SG.hu
Az Európai Parlament kiáll az amerikai szankcióval sújtott Thierry Breton mellett
A Digitális Szolgáltatásokról szóló jogszabály geopolitikai üggyé vált, az Európai Parlament veszélyes precedensnek tartja az amerikai vízumtilalmat.
Az Európai Parlament vezető politikai csoportjai határozottan kiálltak Thierry Breton volt uniós biztos mellett az Egyesült Államokkal kialakult szólásszabadsági és szabályozási vita közepette, és elítélték a Washington által bevezetett szankciókat. A parlament elnökségének számító Elnökök Értekezlete szavazással fogadta el azt az állásfoglalást, amely szerint az amerikai vízumtilalom veszélyes precedenst teremt az Európai Unió intézményi függetlensége és szabályozási szuverenitása szempontjából.
Az Egyesült Államok a múlt hónapban vezetett be vízumtilalmat Thierry Breton ellen, aki az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság előző ciklusában az EU technológiai politikájának kulcsfigurája volt. Az amerikai döntés indoklása szerint Breton szerepet játszott az unió digitális szabályozási csomagjának elfogadtatásában, amelyet a Trump-adminisztráció az amerikai közösségi médiavállalatok és technológiai óriások elleni túlzott szabályozásként értékel. A lépés különösen érzékeny időszakban érkezett, amikor az EU és az Egyesült Államok kapcsolata több területen is feszültté vált.
Az Európai Parlament politikai csoportjainak vezetői közös nyilatkozatukban egyértelműen fogalmaztak. „Az Európai Parlament határozottan elutasítja az amerikai hatóságok által Breton volt biztosra kiszabott vízumtilalmat, amely kizárólag a Digitális Szolgáltatásokról szóló jogszabály kidolgozásában és végrehajtásában betöltött szerepével magyarázható” - áll a közleményben. A parlament vezetői a szankciókat „az uniós politika elfogadhatatlan személyre szabásának, az európai intézmények függetlenségét veszélyeztető precedensnek és az EU szabályozási szuverenitása elleni támadásnak” nevezték. Hozzátették azt is, hogy „az Európai Parlamentnek és az EU összes többi intézményének közösen kell biztosítania, hogy a jelenlegi vagy volt uniós tisztségviselők elleni hasonló támadásokra rendszeres és összehangolt válasz szülessen”.
A parlamenti közlemény üdvözölte azt is, hogy az Európai Bizottság jogi és pénzügyi segítséget nyújt Breton számára az ügyben. A volt francia biztos nyilvánosan is reagált a támogatásra. „Amikor zaklatnak bennünket, az EU-nak szilárdan kell kiállnia az elvek és a cselekvés mellett” - írta a közösségi médiában. „Üdvözlöm, hogy az Európai Parlament elutasítja az ellenem irányuló amerikai vízumtilalmat. Ez nem egyetlen emberről szól. Arról szól, hogy képesek vagyunk-e saját törvényeinket bármiféle beavatkozás nélkül elfogadni.” A nyilatkozatot nem támogatta a jobboldali Európai Konzervatívok és Reformisták frakciója, amelynek politikai otthona Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pártja, valamint a szélsőjobboldali Európa Szuverén Nemzetei nevű csoport sem csatlakozott az állásfoglaláshoz.
Breton egy interjúban hangsúlyozta, hogy a szankciók szerinte egy „komoly félreértésből” fakadnak a Digitális Szolgáltatásokról szóló jogszabályt illetően, és ragaszkodott ahhoz, hogy tiszteletben tartja az Egyesült Államok szólásszabadsági hagyományait. „Sokan azt képzelik, hogy a DSA-t eleve extraterritoriális hatállyal alkották meg. Ez teljes mértékben hamis” - fogalmazott. Breton és további négy európai állampolgár ellen még december végén vezettek be amerikai szankciókat. Ezek az első olyan büntetőintézkedések, amelyeket Washington közvetlenül egy uniós döntéshozóval szemben alkalmazott, és sokak szerint új mélypontot jelentenek a transzatlanti kapcsolatok történetében.
Az ügy hátterében az EU egyre aktívabb digitális fellépése áll. A Bizottság a múlt hónapban 120 millió eurós bírságot szabott ki Elon Musk X nevű platformjára a DSA alapján, míg az Apple és a Meta tavaly több százmillió eurós büntetést kapott más, digitális versenyjogi szabályok megsértése miatt. Ezek az intézkedések az unió szerint a felhasználók védelmét és a tisztességes versenyt szolgálják, Washington egyes köreiben azonban az amerikai vállalatok célzott támadásaként értelmezik őket. A vita nem csupán egy vízumtilalomról szól, hanem arról is, hogy az Európai Unió milyen mértékben tudja és akarja érvényesíteni saját jogalkotási elképzeléseit a globális technológiai és geopolitikai nyomás közepette.
