MTI

Megjelent a holografikus lemez

Megjelent az adattárolási rendszerek legújabb generációja, a holografikus lemez, amely véget vethet a HD DVD - Blu Ray formátumháborúnak, még mielőtt eldőlne a párviadal.

Az InPhase - a tranzisztort, a lézert és több más forradalmi újítást kifejlesztő Bell Labs leányvállalata - és a Hitachi-Maxell japán szórakoztató elektronikai cég által közösen kifejlesztett, Tapestry Disc elnevezésű, 13 centiméter átmérőjű, 3,5 milliméter vastag átlátszó lemez a három dimenziós technológiának köszönhetően 64 DVD-nyi adat hordozására alkalmas, és sokkal nagyobb adatátviteli sebességre képes, mint előző generációs társai.

Az újfajta lemez és a hozzá való meghajtó első példányait a Daily Tech cikke szerint már ki is szállították a megrendelőknek, többek között a Lockheed Martin hadiipari óriásvállalatnak és a Turner Broadcasting System médiakonszernnek, amely például a CNN hírtelevíziót működteti, míg az EE Times arról számolt be, hogy a sorozatgyártás már a nyár folyamán megkezdődik.

Nem véletlen, hogy az első ügyfelek nagyvállalatok, hiszen az új technológia egyelőre igen költséges: egy lemez harmincötezer forintnak megfelelő összegbe kerül, egy holodiszk-író berendezés pedig átszámítva csaknem négymillió forintot kóstál. Később az árak gyors ütemű csökkenésével lehet számolni, a korábbi adattárolási technológiához képest pedig a fajlagos költségek már most messze a legalacsonyabbak. A memóriakapacitás és a költségtényező együttes hatása miatt várható, hogy a Tapestry Disc éveken belül kiüti a nyeregből a jelenleg piacvezető adattárolási rendszereket.


Az úgynevezett holografikus technológia alapja, hogy az eddigi kétdimenziós adattárolási eljárás helyett a harmadik dimenziót is kihasználja, azaz nem csak a tároló anyag felületére, hanem több rétegben annak belsejébe égetnek adatokat. Egyszerre több rétegre lehet rögzíteni vagy olvasni, ami jelentősen növeli az adatátviteli teljesítményt. Az új technológiával készült lemezeket 10 millió alkalommal lehet használni, élettartamát pedig 50 évre becsülik.

A 300 gigabyte kapacitású, egyszer írható lemezeket a hírek szerint 1,6 terabyte memóriával bíró újabbak követik még ebben az évben a megfelelő meghajtóval együtt, amelyet egyelőre még nem lehet beépíteni a személyi számítógépekbe. Többször írható holodiszkkel pedig már 2008-ban előrukkolnak a fejlesztők, és minden bizonnyal hamarosan vetélytársak is jelentkeznek a holografikus eljárással operáló adattárolók most formálódó piacán.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Garrett27 #88
    az nem is olyan biztos...
  • Tetsuo #87
    Sry, de ez olyan strucc típusú szöveg..
  • Tetsuo #86
    Én szeretem a jó sci-fit, pl (13. emelet, A.I., A kapcsolat), de ahogy emléxem, a régi FF (valamiben az első volt, talán egészestés CGI) sztorija qrvára nem illett bele a FF-be, 1általán az idegesített h miért az a címe; ráadásul nagyon gagyi és csapongó volt, amellett h lapos (mármint a sztori).
  • arons #85
    Hát nemtudom megkorra baromság szted a 120 gigás winyó mert nekem kb.4 éve az van és az elött is volt tehát nem egy ujjab találmány de mindegy ha 120gigától meglepődsz nem is mondom ho 500 gigás is van ésaz se ma jött ki!!!
  • dez #84
    Az "ablak" rendszerű (nem körbeült) holografikus képhez is sokszoros sávszélesség kell a 2D-shez képest. Minden pixelből sok irányba induló fénysugár színét tárolni kell.
  • Carsee #83
    Abszolút így van. A szalagos egységeknek még egy ideig (kb. 10 évig) van létjogosultságuk. Nagyvállalati környezetben a leggyakoribb mentésre használt megoldások. Viszonylag gyorsak, nagyon megbízhatóak és egy megfelelő méretű library-vel akár hosszú távon is automatizálható a mentés.
  • megrab #82
    A szalagos egységek egyrészt megbízhatóbbak az optikai társaiknál, másrészt nem ugyanazon a területen használják őket. Lehet, hogy láttál már több éves olvashatatlan mentéssel, de aligha találsz olyat aki egy 3 évvel ezelőtti rendszerét akarja visszaállítani, márpedig ezeket a meghajtókat ilyen célra használják jobb helyeken.
    Itt a legfontosabb tényező a mentések automatizálhatósága: nem éppen kényelmes minden mondjuk minden szombaton éjfélkor beslattyogni a munkahelyre és ötpercenkét cserélgetni a kész mentéseket az optikai meghajókban...
  • megrab #81
    Valóban nem, de ettől még nem lesz annyival helyigényesebb a 3D. Mint említettem én is, a megjelenítésnél a gondot a sávszélességi korlátok okozhatják.
    Azért az még odébb van, hogy a moziban a nézők körbrn ülnek, mint ma a planetáriumokban. Ahhoz talán kell majd 8-10 szeres tárkapacitás növelés a sík vetítéshez képest.
    Ezenkívül sok lehetőség van a redundáns adatok mennyisének csökkentésére ld. pl az mp3 joint stereo megoldását.
  • arty #80
    "Viszont ugye a valós 3D kivetítőnek eszméletlen sávszélesség kell!
    Ebben a Linkben Írják is hogy több mint 500MByte/s sávszélességre van szükség!
    És ezek síkban még nem is HD felbontásúak!"

    ez már a mult! a bluréj ezt már 2004 áprilisában tudta 24 rétegen, 9 olvasofejjel a korai ps3 prototipusokban... csak a mostaniba véletlenül nem ez került

    ;))))

    OFFTOPIK: szalagos mentésekkel vs. biztonság: nekem azok megbizhatoságával kapcs. is vannak kétségeim ... nem egy néhány éves mentéssel találkoztam már, ami olvashatatlan volt ... sztem megfelelő tárolással kb. ugyan addig birja egy optikai adattárolo mint egy szalagos, csak a pro felhasználás miatt a szalagost legenda övezi :)
  • NEXUS6 #79
    A szeteroszkópikus nem ua, mint a valódi 3D!

    És az a "gond", hogy amíg valódi 3D kivetítő már létezik kereskedelmi forgalomban. És ez azt jelenti hogy 4 ember elé ül akkor mindegyik 3D ben és ezért kicsit eltérő módon látja a műsort.
    Addig könnyen használható sztereoszkópikus kivetítőről ne igazán tudok. Szemüveg kell hozzá, vagy csökkentett tartományban nyújt 3D éményt, vagy egész egyszerűen csak 1 embernek.

    Viszont ugye a valós 3D kivetítőnek eszméletlen sávszélesség kell!

    Ebben a Linkben Írják is hogy több mint 500MByte/s sávszélességre van szükség!
    És ezek síkban még nem is HD felbontásúak!