Segítőtársat kaphat az Apple a zenekiadókkal vívott csatájában, minthogy az USA versenyhatósága szerint az utóbbiak árkartellt hoztak létre az online zeneértékesítésben.

Amióta létezik a popzene, az összes művészeti ág közül ennek kiadói körül kerekedett a legtöbb botrány. Nem egy zenészt letartóztattak a hatóságok, mert valamilyen büntetendő ügybe keveredett, közhelyszámba megy, hogy a nagy kiadók tisztességtelen eszközökkel befolyásolják a slágerlisták alakulását és nemrégiben kettőt közülük fülön csíptek azon, hogy lényegében megvesztegetik a rádióadókat abból a célból, hogy az ő sztárjaik számait játsszák.

A legújabb botrány akkor robbanhat ki, ha beigazolódik az Egyesült Államok versenyhatóságának gyanúja, miszerint a zenekiadók a háttérben megegyeztek az online módon értékesített zeneszámok árairól - írja a The Economist. Az USA igazságügyi minisztériuma vizsgálatot indított a dolog kiderítésére.

Bár egyelőre csak találgatni lehet, hogy milyen esetek, információk alapján indították el a vizsgálatot, gyanítható, hogy adalékul szolgált ahhoz az iPod lejátszójával és iTunes internetes áruházával az online-zenepiac 83 százalékát uraló Apple és a zeneipar között zajló egyre élesebb vita. A kiadók azt akarják, hogy a komputergyártó a továbbiakban ne fix egy cent híján egy dollárért adjon egy számot, illetve egy centhíján tízért egy albumnyi anyagot, hanem változó árrendszert vezessen be. Ennek nyomán az új zenékért többet kaphatnának, mint a régiekért. Ezt a szándékukat azonnal megpróbálhatják érvényesíteni, amint lejár korábban között szerződésük az Apple-lel.

Ekkor közölhetik, hogy az utóbbi a jelenlegi 65-75 centnél többet kell fizessen számonként, s mivel a négy legnagyobb cégből három, a Sony BMG, a Warner Music és az EMI is lényegében ezen az állásponton van, nem véletlen, hogy a hatóságok a titkos árkartellre gyanakodnak. Ezt a gyanút erősítheti, hogy állítólag az almás céget is tagjai között tudó Digital Media Association szakmai szervezet bepanaszolta a kiadókat az igazságügyi minisztériumnál. Steve Jobs, az Apple vezére közölte: a kiadók lépésének rövid távú következménye elehet az új zenepiac megfojtása, illetve hozzátette még ehhez azt a kívülállók számára nem igazán friss információt, miszerint a zeneipar egyszerűen kapzsi.

Persze minden relatív: bizonyos szempontból nézve a kiadók nem is olyan telhetetlenek, csupán képtelenek megérteni az idők szavát (amely lehet, hogy így szól: vége az aranykornak számotokra). Az internetes zeneértékesítés értéke háromszorosára, 1,1 milliárd dollárra nőtt ugyan 2005-ben, ám ez nem hozta vissza a zeneipar azon veszteségeit, amelyeket a CD-eladások visszaesése miatt szenved el. Először is a legtöbb letöltő csak egy-egy számot vesz meg a teljes albumokból, azaz elkerüli a korábbi árukapcsolást, másrészt inkább töltik fel iPodjaikat otthonon őrzött kedvenc régebbi CD-jeikről, mint az internetről. Mindkét körülmény csökkenti a kiadók bevételeit. Ennek tükrében lehet, hogy megéri nekik kockáztatni némi pereskedést, ha végül emelni tudják digitálisan forgalmazott zenéik árát.