SG.hu
Kína a DeepSeek segítségével emeli új szintre a katonai fejlesztéseket
Peking a mesterséges intelligenciát a döntéshozatal és célazonosítás felgyorsítására használja.
A kínai hadsereg és az állami technológiai szektor egyre mélyebben építi be a mesterséges intelligenciát a katonai fejlesztésekbe. Ennek egyik leglátványosabb példája a Norinco nevű állami hadiipari óriás bemutatója, ahol a cég egy olyan katonai járművet mutatott be, amely képes akár óránként 50 kilométeres sebességgel önállóan végrehajtani harctámogató műveleteket. A járművet a DeepSeek hajtja, mely mesterséges intelligencia-modell Kína technológiai büszkesége, és mostanra a hadsereg szolgálatába állt. A Norinco P60 kiváló példája annak, miként próbálja Peking felzárkóztatni katonai mesterséges intelligencia-fejlesztéseit az Egyesült Államokhoz egy olyan időszakban, amikor mindkét ország vezetői egyre nyíltabban sürgetik hadseregüket, hogy készüljenek a konfliktus lehetőségére.
Több száz kutatási anyag, szabadalom és beszerzési dokumentum alapján kiderült, milyen átfogó rendszerben dolgozik Kína azon, hogy katonai előnyt kovácsoljon az MI-ból. Bár a következő generációs fegyverrendszerek működésének részletei és bevetési szintjei államtitkok, a nyilvánosan hozzáférhető dokumentumokból látszik, hogy Peking olyan képességeket próbál kiépíteni, mint az autonóm célazonosítás és a valós idejű harctéri döntéstámogatás.
A Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) továbbra is használja, sőt keresi az Nvidia chipjeit, köztük azokat a modelleket is, amelyekre az Egyesült Államok exportkorlátozást vezetett be. Bár nem egyértelmű, hogy a jelenlegi készletek még a szankciók előttről maradtak-e, egyes szabadalmak és közbeszerzési dokumentumok még 2025-ben is hivatkoznak az Nvidia A100 és H100 chipjeire, amelyeket az amerikai kereskedelmi minisztérium 2022 szeptemberében tiltott ki Kínából. Az Nvidia szóvivője szerint a régi, másodkézből származó termékek újrahasznosítása nem jelent biztonsági kockázatot, és az ilyen hardverek katonai alkalmazása támogatás, szoftverfrissítés és karbantartás nélkül gyakorlatilag lehetetlen.
A kínai hadsereg közben egyre több olyan beszállítóval dolgozik, amelyek azt állítják, kizárólag hazai fejlesztésű hardvereket, például Huawei MI chipeket használnak. Ez illeszkedik Peking stratégiájához, amely nyíltan arra ösztönzi a vállalatokat, hogy "kínai célokra kínai technológiát használjanak”. Beszerzési felhívások és szabadalmak is igazolják, hogy a sereg partnerei növekvő mértékben támaszkodnak Huawei-chipre épülő rendszerekre. A DeepSeek modellek alkalmazása szintén gyors ütemben bővül. A 2025-ös közbeszerzési adatokban legalább egy tucat olyan tender van, amely kifejezetten DeepSeekre épülő rendszert keres, míg az Alibaba rivális modellje, a Qwen csupán egyszer szerepel. A DeepSeek népszerűsége összhangban van azzal a politikai irányvonallal, amelyet Peking „algoritmikus szuverenitásnak” nevez: vagyis azzal a törekvéssel, hogy Kína csökkentse függését a nyugati technológiáktól, miközben erősíti az ellenőrzést a digitális infrastruktúra felett.
Kína nemcsak a parancsnoki döntéstámogatásban, hanem autonóm rendszerekben is aktívan alkalmaz MI-megoldásokat. A hadsereg például mesterséges intelligenciával irányított robotkutyákat tesztel, amelyek képesek csoportban mozogva felderíteni a terepet vagy aknákat hatástalanítani, valamint drónrajokat, amelyek önállóan követik és azonosítják a célpontokat. A mesterséges intelligenciát a hadsereg stratégiai döntéshozatalában is alkalmazzák. A Landship Information Technology februári fehér könyve szerint az általuk fejlesztett, Huawei-chipekre épülő rendszer képes műholdfelvételeken célpontokat azonosítani és összehangolni a radarokkal és repülőeszközökkel, ezzel lerövidítve a hadműveletek előkészítési idejét. A Xiani Műszaki Egyetem kutatói pedig azt állítják, hogy DeepSeek-alapú modelljük 48 másodperc alatt képes elemezni több ezer különböző harctéri forgatókönyvet, mely feladatot korábban egy elemzőcsapat két nap alatt tudott volna elvégezni.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma szerint a DeepSeek tudatosan támogatja Kína katonai és hírszerzési műveleteit, és ez a jövőben is így maradhat. Washington ennek ellensúlyozására azt tervezi, hogy az amerikai MI-technológiákat szövetséges országokkal közösen fejleszti, miközben távol tartja azokat az ellenfelektől. Számos szabadalom és tender célja, hogy a drónok képesek legyenek önállóan felismerni, követni és csoportban támadni célpontokat. A Beihang Egyetem például a DeepSeek segítségével dolgozik azon, hogy a drónrajok hatékonyabban tudjanak reagálni a „kis, lassú, alacsonyan repülő” fenyegetésekre. Ez a katonai zsargonban a kisméretű drónokra és könnyű repülőkre utal. Noha a kínai védelmi vezetés nyilvánosan kijelentette, hogy az emberi irányítás megtartása kulcsfontosságú a fegyverrendszerek esetében, a nemzetközi aggodalmak nőnek az autonóm fegyverek elterjedése miatt. Az Egyesült Államok is intenzíven fejleszti saját MI-vezérelt fegyverarzenálját: 2025 végéig több ezer autonóm drón bevetését tervezi, hogy ellensúlyozza Kína számfölényét.
