SG.hu
Négy PC-használóból három internetezik
Négy PC-használóból három már biztosan internetezik valamilyen rendszerességgel; továbbra is a fővárosi lakosság és a 15-24 éves korosztály a legaktívabb.
A BellResearch felméréséből kiderül, hogy a 8,5 milliós, 15 év feletti lakosság 29 százaléka használja valamilyen rendszerességgel a világhálót. A tavalyi eredményekkel összevetve a felhasználók száma idén 4 százalékpontos növekedést mutat, ily módon összesen mintegy 2,5 millió magyarországi internetezőről beszélhetünk. Ez a szám a személyi számítógépet használók 3,4 milliós táborára vetítve 73 százalékos arányt jelent, ami az egy évvel ezelőtt mért hasonló hányados értékénél közel 9 százalékponttal magasabb.
Az internetezők szocio-demográfiai profilját vizsgálva továbbra is szembetűnő a keleti országrészben élők lemaradása. Itt a 15 év feletti lakosság 21-23 százaléka internetezik csupán, szemben a fővárosban mért kiugró - 41 százalékos - elterjedtségi mutatóval. Az internethasználók aránya Budapesten kívül még a megyeszékhelyeken élők körében magas, a városokban az átlag körül alakul, míg a községekben az országos szinttől továbbra is jelentősen elmarad [csupán 19 százalék]. A lemaradó területeken az alacsony használati arány elsősorban az alacsony szintű PC-ellátottsággal hozható összefüggésbe - mutatnak rá a BellResearch elemzői.
A kutatási eredményekből az is kiderül, hogy a 15-24 éves korosztály körében a legmagasabb [74 százalék] az internetezők aránya, ami részben a hozzáférési lehetőségek oktatási intézményeken belüli további bővülésének köszönhető. A világháló böngészése azonban az életkor növekedésével párhuzamosan egyre kevésbé jellemző, a 60 év felettiek korcsoportjában például már csupán minden huszadik lakos használja az internetet. Az internethasználat a fentieken kívül a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők, az egyedülállók, illetve az eltartott státuszúak körében a leginkább jellemző.
A számítógép-felhasználók közül mintegy 921 ezerre tehető azoknak a száma, akik jelenleg egyáltalán nem interneteznek. Túlnyomó többségük még soha életében nem használta a világhálót, ennek ellenére a kimaradás indoklására felhozott egyik leggyakoribb érv az, hogy az internet [számukra] semmilyen hasznossággal nem bír. Ugyanakkor közel egyharmaduknak a fő problémát az jelenti, hogy sehol sem férnek hozzá az internethez. A további indokok között a magas költségek, az időhiány, a hozzáértés hiánya, valamint az érdektelenség szerepel.
A BellResearch munkatársai a kutatás során a használat feltételeiről is megkérdezték a nem internetező PC-felhasználókat. A válaszadók több mint fele szerint az alacsonyabb internetezési költségek serkentőleg hatnának a használatra. Körülbelül ugyanennyien állították, hogy akkor böngésznék a világhálót, ha az az otthonukban hozzáférhető lenne, további egyharmaduk pedig akkor lépne fel a webre, ha az a munkához vagy egyéb tevékenységhez feltétlenül szükséges volna. A jövőbeli igénybevételt elsősorban az aktuális napi hírek, a különböző elektronikus alapú közszolgáltatások, a távtanulás, illetve a vásárlást megkönnyítő online termékinformációk tehetik vonzóvá.
A BellResearch felméréséből kiderül, hogy a 8,5 milliós, 15 év feletti lakosság 29 százaléka használja valamilyen rendszerességgel a világhálót. A tavalyi eredményekkel összevetve a felhasználók száma idén 4 százalékpontos növekedést mutat, ily módon összesen mintegy 2,5 millió magyarországi internetezőről beszélhetünk. Ez a szám a személyi számítógépet használók 3,4 milliós táborára vetítve 73 százalékos arányt jelent, ami az egy évvel ezelőtt mért hasonló hányados értékénél közel 9 százalékponttal magasabb.
Az internetezők szocio-demográfiai profilját vizsgálva továbbra is szembetűnő a keleti országrészben élők lemaradása. Itt a 15 év feletti lakosság 21-23 százaléka internetezik csupán, szemben a fővárosban mért kiugró - 41 százalékos - elterjedtségi mutatóval. Az internethasználók aránya Budapesten kívül még a megyeszékhelyeken élők körében magas, a városokban az átlag körül alakul, míg a községekben az országos szinttől továbbra is jelentősen elmarad [csupán 19 százalék]. A lemaradó területeken az alacsony használati arány elsősorban az alacsony szintű PC-ellátottsággal hozható összefüggésbe - mutatnak rá a BellResearch elemzői.
A kutatási eredményekből az is kiderül, hogy a 15-24 éves korosztály körében a legmagasabb [74 százalék] az internetezők aránya, ami részben a hozzáférési lehetőségek oktatási intézményeken belüli további bővülésének köszönhető. A világháló böngészése azonban az életkor növekedésével párhuzamosan egyre kevésbé jellemző, a 60 év felettiek korcsoportjában például már csupán minden huszadik lakos használja az internetet. Az internethasználat a fentieken kívül a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők, az egyedülállók, illetve az eltartott státuszúak körében a leginkább jellemző.
A számítógép-felhasználók közül mintegy 921 ezerre tehető azoknak a száma, akik jelenleg egyáltalán nem interneteznek. Túlnyomó többségük még soha életében nem használta a világhálót, ennek ellenére a kimaradás indoklására felhozott egyik leggyakoribb érv az, hogy az internet [számukra] semmilyen hasznossággal nem bír. Ugyanakkor közel egyharmaduknak a fő problémát az jelenti, hogy sehol sem férnek hozzá az internethez. A további indokok között a magas költségek, az időhiány, a hozzáértés hiánya, valamint az érdektelenség szerepel.
A BellResearch munkatársai a kutatás során a használat feltételeiről is megkérdezték a nem internetező PC-felhasználókat. A válaszadók több mint fele szerint az alacsonyabb internetezési költségek serkentőleg hatnának a használatra. Körülbelül ugyanennyien állították, hogy akkor böngésznék a világhálót, ha az az otthonukban hozzáférhető lenne, további egyharmaduk pedig akkor lépne fel a webre, ha az a munkához vagy egyéb tevékenységhez feltétlenül szükséges volna. A jövőbeli igénybevételt elsősorban az aktuális napi hírek, a különböző elektronikus alapú közszolgáltatások, a távtanulás, illetve a vásárlást megkönnyítő online termékinformációk tehetik vonzóvá.