SG.hu
Továbbra is kötelező lehetővé tenni a közvetítőválasztást
A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) Tanácsának legfrissebb határozattervezetei szerint a vezetékes telefonhálózaton az öt egykori koncessziós szolgáltatónak biztosítania kell a közvetítőválasztást, jelentette be az NHH kedden. A Tanács egy másik határozattervezete szerint, a mobiltelefon-hálózatokból indított hívások nagykereskedelmi piacán nincs jelentős piaci erejű szolgáltató, így itt nincs szükség kötelezettség kiszabására.
Az NHH Tanácsának határozattervezete szerint a vezetékes telefonhálózaton a lakossági és nem lakossági felhasználóknak nyújtott helyi és belföldi, illetve nemzetközi hívások kiskereskedelmi piacain mind az öt egykori koncessziós társaság - Emitel, Hungarotel, Invitel, Magyar Telekom, Monortel - jelentős piaci erejű (JPE) szolgáltató, ezért a Tanács fenntartja a közvetítőválasztás, először 2004-ben kirótt kötelezettségét.
A kötelezett JPE szolgáltatók nem zárhatják ki és nem korlátozhatják a közvetítőválasztást - és azt kötelesek biztosítani akár híváskezdeményezés, akár hívásvégződtetés esetében. Magyarországon jelenleg minden hetedik, a vezetékes hálózaton indított hívás közvetítőszolgáltatón keresztül történik. A közvetítőválasztást havonta több mint 800 ezren veszik igénybe és hazánkban mintegy 90 millió percet telefonálnak ily módon. Mindez azt jelzi, hogy az elmúlt években a közvetítőválasztás a vezetékes piacon kialakult és egyre élesebb versenyre pozitív hatással volt, és nagymértékben hozzájárult a fogyasztói árak csökkenéséhez - mondta Pataki Dániel, az NHH elnöke.
Az NHH az érintett piacokat vizsgálva megállapította, hogy bár a 2004-es piacelemzés óta erősödött a verseny, az érintett piacokon még mindig nem állnak fenn a hatékony gazdasági verseny feltételei, hiszen továbbra is találhatóak olyan jelentős piaci erejű szolgáltatók, amelyek gazdasági erőfölényben vannak. Az NHH Tanácsa a korábbi piacelemzés tapasztalatait figyelembe véve, az azóta eltelt időszak adatainak elemzésével kimutatta, hogy a legfőbb piaci probléma az, hogy a már kialakult versenyhelyzet ellenére is megvan a lehetőség arra, hogy a JPE szolgáltatók tevékenységüket a versenytársaktól, a vevőktől, illetve a fogyasztóktól nagymértékben függetlenül folytassák.
A közvetítőválasztás kötelezettségének újbóli kiszabása annak ellenére indokolt, hogy 2004 óta a volt koncessziós szolgáltatók megjelentek egymás szolgáltatási területein; hogy megjelentek és megerősödtek a kábeltelefonos szolgáltatást nyújtó cégek; illetve, hogy a rohamosan terjedő internetes telefonálás mellett megjelent az úgynevezett hordozható (nomadikus, 06-21-es számmezejű) telefon, mely nem helyhez kötött, de nem is mobiltelefon-szolgáltatás.
Az NHH Tanácsa lefolytatta a piacelemzést a mobiltelefon-hálózathoz való hozzáférés és nyilvános mobiltelefon-hálózatból történő híváskezdeményezés piacán is. A Tanács ezen a piacon most sem azonosított jelentős piaci erejű szolgáltatót és így kötelezettséget sem írt elő.
Az érintett piacon az előző piacelemzés óta több jelentős változás következett be, így többek között a T-Mobile a Magyar Telekomba olvadt, és megindultak a harmadik generációs (3G) mobilszolgáltatások is. Ugyanakkor a Tanács szerint a kiskereskedelmi piaci folyamatok a hatékony verseny irányába mutatnak, és egyik piaci szereplő sem képes a versenytársaktól, ügyfelektől, és végső soron a fogyasztóktól nagymértékben függetlenül tevékenykedni, így a kiskereskedelmi piacon érvényesülő verseny mellett a fogyasztók érdekeinek védelmében sincs szükség ezen a nagykereskedelmi piacon szabályozói beavatkozásra.
