SG.hu·
Intel: 32 magos chipek 2010-re
Ázsiai források szerint a processzorgyártó az évtized végére 32 magos fejlesztésekkel jelentkezik majd, amelyek révén 15-szörös teljesítménynövekedést remélnek. A cég ráadásul visszavette a vezetést a tengerentúli PC-piacon.
A hírről a TG Daily számolt be saját forrásaira hivatkozva. A lap szembeállítja az állítólagos tervet az öt évvel ezelőtti elképzelésekkel, amikor még 20 GHz-es processzorokról álmodoztak - ez a jelenlegi technológiával megvalósíthatatlan, az órajelet fel kell áldozni a teljesítmény oltárán. Jönnek azonban a 32 magos szerverchipek, amelyek az évtized végére készülhetnek el.
Az elképzelés szerint ezek a mai szemmel hihetetlenül gyors - és elfogadható étvágyú - erőművek a hamarosan megjelenő négymagos processzorokból nőnek majd ki, mégpedig több ilyen négyes egység összekapcsolásával. A Gulftown kódnéven jelzett chip egészen pontosan nyolc ilyen egységből állna, amelyek 3 MB közös harmadszintű gyorsítótáron osztoznának, ám mindegyikük behozná a képbe saját 512 KB másodszintű cache-ét. Az egyes lapkákat egy úgynevezett "gyűrűs architektúrával" fognák össze, amelyről azonban részleteket nem tudunk meg.
Arról már korábban beszámoltunk, hogy 2010-re a 32 nanométeres gyártástechnológia veszi majd át elődei helyét - hacsak nem jön közbe valamilyen előre nem látható probléma. Igaz, azóta - ha igaz a hír - a vállalatnál némileg lejjebb adták, hiszen egy tavaly novemberi interjúban Gacsal József, az Intel Hungary üzletfejlesztési igazgatója akár a 128 magos processzorok megjelenését is elképzelhetőnek tartotta valamikor a következő évtized elején, míg a csíkszélességben a 12 nanométert jelölte ki határnak. Jelenleg azonban még a Gulftown megvalósulásától is messze vagyunk, felesleges lenne tehát találgatásokba bocsátkozni.
Időközben a gyártó visszavette a vezetést az amerikai PC-piacon, legalábbis ami a frissen eladott személyi számítógépeket illeti. Június hónapban ugyanis az összes eladott konfiguráció 51,2 százalékában dolgozott Intel chip, míg az AMD processzorok aránya 57,4-ről 48,5 százalékra esett egy hónap alatt. A felmérést elvégző Current Analysis az olcsó noteszgépek tömeges terjedésével magyarázza a változást, amit jól mutat, hogy az - esősorban olcsóbb - asztali konfigurációknál továbbra is a kisebbik gyártó vezet 73 százalékos részesedéssel, ami nem kis előny.
A hírről a TG Daily számolt be saját forrásaira hivatkozva. A lap szembeállítja az állítólagos tervet az öt évvel ezelőtti elképzelésekkel, amikor még 20 GHz-es processzorokról álmodoztak - ez a jelenlegi technológiával megvalósíthatatlan, az órajelet fel kell áldozni a teljesítmény oltárán. Jönnek azonban a 32 magos szerverchipek, amelyek az évtized végére készülhetnek el.
Az elképzelés szerint ezek a mai szemmel hihetetlenül gyors - és elfogadható étvágyú - erőművek a hamarosan megjelenő négymagos processzorokból nőnek majd ki, mégpedig több ilyen négyes egység összekapcsolásával. A Gulftown kódnéven jelzett chip egészen pontosan nyolc ilyen egységből állna, amelyek 3 MB közös harmadszintű gyorsítótáron osztoznának, ám mindegyikük behozná a képbe saját 512 KB másodszintű cache-ét. Az egyes lapkákat egy úgynevezett "gyűrűs architektúrával" fognák össze, amelyről azonban részleteket nem tudunk meg.
Arról már korábban beszámoltunk, hogy 2010-re a 32 nanométeres gyártástechnológia veszi majd át elődei helyét - hacsak nem jön közbe valamilyen előre nem látható probléma. Igaz, azóta - ha igaz a hír - a vállalatnál némileg lejjebb adták, hiszen egy tavaly novemberi interjúban Gacsal József, az Intel Hungary üzletfejlesztési igazgatója akár a 128 magos processzorok megjelenését is elképzelhetőnek tartotta valamikor a következő évtized elején, míg a csíkszélességben a 12 nanométert jelölte ki határnak. Jelenleg azonban még a Gulftown megvalósulásától is messze vagyunk, felesleges lenne tehát találgatásokba bocsátkozni. Időközben a gyártó visszavette a vezetést az amerikai PC-piacon, legalábbis ami a frissen eladott személyi számítógépeket illeti. Június hónapban ugyanis az összes eladott konfiguráció 51,2 százalékában dolgozott Intel chip, míg az AMD processzorok aránya 57,4-ről 48,5 százalékra esett egy hónap alatt. A felmérést elvégző Current Analysis az olcsó noteszgépek tömeges terjedésével magyarázza a változást, amit jól mutat, hogy az - esősorban olcsóbb - asztali konfigurációknál továbbra is a kisebbik gyártó vezet 73 százalékos részesedéssel, ami nem kis előny.