Napi Online

Karácsony: plazmát vagy LCD-t?

A karácsonyi szezon egyik slágerajándéka az úgynevezett lapostévé. A kínálat mind a plazma- mind az LCD-televíziókból óriási, az árak pedig 100 ezer forinttól többmillióig terjednek.

Az LCD- és plazmatelevíziók az utóbbi időszakban egyre inkább visszaszorítják a hagyományos, katódsugárcsöves készülékeket. Olyannyira, hogy a szakemberek a karácsonyi szezon egyik slágertemékeként emlegetik a más néven lapostévének nevezett berendezéseket. Az elnevezésből máris látszik egyik előnyük a hagyományos tévékhez képest: jóval kevesebb helyet foglalnak el. Régebben ezen készülékek képe komoly kívánnivalót hagyott maga után, a technika fejlődésével azonban egyre szebb, élettelibb színek megjelenítésére váltak képessé.

Az LCD-tévék képét üveglapok között lévő folyadékkristályok alkotják, melyek helyzetüktől függően kitakarják vagy átengedik a hátulról érkező fényt, illetve eközben a megjelenített színt is változtatják. Más technológiát használ a plazmatévé. Folyadékkristályok helyett itt egy képpont három miniatűr kamrából áll, melyek a három alapszínre (piros, zöld, kék) vannak felosztva. A kamrák ugyanúgy két üveglap között találhatók, mint az LCD esetében, itt azonban egy különleges nemesgázkeverékkel van megtöltve, amikor pedig a kamrák elektródái elektromos impulzust adnak, ez a gázkeverék plazmaállapotba kerül, az így felszabaduló ionok pedig fényt bocsátanak ki.

Egy tévénél a legfontosabb szempont a képminőség, ezen a téren pedig sokáig lemaradásban volt az LCD. A legnagyobb probléma az volt, hogy gyorsan változó kép esetén a folyadékkristályok nem tudtak elég sebesen átrendeződni, ez pedig például egy akciófilm vagy egy sportközvetítés esetében meglehetősen zavaró volt. A válaszidő drasztikus lerövidülése azonban mára gyakorlatilag megszüntette ezt a problémát, a betekintési szög azonban még mindig kritikus pontja lehet egy-egy készüléknek. Az LCD-tévé ugyanis szemből nagyon szép képet adhat, oldalról nézve azonban már fátyolos, élettelen lehet.

Az AVP.O.P független tesztintézet mérései szerint a 45 foknál nagyobb nézési szög 70 százalékkal kisebb kontrasztot eredményez. A plazmakészülékekkel képminőség szempontjából semmilyen probléma nincs, hiszen válaszidejük is megfelelő, valamint a kontrasztot sem befolyásolja az, hogy milyen szögből nézik. Tartósság tekintetében fej-fej mellett halad a két technológia: mind a plazma-, mind az LCD-tévéket 60 ezer üzemóra élettartamra tervezik, ez 8 órás napi átlagos használattal számolva húsz évnek felel meg. Energiafogyasztásuk is nagyjából megegyezik, fenntartási költség tekintetében így nincs különbség közöttük, az értük kért összegben azonban már komoly eltérések tapasztalhatóak.

Az árak meglehetősen széles sávban szóródnak, egy kisebb - 51 centiméteres - képátlójú lcd-tévéhez már százezer forint alatti összegért hozzájuthatunk, a nagyobb, 66-94 centis berendezések ára 160 ezer forinttól indul. A legkisebb plazmatévék 94 centiméteresek, közülük a 260-280 ezer forintba kerülnek, a legdrágább - 150-170 képátmérőjű - készülékekért pedig hárommillió feletti összeget kell áldoznunk. Az egyik műszakiáruház-lánc értékesítője elmondta, valamennyi márka jól fogy, és az LCD- és plazmatévéket is egyaránt vásárolják, egyikük felé sem billen a mérleg. A két technológiai közötti különbséget firtató kérdésre azt válaszolta, az LCD-berendezések esetében ha nem elég erős az antennajel, akkor rosszabb lesz a képminőség. Hozzátette: már több vevő is jött ezzel a panasszal.

A legtöbb berendezésen fellelhető HD Ready jelölés nem jelenti azt, hogy a berendezés nagy felbontású képet ad, a címke csupán egy alkalmassági megjelölés, hogy a nagyfelbontású képjelek feldolgozására és megjelenítésére alkalmas. Ahhoz, hogy HDTV-adásokat nézhessünk a készüléken, szükség van egy HDTV-vevőre, például egy úgynevezett set-top box berendezésre. A drágább milliós nagyságrendű, az úgynevezett full HD-gépeknél nincs szükség külön egységre, ezek "egyből" alkalmasak a HDTV-zésre.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Dodo55 #14
    Az, hogy hány Hz-re van állítva egy monitor vagy tv gyakorlatilag azt jelenti, hogy maximum hány FPS-el tud megjeleníteni egy mozgó képet.
    Tehát hiába megy 200 FPS-el egy játék, ha a monitor 60 Hz-es, akkor valójában csak 60 FPS-nek látjuk a játékot. Ha nagyon nagy a nyers FPS, tehát ami az előző példa esetében 200 volt, és a monitor frissítése meg elég kicsi(mondjuk 60Hz), akkor akadozni fog a kép, mert sok frame kiesik. Ilyenkor kell bekapcsolni a VSync-et, ami a monitor frissítési frekvenciájára limitálja az FPS-t.

    Nekem egy Philips 19"-os LCD monitorom van.
    70Hz-en járatom, mert ez esik a legjobban a szememnek.
    A 60Hz túl kevés, kicsit olyan akadozik a kép érzésem van, a 72 és 75 Hz, amiket még tud a monitorom meg túl soknak tűnik, valahogy olyan, mintha túl gyors lenne a szememnek. Ez érdekes, mert amikor CRT-m volt, akkor azt 85Hz-en járattam, és nem volt ilyen gond.