A kínai hadiipari vállalatok - például a Shanxi 100 Trust Information Technology - büszkén hirdetik, hogy hazai gyártású Huawei Ascend chipeket használnak az MI-modellekhez. Ennek ellenére az Nvidia hardverei továbbra is gyakran szerepelnek a katonai kutatásokban: kutatók 35 olyan szabadalmat azonosítottak, amelyben a PLA Nemzeti Védelmi Technológiai Egyeteme és más katonai kutatóintézmények A100-as chipekre hivatkoztak. Ezzel párhuzamosan 15 szabadalom említi a Huawei Ascend hardverét, amelyet az Nvidia helyettesítésére terveztek. Még 2025 júniusában is volt olyan katonai szabadalom, amely A100 chipet használt egy távoli érzékelésen alapuló célazonosító rendszer fejlesztéséhez. Zhu Qichao ezredes, a PLA egyik kutatóközpontjának vezetője korábban elismerte, hogy az amerikai korlátozások hatással voltak kutatásaikra, de hangsúlyozta: Kína elszánt abban, hogy ledolgozza a technológiai hátrányt. Az Nvidia szóvivője ugyanakkor megjegyezte, hogy Kínának már most elegendő hazai chipgyártó kapacitása van minden katonai alkalmazáshoz.
A DeepSeek és más kínai MI-modellek katonai integrációja azt mutatja, hogy Peking nem pusztán a civil mesterséges intelligencia fejlesztésében akar vezető szerepet játszani, hanem a hadviselés új korszakának is egyik fő alakítója kíván lenni. A mesterséges intelligencia immár nemcsak az ipar, a gazdaság vagy a tudomány területén jelent versenyelőnyt, hanem egyre inkább a geopolitikai hatalom egyik legfontosabb fegyverévé válik.
A kínai hadsereg és az állami technológiai szektor egyre mélyebben építi be a mesterséges intelligenciát a katonai fejlesztésekbe. Ennek egyik leglátványosabb példája a Norinco nevű állami hadiipari óriás bemutatója, ahol a cég egy olyan katonai járművet mutatott be, amely képes akár óránként 50 kilométeres sebességgel önállóan végrehajtani harctámogató műveleteket. A járművet a DeepSeek hajtja, mely mesterséges intelligencia-modell Kína technológiai büszkesége, és mostanra a hadsereg szolgálatába állt. A Norinco P60 kiváló példája annak, miként próbálja Peking felzárkóztatni katonai mesterséges intelligencia-fejlesztéseit az Egyesült Államokhoz egy olyan időszakban, amikor mindkét ország vezetői egyre nyíltabban sürgetik hadseregüket, hogy készüljenek a konfliktus lehetőségére.
Több száz kutatási anyag, szabadalom és beszerzési dokumentum alapján kiderült, milyen átfogó rendszerben dolgozik Kína azon, hogy katonai előnyt kovácsoljon az MI-ból. Bár a következő generációs fegyverrendszerek működésének részletei és bevetési szintjei államtitkok, a nyilvánosan hozzáférhető dokumentumokból látszik, hogy Peking olyan képességeket próbál kiépíteni, mint az autonóm célazonosítás és a valós idejű harctéri döntéstámogatás.
A Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) továbbra is használja, sőt keresi az Nvidia chipjeit, köztük azokat a modelleket is, amelyekre az Egyesült Államok exportkorlátozást vezetett be. Bár nem egyértelmű, hogy a jelenlegi készletek még a szankciók előttről maradtak-e, egyes szabadalmak és közbeszerzési dokumentumok még 2025-ben is hivatkoznak az Nvidia A100 és H100 chipjeire, amelyeket az amerikai kereskedelmi minisztérium 2022 szeptemberében tiltott ki Kínából. Az Nvidia szóvivője szerint a régi, másodkézből származó termékek újrahasznosítása nem jelent biztonsági kockázatot, és az ilyen hardverek katonai alkalmazása támogatás, szoftverfrissítés és karbantartás nélkül gyakorlatilag lehetetlen.