Az Európai Parlament vezető politikai csoportjai határozottan kiálltak Thierry Breton volt uniós biztos mellett az Egyesült Államokkal kialakult szólásszabadsági és szabályozási vita közepette, és elítélték a Washington által bevezetett szankciókat. A parlament elnökségének számító Elnökök Értekezlete szavazással fogadta el azt az állásfoglalást, amely szerint az amerikai vízumtilalom veszélyes precedenst teremt az Európai Unió intézményi függetlensége és szabályozási szuverenitása szempontjából.
Az Egyesült Államok a múlt hónapban vezetett be vízumtilalmat Thierry Breton ellen, aki az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság előző ciklusában az EU technológiai politikájának kulcsfigurája volt. Az amerikai döntés indoklása szerint Breton szerepet játszott az unió digitális szabályozási csomagjának elfogadtatásában, amelyet a Trump-adminisztráció az amerikai közösségi médiavállalatok és technológiai óriások elleni túlzott szabályozásként értékel. A lépés különösen érzékeny időszakban érkezett, amikor az EU és az Egyesült Államok kapcsolata több területen is feszültté vált.
Az Európai Parlament politikai csoportjainak vezetői közös nyilatkozatukban egyértelműen fogalmaztak. „Az Európai Parlament határozottan elutasítja az amerikai hatóságok által Breton volt biztosra kiszabott vízumtilalmat, amely kizárólag a Digitális Szolgáltatásokról szóló jogszabály kidolgozásában és végrehajtásában betöltött szerepével magyarázható” - áll a közleményben. A parlament vezetői a szankciókat „az uniós politika elfogadhatatlan személyre szabásának, az európai intézmények függetlenségét veszélyeztető precedensnek és az EU szabályozási szuverenitása elleni támadásnak” nevezték. Hozzátették azt is, hogy „az Európai Parlamentnek és az EU összes többi intézményének közösen kell biztosítania, hogy a jelenlegi vagy volt uniós tisztségviselők elleni hasonló támadásokra rendszeres és összehangolt válasz szülessen”.
A parlamenti közlemény üdvözölte azt is, hogy az Európai Bizottság jogi és pénzügyi segítséget nyújt Breton számára az ügyben. A volt francia biztos nyilvánosan is reagált a támogatásra. „Amikor zaklatnak bennünket, az EU-nak szilárdan kell kiállnia az elvek és a cselekvés mellett” - írta a közösségi médiában. „Üdvözlöm, hogy az Európai Parlament elutasítja az ellenem irányuló amerikai vízumtilalmat. Ez nem egyetlen emberről szól. Arról szól, hogy képesek vagyunk-e saját törvényeinket bármiféle beavatkozás nélkül elfogadni.” A nyilatkozatot nem támogatta a jobboldali Európai Konzervatívok és Reformisták frakciója, amelynek politikai otthona Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pártja, valamint a szélsőjobboldali Európa Szuverén Nemzetei nevű csoport sem csatlakozott az állásfoglaláshoz.
When bullied, the EU must stand firm - on principles & on action
— Thierry Breton (@ThierryBreton) January 22, 2026
I welcome the European Parliament’s rejection of the US visa ban targeting me.
This is not about one individual.
It is about our capacity to vote our own laws without any interference.https://t.co/oIMkj8UTFA
Breton egy interjúban hangsúlyozta, hogy a szankciók szerinte egy „komoly félreértésből” fakadnak a Digitális Szolgáltatásokról szóló jogszabályt illetően, és ragaszkodott ahhoz, hogy tiszteletben tartja az Egyesült Államok szólásszabadsági hagyományait. „Sokan azt képzelik, hogy a DSA-t eleve extraterritoriális hatállyal alkották meg. Ez teljes mértékben hamis” - fogalmazott. Breton és további négy európai állampolgár ellen még december végén vezettek be amerikai szankciókat. Ezek az első olyan büntetőintézkedések, amelyeket Washington közvetlenül egy uniós döntéshozóval szemben alkalmazott, és sokak szerint új mélypontot jelentenek a transzatlanti kapcsolatok történetében.
Az ügy hátterében az EU egyre aktívabb digitális fellépése áll. A Bizottság a múlt hónapban 120 millió eurós bírságot szabott ki Elon Musk X nevű platformjára a DSA alapján, míg az Apple és a Meta tavaly több százmillió eurós büntetést kapott más, digitális versenyjogi szabályok megsértése miatt. Ezek az intézkedések az unió szerint a felhasználók védelmét és a tisztességes versenyt szolgálják, Washington egyes köreiben azonban az amerikai vállalatok célzott támadásaként értelmezik őket. A vita nem csupán egy vízumtilalomról szól, hanem arról is, hogy az Európai Unió milyen mértékben tudja és akarja érvényesíteni saját jogalkotási elképzeléseit a globális technológiai és geopolitikai nyomás közepette.