Csillapítani igyekezett az észak-koreai rakétaindítások, az iráni atomválság, vagy az ukrajnai gázkonfliktus által felborzolt kedélyeket Vlagyimir Putyin orosz elnök a Nyolcak szentpétervári csúcstalálkozójának küszöbén, csütörtökön tartott több mint kétórás internetes konferenciáján.

Putyin, aki több mint egymillió hazai és külföldi felhasználótól gyűjtött kérdésekre felelt a Yandex.ru orosz portálon és brit BBC online két honlapján át, aggodalmát fejezte ki az észak-koreai kísérletek miatt, de hangsúlyozta: nemzeti eszközökkel nem észlelték rakéták vagy fejrészek darabjainak becsapódását sem az orosz felségvizeken, sem a gazdasági övezetben.

"Nincs ok feltételezni, hogy az észak-koreai rakétaprogram Oroszország ellen irányulna, s Észak-Korea a közeljövőben nem lesz képes interkontinentális rakétát gyártani" - fejtette ki Putyin, miközben az Észak-Koreához közeli, orosz távol-keleti Nahodka lakosai pánikszerűen készletezték a sót és konzerveket. Az orosz elnök egyben szorgalmazta a kölcsönösen elfogadható kompromisszumok légkörének megteremtését, s Phenjan nukleáris programjáról a hatoldalú tárgyalások felújítását, ezzel elutasítva az esetleges szankciókat.

Sürgette Iránt, hogy mielőbb adjon választ az atomdossziéja kapcsán Teheránnak felkínált nemzetközi ösztönzőkre. Mint mondta, szeretné, ha a párbeszéd még a Nyolcak csúcstalkozója előtt megkezdődne Iránnal. Egyúttal leszögezte, hogy még túl korai lenne a Teherán elleni büntetőintézkedések bevezetéséről beszélni.

Putyin igyekezett megnyugtatni az európaiakat, hogy nem kell tartaniuk az orosz gázszállítások korlátozásától. A januári csapelzáráskor sem Oroszország, hanem Ukrajna korlátozta az európai szállításokat. De a helyzet ezután javult, mert az Ukrajnával való áralkut különválasztották az európai tranzitra vonatkozó megállapodástól - emlékeztetett. Az orosz államfő kijelentette, hogy a viszonosság alapján kész akár már ma áttérni a vízummentességre Európával.

Mint mondta, Oroszország szerepe nem az Egyesült Államokkal való szembenállásban van, mint a szovjet időkben. Mindamellett a "sokpólusú" világ mellett tört lándzsát. Amerikai kollégáját, George Busht ismét rendes embernek minősítette, és olyan partnernek, akivel meg lehet állapodni, jelezve: a magánéletben barátai közé sorolja őt.

Putyin az általa indított második csecsenföldi háborút azzal indokolta, hogy a szeparatisták külön államot akartak létrehozni a Fekete-tengertől a Kaszpi-tengerig. Védelmébe véve a Csecsenföld Oroszországhoz tartozását megerősítő, vitatott 2003-as népszavazást, Grúziának is hasonló referendumok tartását ajánlotta a szakadár Abháziában és Dél-Oszétiában. Előzőleg óva intette Tbiliszit attól, hogy katonai eszközökkel törekedjen a két régió reintegrálására. Egyben egységes elvek kidolgozását szorgalmazta a koszovói, az abháziai és dél-oszétiai rendezésre.

Putyin ismét hadat üzent a rasszizmusnak és idegengyűlöletnek, ami nemcsak Oroszország nemzetközi tekintélyét ássa alá, hanem belső fejlődését is gátolja. Úgy vélte, hogy a Kereskedelmi Világszervezethez való tervezett csatlakozás nem okoz komoly gondokat az orosz mezőgazdaságnak. Az orosz elnök cáfolt bármiféle tekintélyuralmi szándékot, és azt mondta, hogy támogatja a politikai ellenzéket, a demokráciát, a sajtószabadságot, a civil társadalom kibontakozását. Egyben megerősítette, hogy nem indul a 2008-as elnökválasztáson, és nem törekszik az alkotmány megváltoztatására, amely kizárja a harmadik egymást követő elnökséget.

Putyin kizárta a marihuána és más könnyű drogok legalizálását, és válaszolt arra a rengeteg internet-felhasználót izgató kérdésre, hogy miért puszilta meg egy kisfiú hasát egy hete a Kremlben. Mint mondta, nagyon önállónak és komolynak, egyszersmind védtelennek és szeretetre méltónak találta, és kedve támadt megérinteni őt mint egy kismacskát.