SG.hu·
Visszaszorítja a kódolt kommunikációt a brit kormány
Nagy-Britanniában egyre nagyobb szálka a hatalom szemében azon szoftverek csoportja, amelyek lehetővé teszik, hogy a felhasználók kódolt beszélgetéseket folytassanak. Egy új javaslat szerint a brit rendőrség minden ilyen kommunikációba betekinthetne.
A jövőben a szigetországi rendőrségi vizsgálatok során a nyomozók betekinthetnének minden titkosított vagy kódolt anyagba, legyen szó egy mappáról, vagy egy VoIP-telefonbeszélgetésről. A magánszemélyeket, a szervezeteket és a cégeket egyaránt köteleznék arra, hogy kiadják ezeket az adatokat vagy az őket védő jelszavakat. A brit kormány már jó ideje foglalkozik ezzel a kérdéssel. Folyamatosan új javaslatok készültek, ám ezek eddig mindig az asztalfiókokban vagy a szemeteskosárban végezték. Ezúttal más a helyzet.
A RIPA első két szakaszát már 2000-ben elfogadta a brit alsóház és a Lordok Háza, a harmadikat azonban, amely a mostani kérdéskört tárgyalta, a hiányzó parlamenti többség miatt már nem tudta elfogadtatni a brit kormány. A brit belügyminisztérium szerint minden eddiginél nagyobb szükség van a javaslat mostani elfogadására. A pedofilok, terroristák és más bűnözők a jogi szabályozás hiányában, illetve ezt a kiskaput kihasználva háborítatlanul titkosíthatják és kódolhatják anyagaikat, ezáltal ezek a fontos információk rejtve maradhatnak a brit rendőrség és a brit titkosszolgálatok elől. Így például lehetetlenné válik a telefonbeszélgetések lehallgatása is.
Emberi jogi civil szervezetek és aktivisták szerint azonban a javaslat csak arra jó, hogy elüldözze az országból a befektetőket, például a bankokat, akik nem adnák ki a kért adatokat, inkább áttennék a székhelyeiket más országba. A gazdasági hatásokon kívül sérülnének a brit és a külföldi állampolgárok személyiségi jogai is.
"Az emberek újra félnek, na nem a terroristáktól, hanem attól, hogy a rendőrség vagy a titkosszolgálat meghurcolja őket. Ha egyszer a rendőrök rájuk sütötték a terrorista vagy a pedofil bélyeget, senki nem mossa le róluk többet. Ez azonban még mind semmi. Amennyiben az illető tisztázná magát, de nem adta ki a személyes adatait, mappáit védő jelszót vagy kódot, akkor akár két év börtönbüntetést is kaphat. Ebből a világból pedig az emberek többsége nem kér" - nyilatkozta Peter Fairbrother titkosítási szakember.
A jövőben a szigetországi rendőrségi vizsgálatok során a nyomozók betekinthetnének minden titkosított vagy kódolt anyagba, legyen szó egy mappáról, vagy egy VoIP-telefonbeszélgetésről. A magánszemélyeket, a szervezeteket és a cégeket egyaránt köteleznék arra, hogy kiadják ezeket az adatokat vagy az őket védő jelszavakat. A brit kormány már jó ideje foglalkozik ezzel a kérdéssel. Folyamatosan új javaslatok készültek, ám ezek eddig mindig az asztalfiókokban vagy a szemeteskosárban végezték. Ezúttal más a helyzet.
A RIPA első két szakaszát már 2000-ben elfogadta a brit alsóház és a Lordok Háza, a harmadikat azonban, amely a mostani kérdéskört tárgyalta, a hiányzó parlamenti többség miatt már nem tudta elfogadtatni a brit kormány. A brit belügyminisztérium szerint minden eddiginél nagyobb szükség van a javaslat mostani elfogadására. A pedofilok, terroristák és más bűnözők a jogi szabályozás hiányában, illetve ezt a kiskaput kihasználva háborítatlanul titkosíthatják és kódolhatják anyagaikat, ezáltal ezek a fontos információk rejtve maradhatnak a brit rendőrség és a brit titkosszolgálatok elől. Így például lehetetlenné válik a telefonbeszélgetések lehallgatása is.Emberi jogi civil szervezetek és aktivisták szerint azonban a javaslat csak arra jó, hogy elüldözze az országból a befektetőket, például a bankokat, akik nem adnák ki a kért adatokat, inkább áttennék a székhelyeiket más országba. A gazdasági hatásokon kívül sérülnének a brit és a külföldi állampolgárok személyiségi jogai is.
"Az emberek újra félnek, na nem a terroristáktól, hanem attól, hogy a rendőrség vagy a titkosszolgálat meghurcolja őket. Ha egyszer a rendőrök rájuk sütötték a terrorista vagy a pedofil bélyeget, senki nem mossa le róluk többet. Ez azonban még mind semmi. Amennyiben az illető tisztázná magát, de nem adta ki a személyes adatait, mappáit védő jelszót vagy kódot, akkor akár két év börtönbüntetést is kaphat. Ebből a világból pedig az emberek többsége nem kér" - nyilatkozta Peter Fairbrother titkosítási szakember.