A kínai hadsereg közben egyre több olyan beszállítóval dolgozik, amelyek azt állítják, kizárólag hazai fejlesztésű hardvereket, például Huawei MI chipeket használnak. Ez illeszkedik Peking stratégiájához, amely nyíltan arra ösztönzi a vállalatokat, hogy "kínai célokra kínai technológiát használjanak”. Beszerzési felhívások és szabadalmak is igazolják, hogy a sereg partnerei növekvő mértékben támaszkodnak Huawei-chipre épülő rendszerekre. A DeepSeek modellek alkalmazása szintén gyors ütemben bővül. A 2025-ös közbeszerzési adatokban legalább egy tucat olyan tender van, amely kifejezetten DeepSeekre épülő rendszert keres, míg az Alibaba rivális modellje, a Qwen csupán egyszer szerepel. A DeepSeek népszerűsége összhangban van azzal a politikai irányvonallal, amelyet Peking „algoritmikus szuverenitásnak” nevez: vagyis azzal a törekvéssel, hogy Kína csökkentse függését a nyugati technológiáktól, miközben erősíti az ellenőrzést a digitális infrastruktúra felett.
Kína nemcsak a parancsnoki döntéstámogatásban, hanem autonóm rendszerekben is aktívan alkalmaz MI-megoldásokat. A hadsereg például mesterséges intelligenciával irányított robotkutyákat tesztel, amelyek képesek csoportban mozogva felderíteni a terepet vagy aknákat hatástalanítani, valamint drónrajokat, amelyek önállóan követik és azonosítják a célpontokat. A mesterséges intelligenciát a hadsereg stratégiai döntéshozatalában is alkalmazzák. A Landship Information Technology februári fehér könyve szerint az általuk fejlesztett, Huawei-chipekre épülő rendszer képes műholdfelvételeken célpontokat azonosítani és összehangolni a radarokkal és repülőeszközökkel, ezzel lerövidítve a hadműveletek előkészítési idejét. A Xiani Műszaki Egyetem kutatói pedig azt állítják, hogy DeepSeek-alapú modelljük 48 másodperc alatt képes elemezni több ezer különböző harctéri forgatókönyvet, mely feladatot korábban egy elemzőcsapat két nap alatt tudott volna elvégezni.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma szerint a DeepSeek tudatosan támogatja Kína katonai és hírszerzési műveleteit, és ez a jövőben is így maradhat. Washington ennek ellensúlyozására azt tervezi, hogy az amerikai MI-technológiákat szövetséges országokkal közösen fejleszti, miközben távol tartja azokat az ellenfelektől. Számos szabadalom és tender célja, hogy a drónok képesek legyenek önállóan felismerni, követni és csoportban támadni célpontokat. A Beihang Egyetem például a DeepSeek segítségével dolgozik azon, hogy a drónrajok hatékonyabban tudjanak reagálni a „kis, lassú, alacsonyan repülő” fenyegetésekre. Ez a katonai zsargonban a kisméretű drónokra és könnyű repülőkre utal. Noha a kínai védelmi vezetés nyilvánosan kijelentette, hogy az emberi irányítás megtartása kulcsfontosságú a fegyverrendszerek esetében, a nemzetközi aggodalmak nőnek az autonóm fegyverek elterjedése miatt. Az Egyesült Államok is intenzíven fejleszti saját MI-vezérelt fegyverarzenálját: 2025 végéig több ezer autonóm drón bevetését tervezi, hogy ellensúlyozza Kína számfölényét.
A kínai hadiipari vállalatok - például a Shanxi 100 Trust Information Technology - büszkén hirdetik, hogy hazai gyártású Huawei Ascend chipeket használnak az MI-modellekhez. Ennek ellenére az Nvidia hardverei továbbra is gyakran szerepelnek a katonai kutatásokban: kutatók 35 olyan szabadalmat azonosítottak, amelyben a PLA Nemzeti Védelmi Technológiai Egyeteme és más katonai kutatóintézmények A100-as chipekre hivatkoztak. Ezzel párhuzamosan 15 szabadalom említi a Huawei Ascend hardverét, amelyet az Nvidia helyettesítésére terveztek. Még 2025 júniusában is volt olyan katonai szabadalom, amely A100 chipet használt egy távoli érzékelésen alapuló célazonosító rendszer fejlesztéséhez. Zhu Qichao ezredes, a PLA egyik kutatóközpontjának vezetője korábban elismerte, hogy az amerikai korlátozások hatással voltak kutatásaikra, de hangsúlyozta: Kína elszánt abban, hogy ledolgozza a technológiai hátrányt. Az Nvidia szóvivője ugyanakkor megjegyezte, hogy Kínának már most elegendő hazai chipgyártó kapacitása van minden katonai alkalmazáshoz.
A DeepSeek és más kínai MI-modellek katonai integrációja azt mutatja, hogy Peking nem pusztán a civil mesterséges intelligencia fejlesztésében akar vezető szerepet játszani, hanem a hadviselés új korszakának is egyik fő alakítója kíván lenni. A mesterséges intelligencia immár nemcsak az ipar, a gazdaság vagy a tudomány területén jelent versenyelőnyt, hanem egyre inkább a geopolitikai hatalom egyik legfontosabb fegyverévé válik.