MTI
Figyelik az amerikai katonák blogjait
Az amerikai szárazföldi hadsereg egyik részlege tüzetesen vizsgálja az Irakban, illetve Afganisztánban szolgálatot teljesítő katonák internetes kommunikációját, nehogy olyan információkat közöljenek alakulataik életéről egymás között vagy otthoni hozzátartozóikkal, amelyek biztonsági szempontból kényesek.
A Virginia államban működő egység figyeli mind a hivatalos, mind a nem hivatalos internetes naplókat (blogokat), illetve minden más olyan weboldalt, amely tartalmi elemeinél fogva veszélyeztetheti az amerikaiak biztonságát akár hazájukban, akár külföldön. A csoport tagjai átnézik a hivatalos dokumentumokat, a magánjellegű levelezést, figyelik, hogy a e-mailekhez csatolt fényképeken láthatók-e fegyverek, katonai létesítmények. Egyes esetekben az ilyen információk ártalmasak lehetnek - mondja Stephen Warnock alezredes, a csoport vezetője, aki egyébként a nemzeti gárda virginiai egységének zászlóaljparancsnoka.
Egy esetben egy blogger katona felsorolta, hogy őrszolgálatban milyen feladatai vannak, feltett az oldalra olyan fényképeket, amelyeket őrszolgálati helyéről készített, és azt ecsetelte, hogy posztja milyen szempontokból sebezhető. Más katonák képeket tettek fel a netre egy olyan fegyverrendszerről, amely ellenséges támadásban megrongálódott, egy katona pedig olyan személyes adatokat közölt magáról, amelyek saját családját sodorhatják veszélybe.
"Hadban álló ország vagyunk. Katonáinknak az a jó, ha az ellenség minél kevesebbet tud rólunk" - emelte ki Warnock. Csapata havonta több százezernyi internetes oldalt vizsgál át. Ha kockázatos információt találnak, akkor megkérik a közlőt hogy vegye le azt az internetről. Ha ez nem jár eredménnyel, akkor kapcsolatba lépnek feletteseivel, hogy rajtuk keresztül érjék el a kockázat megszüntetését. Ha a blogger névtelenül publikál, akkor saját bevallásuk szerint nem tudnak mit tenni, mert a csoport nem hatóság. Mindazonáltal Warnock elmondta: nem akarják elriasztani a katonákat attól, hogy internetes naplót tartsanak fenn, mert szükségük van arra, hogy kapcsolatot tartsanak a külvilággal, és nekik is joguk van a szabad véleménynyilvánításhoz.
Más természetű az az eset, amelyben Jason Hartley tiszthelyettest - aki a nemzeti gárda tagjaként szolgált Irakban - lefokozták és pénzbüntetéssel sújtották. Elmondása szerint azért, mert blogján képeket közölt iraki foglyokról, leírta, hogyan kell megtölteni a fegyverét, valamint azt, hogy alakulata milyen útvonalon jutott el az arab országba. Blogjára nem az internetpásztázó csoport lett figyelmes, hanem parancsnokai.
Az amerikai erők közel-keleti hadműveleteinek első éveiben még nem létezett ilyen hivatalos katonai internetfigyelő csoport, de közben a weben történő mindennapos érintkezés széles körben elterjedt a frontkatonák és családtagjaik között. Az egységet 2002-ben hozták létre, először csak a hadsereg által használt jelszavas oldalak figyelésére, de 2005-ben tevékenységét kiterjesztették a nyilvános hozzáférésű oldalakra is. A böngészők munkamódszereit és -eszközeit nem hozzák nyilvánosságra. A védelmi minisztériumnak van egy hasonló programja, de az csak katonai weboldalakat fürkész.
A Virginia államban működő egység figyeli mind a hivatalos, mind a nem hivatalos internetes naplókat (blogokat), illetve minden más olyan weboldalt, amely tartalmi elemeinél fogva veszélyeztetheti az amerikaiak biztonságát akár hazájukban, akár külföldön. A csoport tagjai átnézik a hivatalos dokumentumokat, a magánjellegű levelezést, figyelik, hogy a e-mailekhez csatolt fényképeken láthatók-e fegyverek, katonai létesítmények. Egyes esetekben az ilyen információk ártalmasak lehetnek - mondja Stephen Warnock alezredes, a csoport vezetője, aki egyébként a nemzeti gárda virginiai egységének zászlóaljparancsnoka.
Egy esetben egy blogger katona felsorolta, hogy őrszolgálatban milyen feladatai vannak, feltett az oldalra olyan fényképeket, amelyeket őrszolgálati helyéről készített, és azt ecsetelte, hogy posztja milyen szempontokból sebezhető. Más katonák képeket tettek fel a netre egy olyan fegyverrendszerről, amely ellenséges támadásban megrongálódott, egy katona pedig olyan személyes adatokat közölt magáról, amelyek saját családját sodorhatják veszélybe.
"Hadban álló ország vagyunk. Katonáinknak az a jó, ha az ellenség minél kevesebbet tud rólunk" - emelte ki Warnock. Csapata havonta több százezernyi internetes oldalt vizsgál át. Ha kockázatos információt találnak, akkor megkérik a közlőt hogy vegye le azt az internetről. Ha ez nem jár eredménnyel, akkor kapcsolatba lépnek feletteseivel, hogy rajtuk keresztül érjék el a kockázat megszüntetését. Ha a blogger névtelenül publikál, akkor saját bevallásuk szerint nem tudnak mit tenni, mert a csoport nem hatóság. Mindazonáltal Warnock elmondta: nem akarják elriasztani a katonákat attól, hogy internetes naplót tartsanak fenn, mert szükségük van arra, hogy kapcsolatot tartsanak a külvilággal, és nekik is joguk van a szabad véleménynyilvánításhoz.
Más természetű az az eset, amelyben Jason Hartley tiszthelyettest - aki a nemzeti gárda tagjaként szolgált Irakban - lefokozták és pénzbüntetéssel sújtották. Elmondása szerint azért, mert blogján képeket közölt iraki foglyokról, leírta, hogyan kell megtölteni a fegyverét, valamint azt, hogy alakulata milyen útvonalon jutott el az arab országba. Blogjára nem az internetpásztázó csoport lett figyelmes, hanem parancsnokai.
Az amerikai erők közel-keleti hadműveleteinek első éveiben még nem létezett ilyen hivatalos katonai internetfigyelő csoport, de közben a weben történő mindennapos érintkezés széles körben elterjedt a frontkatonák és családtagjaik között. Az egységet 2002-ben hozták létre, először csak a hadsereg által használt jelszavas oldalak figyelésére, de 2005-ben tevékenységét kiterjesztették a nyilvános hozzáférésű oldalakra is. A böngészők munkamódszereit és -eszközeit nem hozzák nyilvánosságra. A védelmi minisztériumnak van egy hasonló programja, de az csak katonai weboldalakat fürkész.