Az NHH Tanácsának határozattervezete szerint a vezetékes telefonhálózaton a lakossági és nem lakossági felhasználóknak nyújtott helyi és belföldi, illetve nemzetközi hívások kiskereskedelmi piacain mind az öt egykori koncessziós társaság - Emitel, Hungarotel, Invitel, Magyar Telekom, Monortel - jelentős piaci erejű (JPE) szolgáltató, ezért a Tanács fenntartja a közvetítőválasztás, először 2004-ben kirótt kötelezettségét.
A kötelezett JPE szolgáltatók nem zárhatják ki és nem korlátozhatják a közvetítőválasztást - és azt kötelesek biztosítani akár híváskezdeményezés, akár hívásvégződtetés esetében. Magyarországon jelenleg minden hetedik, a vezetékes hálózaton indított hívás közvetítőszolgáltatón keresztül történik. A közvetítőválasztást havonta több mint 800 ezren veszik igénybe és hazánkban mintegy 90 millió percet telefonálnak ily módon. Mindez azt jelzi, hogy az elmúlt években a közvetítőválasztás a vezetékes piacon kialakult és egyre élesebb versenyre pozitív hatással volt, és nagymértékben hozzájárult a fogyasztói árak csökkenéséhez - mondta Pataki Dániel, az NHH elnöke.
Az NHH az érintett piacokat vizsgálva megállapította, hogy bár a 2004-es piacelemzés óta erősödött a verseny, az érintett piacokon még mindig nem állnak fenn a hatékony gazdasági verseny feltételei, hiszen továbbra is találhatóak olyan jelentős piaci erejű szolgáltatók, amelyek gazdasági erőfölényben vannak. Az NHH Tanácsa a korábbi piacelemzés tapasztalatait figyelembe véve, az azóta eltelt időszak adatainak elemzésével kimutatta, hogy a legfőbb piaci probléma az, hogy a már kialakult versenyhelyzet ellenére is megvan a lehetőség arra, hogy a JPE szolgáltatók tevékenységüket a versenytársaktól, a vevőktől, illetve a fogyasztóktól nagymértékben függetlenül folytassák.
A közvetítőválasztás kötelezettségének újbóli kiszabása annak ellenére indokolt, hogy 2004 óta a volt koncessziós szolgáltatók megjelentek egymás szolgáltatási területein; hogy megjelentek és megerősödtek a kábeltelefonos szolgáltatást nyújtó cégek; illetve, hogy a rohamosan terjedő internetes telefonálás mellett megjelent az úgynevezett hordozható (nomadikus, 06-21-es számmezejű) telefon, mely nem helyhez kötött, de nem is mobiltelefon-szolgáltatás.
Az NHH Tanácsa lefolytatta a piacelemzést a mobiltelefon-hálózathoz való hozzáférés és nyilvános mobiltelefon-hálózatból történő híváskezdeményezés piacán is. A Tanács ezen a piacon most sem azonosított jelentős piaci erejű szolgáltatót és így kötelezettséget sem írt elő.
Az érintett piacon az előző piacelemzés óta több jelentős változás következett be, így többek között a T-Mobile a Magyar Telekomba olvadt, és megindultak a harmadik generációs (3G) mobilszolgáltatások is. Ugyanakkor a Tanács szerint a kiskereskedelmi piaci folyamatok a hatékony verseny irányába mutatnak, és egyik piaci szereplő sem képes a versenytársaktól, ügyfelektől, és végső soron a fogyasztóktól nagymértékben függetlenül tevékenykedni, így a kiskereskedelmi piacon érvényesülő verseny mellett a fogyasztók érdekeinek védelmében sincs szükség ezen a nagykereskedelmi piacon szabályozói beavatkozásra.