    "A plazmakészülékekkel képminőség szempontjából semmilyen probléma nincs, hiszen válaszidejük is megfelelő, valamint a kontrasztot sem befolyásolja az, hogy milyen szögből nézik."
    Ez érdekes, mert KB 5 éve amikor vettünk egy TV-t, volt a boltban egy plazma TV, és nagyon szemből kellett nézni, hogy egyátalán lássak belőle valamit. És biztos plazma volt, mert LCD-k akkor még nem nagyon voltak, főleg nem akkora méretben, amekkora ez a TV volt.
  • Beyond silence #13
    A hozzáértők véleménye érdekelne!

    Az LCD és a plazma tartóságga tényleg ugyanolyan hosszú? A cikkben más is le van rontva azt mondtátok - és én azt olvastam hogy nagy külömbség van a kettő között.
    Köszönet!
  • GulaSoft #12
    Na akkor elmesélem azokat a fránya hertzeket a katódsugárcsöves készülékeknél.
    A kulcsszó a katódsugáron van.
    Egy ilyen képernyőn az 50 Hz-azt jelenti, hogy a egy elektronsugár másodpercenként 50* rajzolja újra a képet, azaz ennyiszer bombázza meg a képernyő összes pixeljét.

    Egy 100 Hz-es tv-én ugyen ez 100* történik. Az hogy az adás hogy jön ettől erősen független, ugyanis az analóg tv adásban nem pixelek jönnek, hanem valahogy a kép van kódolva (tanultuk a suliban 20 éve, de már nem emlékszem), az hogy ezt most 50* vagy 100* rakja ki egy készülék másodpercenként, az mindegy.
    A szemet kevésbé fárasztja a 100 Hz, bár ezt a részét orvosilag kell bizonyítani, de talán az lehet a magyarázat, hogy a kis villózést is érzékeljük tudat alatt, de ebben nem vagyok biztos.
    A fénypisztolyok azért tudnak csak 50 Hz-es tv-vel működni, mert a számítógép pontosan tudja, hogy adott időben hol jár az elektronsugár, és az alatt az idő alatt frissíti a képernyőmemóriát, amíg az elekronsugár a a jobb alsó sarokból visszajut a bal felsőbe. (visszafutási idő) A pisztoly ez elektronsugarat érzékeli, mert az a szemmel ellentétben némiképpen érzényekenyebb.
    Az LCD TV-n nincs visszafutási idő, nincs elektronsugár, az egész egyszerre frissül, nem bántja a szemet. Mi karácsonra lcd monitort veszünk a gyereknek, mert azt többet nézi mint a tv-t.
    Az egész nagyon kasán letesztelhető, egy digitális fényképezővel. Állíts alacson záridőt (bár a monitor felé fordítva azt automatika is megteszi), és a katódsugárcsövesen meglátod a villózást (sávokban fekete lesz a kép, a záridőtől függően (mint amikor a moziban a szekér kereke visszafele látszik forogni (ha pont 24-et forog egy másodperc alatt akkor állni látszik, miközben a kocsi előre halad)))
    Ha ezt a kamerát ugyan ezzel a záridővel egy lcd felé fordítod, akkor meglepődve látod, hogy ott nincs villózás, meg sávozás meg semmi, hanem ugyan olyan kasa képet kapsz mint amit látsz.
    Na ez a különbség a kettő között szemileg.
  • Brankley #11
    na és honnan tudom meg azt az "ms" adatot? :)
  • fonak #10
    Tudtommal jól gondolod. Vagy kétszer írja ki ugyanazt a frame-t a képernyőre, vagy interpolálja a 2 képet. Mindkét esetet '100 Hz-es' TV-nek nevezik, bár az utóbbi fejlettebb és bonyolultabb nyilván. És igen, előfordulhat elmosódás vagy vibrálás gyors mozgásoknál.
  • viizo #9
    vavalentin, remélem most tisztában leszel vele, mekkora hülyeséget mondtál:

    egy másik topikban már volt erről szó, de a kedvedért és a hasonló "szakértők" kedvéért ide is bekerakom, 42-es plazmák: a Pana PA60 gyári adat szerinti fogyasztása 238 Watt, ami elméleti MAXIMÁLIS érték, átlagban 200W ALATT eszik bőven. A nagyfelbontású PV60-as gyári adata 261 W, ráadásul a felhasználók mérési itt is 200 Watt körüli átlagfogyasztást mérnek.

    és ahogy írtad: ennyit a valóságról.
  • Szuli #8
    egyiket sem
  • szombi #7
    Bár eléggé vágom a témát, de egy dologban nem tudok dűlőre jutni:
    Hogy lehet egy TV 100 Hz-es, amikor az adások 50Hz-en jönnek?

    Sőt, úgy is vehetjük, hogy 25Hz-el, mert a félképek jönnek 50-el, egy teljes kép a másodperc 25-öd része alatt megy át.

    Bár van egy olyan elméletem, hogy puffereli a vett jelet, majd időegység alatt 2-szer is
    végigfuttatja a képernyőn, de ez már akkora késleltetést jelent a képnek, mint a régebbi LCD-tévéknél!
    Valaki homályosítson fel!
  • vavalentin #6
    Kiegészítheted azt a 270-300W-ot még +100-150W-tal.És akkor már nem járunk messze a valóságtól:)
  • FLD #5
    Amugy a crt-knél ajánlott a 100Hz-es változat, kevésbé fárasztja a szemet. Nekem is 100Hz-es crt TV-m van(72cm képátmérő).