Berta Sándor
Jelentés a görög lehallgatási botrányról
A Vodafone helyi technikusait gyanúsítják a görög hatóságok azzal, hogy részt vettek az eddigi legnagyobb görög lehallgatási botrányban.
Erről számolt be a The Observer brit lap az ADAE görög távközlési felügyelet nyilvánosságra hozott jelentése alapján. A gyanúsítottak kémprogramokat helyeztek el a Vodafone görögországi központi renszereiben, így a még ismeretlen megbízók gyakorlatilag bármilyen mobilbeszélgetést le tudtak hallgatni, beleértve magas rangú katonatisztek, politikusok, újságírók és titkosszolgálati munkatársak beszélgetéseit is. A görög közvélemény szerint egyértelmű, hogy az amerikai titkosszolgálatok állnak az akció hátterében.
Mint ismeretes, 2004-ben és 2005 elején lehallgattak egy sor vezető görög államférfi mobiltelefonját, köztük a miniszterelnökét és öt miniszterét. A lehallgatottak között volt a védelmi minisztérium teljes vezetősége. A lehallgatásokat továbbító parabolaantennák metszéspontjában az USA athéni nagykövetsége állt. Az amerikai kormány ugyanakkor tagadta a vádakat.
A botrány úgy robbant ki, hogy számos kormányzati szereplő célba nem érő SMS-ek miatt panasszal élt a társaság felé. Végül a Vodafone vezérigazgatója tájékoztatta a görög miniszterelnököt a több mint másfél éves lehallgatásról. Tette mindezt egy nappal azután, hogy a Vodafone informatikai biztonságért felelős igazgatója rejtélyes körülmények között elhunyt. (Costas Tsalikides, aki elsősorban a szoftverfejlesztési és a hálózattervezési üzletágért felelt, tavaly márciusban akasztotta fel magát a fürdőszobájában.) Mivel a Vodafone időközben megsemmisítette a felfedezett kémprogramot, egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy ki követte el a lehallgatásokat.
Az ADAE mostani jelentéséből azonban kiderül, hogy az igazgató halála közvetlen összefüggésben van a botránnyal és hogy az ügyben érintett még a helyi infrastruktúráért felelős Ericsson egyik technikusa is.
A 2004-es athéni olimpián 106 mobiltelefont hallgattak le, de a lehallgatási kapacitás akár 4000 készülékre is kiterjedhetett. Az ADAE felrója a Vodafone-nak, hogy a kémprogramok 2004. augusztus 10-ei aktiválása óta tudnia kellett azok tevékenységéről, ám mégsem tett semmilyen ellenlépést. "Jelentésünkből egyértelműen kiderül, hogy mi volt a lehallgatások oka és kikövetkeztethető az is, hogy kik állhatnak az ügy hátterében" - mondta Andreas Lambrinopoulos, az ADAE vezetője.
A szervezet négy hónapon át tartó nyomozása során megállapította, hogy a lehallgatási botrányba a Vodafone összesen 33 helyi munkatársa keveredett bele. Az elkövetők a beszélgetések bemérésére és rögzítésére 14 átalakított mobiltelefont használtak. Ezeket a készülékeket SMS-ek segítségével irányították legalább hét külföldi országból, köztük az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából és Ausztráliából. A lehallgató rendszert kétszer aktiválták, 2004 augusztusa és szeptembere, illetve a felfedezésekor 2005 március és október között. A Vodafone nem kívánta kommentálni az ADAE jelentését.
Erről számolt be a The Observer brit lap az ADAE görög távközlési felügyelet nyilvánosságra hozott jelentése alapján. A gyanúsítottak kémprogramokat helyeztek el a Vodafone görögországi központi renszereiben, így a még ismeretlen megbízók gyakorlatilag bármilyen mobilbeszélgetést le tudtak hallgatni, beleértve magas rangú katonatisztek, politikusok, újságírók és titkosszolgálati munkatársak beszélgetéseit is. A görög közvélemény szerint egyértelmű, hogy az amerikai titkosszolgálatok állnak az akció hátterében.
Mint ismeretes, 2004-ben és 2005 elején lehallgattak egy sor vezető görög államférfi mobiltelefonját, köztük a miniszterelnökét és öt miniszterét. A lehallgatottak között volt a védelmi minisztérium teljes vezetősége. A lehallgatásokat továbbító parabolaantennák metszéspontjában az USA athéni nagykövetsége állt. Az amerikai kormány ugyanakkor tagadta a vádakat.
A botrány úgy robbant ki, hogy számos kormányzati szereplő célba nem érő SMS-ek miatt panasszal élt a társaság felé. Végül a Vodafone vezérigazgatója tájékoztatta a görög miniszterelnököt a több mint másfél éves lehallgatásról. Tette mindezt egy nappal azután, hogy a Vodafone informatikai biztonságért felelős igazgatója rejtélyes körülmények között elhunyt. (Costas Tsalikides, aki elsősorban a szoftverfejlesztési és a hálózattervezési üzletágért felelt, tavaly márciusban akasztotta fel magát a fürdőszobájában.) Mivel a Vodafone időközben megsemmisítette a felfedezett kémprogramot, egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy ki követte el a lehallgatásokat.
Az ADAE mostani jelentéséből azonban kiderül, hogy az igazgató halála közvetlen összefüggésben van a botránnyal és hogy az ügyben érintett még a helyi infrastruktúráért felelős Ericsson egyik technikusa is.
A 2004-es athéni olimpián 106 mobiltelefont hallgattak le, de a lehallgatási kapacitás akár 4000 készülékre is kiterjedhetett. Az ADAE felrója a Vodafone-nak, hogy a kémprogramok 2004. augusztus 10-ei aktiválása óta tudnia kellett azok tevékenységéről, ám mégsem tett semmilyen ellenlépést. "Jelentésünkből egyértelműen kiderül, hogy mi volt a lehallgatások oka és kikövetkeztethető az is, hogy kik állhatnak az ügy hátterében" - mondta Andreas Lambrinopoulos, az ADAE vezetője.
A szervezet négy hónapon át tartó nyomozása során megállapította, hogy a lehallgatási botrányba a Vodafone összesen 33 helyi munkatársa keveredett bele. Az elkövetők a beszélgetések bemérésére és rögzítésére 14 átalakított mobiltelefont használtak. Ezeket a készülékeket SMS-ek segítségével irányították legalább hét külföldi országból, köztük az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából és Ausztráliából. A lehallgató rendszert kétszer aktiválták, 2004 augusztusa és szeptembere, illetve a felfedezésekor 2005 március és október között. A Vodafone nem kívánta kommentálni az ADAE jelentését.