nem is lehet elérni. Eminem és Drake új albumait már jelenleg is több millióan töltik le, pedig még meg sem jelentek a boltok polcain. Ugyanez történik a filmekkel és a tévésorozatokkal. Az emberek türelmetlenek. A kiadók részéről minden olyan lépés stratégiai hiba, amely az elérhetőséget károsan befolyásolja."
"A zenei perek, illetve az internetblokádok és a szigorúbb szerzői jogi törvények kapcsán elmondható, hogy ezek hosszú távon gyakorlatilag semmilyen hatást sem gyakoroltak a fájlcserélő rendszerekre és azok használatára. Voltak ugyan forgalom-visszaesések, de ezek átmeneti jellegűnek bizonyultak. Amint az internetezők rájöttek, hogy a üres fenyegetésekről van szó azonnal folytatták tevékenységüket. Úgy hiszem, hogy például a három csapás (Three Strikes Out) modell csak nagyon nehezen válik majd elrettentővé. Ezek a megoldások biztosan nem fognak hozzájárulni a felhasználói szokások megváltozásához" - emelte ki Eric Garland.
A Big Champagne ügyvezetője érdekes tapasztalatokról is beszámolt. A Radiohead 2007-ben úgy döntött, hogy mindenki maga döntheti el mennyit fizet az új In Rainbows című albumukért és ezáltal gyakorlatilag fillérekért elérhetővé tette a kiadványt. Az elemzők meglepődve tapasztalták, hogy a felhasználók többsége továbbra is - megszokásból, illetve kényelmi szempontok miatt - a P2P-hálózatokról töltötte le a CD-t. A fájlcserélőknek megvannak kedvenc helyeik, éppúgy, ahogy másoknak kedvenc éttermeik vagy kocsmáik vannak. Az ár mellett tehát ugyanolyan fontos számukra az is, hogy éppen hol hozzáférhető egy mű.
S hogy mindez miért fontos? Nos, a tapasztalatokat felhasználva a zenészek és az együttesek sokkal vonzóbb ajánlatokat tehetnek. Ha ugyanis valaki elfogadja egy hely jelentőségét és tiszteli az azt látogatókat, illetve a szokásaikat, akkor meg kell próbálnia kapcsolatba lépni ezekkel a hálózatokkal. A zeneipar szemében azonban napjainkban a LimeWire vagy éppen a BitTorrent nem számít komoly piacnak.
"A streamingszolgáltatások jövője kérdéses. A Spotify például az Egyesült Államokban jelenleg nem elérhető. Az emberek ráadásul inkább a YouTube-ot használják. Ott a megtekintések száma gyakran megközelíti a fájlcserélő rendszerek letöltéseinek számát, egyúttal meghaladja a CD-eladásokat és a zenei letöltéseket. Ezek a szolgáltatások jelentős mértékben befolyásolják a zenei fogyasztásunkat. Az Egyesült Államokban a kiadók még mindig ódzkodnak a streamingszolgáltatókkal való együttműködéstől, mivel egy kalap alá veszik őket a fájlcserélő hálózatokkal."
"A másik probléma, hogy hiába vannak a streamingszolgáltatásoknak prémium fizetős kategóriái, ezek nem tudták növelni tagjaik számát. Az USA-ban több ilyen szolgáltatás is elérhető, példaként említhető a Napster, a Rhapsody és a Microsoft Zune. Úgy gondolom, nehéz lesz rávenni az embereket arra, hogy havonta három, öt vagy éppen tíz dollárt fizessenek a zenei tartalmakért. A más ajánlatokkal ötvözött csomagoknak ugyanakkor lehetne jövőjük. Mondjuk, ha meghatározott számú zeneszám letöltésének lehetősége járna egy internethozzáférés, egy bizonyos készülék vagy egy autó mellé. Végül, de nem utolsósorban az USA-ban a kiadók mereven elzárkóznak a kulturális átalánydíjnak elől, még beszélni sem hajlandók ilyen javaslatokról. Három évvel ezelőtt még optimistább voltam, de ma már szinte mindenki elutasítja a kulturális átalánydíjat. Ha ezt be is vezetik valaha, az először biztosan nem az Egyesült Államokban valósul majd meg" - szögezte le Eric Garland.
