Egy esti partin szerzett tapasztalatok indították arra Chad Hurleyt és Steve Chent, hogy létrehozzák YouTube névre keresztelt videofeltöltési, illetve -letöltési szolgáltatást nyújtó vállalkozásukat.

A rendezvényen rengetegen használtak digitális videokamerát, és ugyanilyen sokan panaszkodtak arra, hogy nagyon nehezen tudják megosztani filmjeiket az interneten keresztül. A két cégalapító összeszedett néhány millió dollárt a Sequoia Capital tőkealaptól, megírt pár tucat szoftverkódot Hurley garázsában, kibérelt egy irodának látszó helyiséget egy San Mateó-i épület padlásterében, és ebben elindította videofeltöltési site-ját, amelyen a felhasználók megoszthatták egymással házi készítésű filmjeiket - derül ki a The Economist cikkéből.

Úgy tűnik, valamibe nagyon beletaláltak, a weboldal nézettsége ugyanis derékszögben nő. A YouTube 2005. decemberi indulásakor a site látogatói naponta nyolcezer videót töltöttek fel rá és hárommilliót néztek meg (a legérdekesebbeket nyilván többen többször is megtekintik). Négy hónappal később a napi feltöltési szám már 35 ezer volt, a megtekintések mennyisége pedig negyvenmillió, ami háromnegyed év alatt 72 millióra nőtt. Ezzel a növekedéssel a YouTube négyszer nagyobb forgalmat produkált, mint a Google Video, a világ vezető keresőmotorjának videopiaca, amely e téren közvetlenül a start-up cég mögött második a világon. Ez a felismerés indíthatta a Google vezetőit arra, hogy fel kell vásárolniuk a YouTube-ot, s így is tettek: 1,65 milliárd dollárt adtak a cégért részvényekben.

A YouTube sikere alátámasztani látszik azt a feltételezést, hogy - köszönhetően a széles sávú átvitelnek, amely lehetővé teszi a videofájlok viszonylag gyors letöltését - az internetes videózás lesz az online világ következő nagy dobása: szórakozása és üzlete. Az Online Publishers Association szakmai szövetség nemrégiben készült felmérése szerint az Egyesült Államokban az internetfelhasználók 24 százaléka hetente legalább egyszer megnéz valamilyen filmet, klipet a világhálón, míg öt százalékuk naponta teszi ezt.

A Yahoo-tól az Amazonig szinte minden nagy internetes vállalkozás legalábbis tervezi, hogy kínálni fog valamilyen videokereső lehetőséget. Ugyancsak érdekeltek a dologban a nagy filmarchívumokkal rendelkező médiavállalatok, a Walt Disney például számos, az ABC televízión futó show-ját ingyenesen, azaz reklámokkal megtűzdelve elérhetővé kívánja tenni webmozijában. A CBS tévétársaság már ajánlja bizonyos műsorait 99 centért online formában.

A YouTube népszerűsége azonban többet jelent a hagyományos mozgóképkultúra formaváltozásánál. A felhasználók átlagosan 15 percet töltenek el a site-on egy-egy látogatásuk alkalmával, ami alatt több rövid szórakoztató klipet is megnéznek. E szokás háttere az, hogy legtöbbjük unalmas munkaidejének rövid szüneteiben néz be a YouTube-hoz, kialakítva egyfajta előretekintő (lean-forward), klipnéző "mozgókép-fogyasztási" szokást a hagyományos hátradőlős (lean-back), azaz a karosszékben ülve tévéző, mozizó "fogyasztás" helyett. Ennek megfelelően Hurley nem konkurensnek tekinti a nagy mozivállalatokat, hanem szövetségesnek, s ennek jegyében már meg is állapodott arról, hogy több új film első nyolc percét - mintegy moziajánlóként - kizárólagos "vetítésre" megkapja a YouTube.

További sajátossága az internetes videózásnak, hogy az elérhető anyagnak csak mintegy 10 százaléka származik a filmipartól, 80 százaléka tisztán amatőr munka, míg a maradék 10 százalék úgynevezett elkötelezett amatőröktől származik. Utóbbiak között például kezdő humoristák vannak, akik karrierjük elindításának lehetőségét látják vicces klipjeik ingyenes terjesztésében.