Az amerikai legfelsőbb bíróság helybenhagyta azt a korábbi ítéletet, amelyben 200 év börtönt róttak ki egy volt középiskolai tanárra. A testület szerint az incidensenként 10 évet kiszabó döntés nem ütközik az alkotmányba.

Az eredeti ítélet ellen a vádlott, Morton R. Berger fellebbezett, arra hivatkozva, hogy az a végletekig eltúlzott és kegyetlen, ezért az alkotmány megfelelő rendelkezései értelmében megsemmisíthető. Ezzel a véleménnyel azonban a legfelsőbb bíróság tagjai nem értettek egyet és helybenhagyták a döntést - a fellebbezést mindenféle indoklás nélkül elutasították, ezzel érvényben maradt a 200 éves börtönbüntetés.

Az eset érdekessége, hogy a bíróság az Arizona állam törvényeiben foglalt minimális büntetést, vagyis 10 évet szabott ki a vádlottra, az esetek nagy száma miatt azonban ez összesen 200 évet jelentett, amelyet folyamatosan, megszakítás nélkül kell letölteni. Mindezt ráadásul digitális formában, a számítógépen eltárolt képekért szabták ki, vagyis a vádlott bűne 20 darab ilyen kép birtoklása volt. Az ügyben korábban eljáró arizoniai legfelsőbb bíróság ezt nem találta túlzott büntetésnek, szerintük 10 év egyetlen képért megfelelő retorzió - az már más kérdés, hogy a büntetés terjedelme minden eddigi rekordot megdöntött az államban. Amennyiben az ügyet szövetségi szinten tárgyalták volna, ez mintegy 5 évet jelentett volna az egykori tanár számára.

A napokban egy másik hasonló ügyben is elutasító döntés született. Itt a vádlott arra hivatkozott, hogy az internetes postafiókba ellenőrizetlenül beérkező elektronikus levelek önmagukban még nem bizonyítanak semmit. A fellebbviteli bíróság ezt nem így gondolta, ezért ítéletében megerősítette azt a korábbi döntést, miszerint kellő gyanú esetén mindössze ezen emailek létezése elegendő a házkutatáshoz, a nyomozás kiterjesztéséhez. Ez utóbbi már csak azért is kényes kérdés, mert könnyen előfordulhat, hogy a "bizonyíték" egy internetes vírus jóvoltából kerül a gyanúsított számítógépére.