Etikai normák kidolgozása, információ szolgáltatás és a sajtóra vonatkozó jogszabály módosítása alternatíva lehet az újságirói és bírói gyakorlat megváltoztatására.

Az újságírók és a bírák közötti párbeszéd megteremtése volt a célja a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete által szervezett kerekasztal-beszélgetésnek. Az újságírói és jogi szempontokat a jelenlegi hatályos joganyagban felmerülő dichotómiákat és a szakma által kialakítandó etikai szabályokat vették sorra a résztvevők. "Fontos a jogalkalmazókkal és jogalkotókkal történő folyamatos konzultáció és kölcsönös egyeztetés mellett a szakmai érdekek megjelenítése a bírói ítélkezésben" - hangzott el a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének keddi kerekasztal - beszélgetésén.

"Az újságírónak legyen szakmai felelőssége, a sajtószervek előbb a saját házuk táján söprögessenek" - kezdte vitaindítóját Vajda Éva, a Manager Magazin főszerkesztő-helyettese. Szerinte fontos, hogy a magyarországi újságíró társadalom - még a jogalkotókkal és jogalkalmazókkal való egyeztetést megelőzően -, komolyan vegye feladatát, vagyis hitelességre és színvonalas munkára törekedjen. A sajtóperek elkerülése érdekében tájékozódjon az esetleges jogkövetkezményekről és minden tekintetben megfelelő gondossággal járjon el - tette hozzá Vajda. A főszerkesztő-helyettes ugyanakkor felhívta a figyelmet a sajtóperekben tapasztalható bírói gyakorlat ellentmondásosságára és kiszámíthatatlanságára. Vajda szerint az újságíró gyakran úgy érzi, hogy eltérő mércével mérik, és hogy a bírák a sajtóperekben gyakran nem alkalmazzák a rendelkezésükre álló eszközöket.

Pataki Árpád, a Fővárosi Bíróság bírája erre úgy reagált, hogy a bírák eljárásukban az adott jogszabályi keretnek megfelelően dolgoznak, a jogalkalmazás, pedig a sajtóperekben sem személyes vélemény vagy ízlés dolga. Tévhitnek nevezte, hogy a bírói gyakorlat a sajtó munkatársait másként kezeli. Pataki ugyanakkor elismerte: szükség van arra, hogy a bírói ítélkezés koherensebb legyen, és meg kell szüntetni a jelenleg idevonatkozó törvények egy részét. Hozzátette, hogy az alapvető pozitív részek megtartásával át kell vezetni a már kialakult bírói gyakorlatot a törvényhozásba. Ezzel kapcsolatban kiemelte: az új dolgok bevezetésénél kiemelt figyelmet kell fordítani az internetre is, hiszen e téren nincs kifejezett szabályozás.

Babus Endre, a HVG munkatársa a problémát nem csak a bírói gyakorlatban látja, hanem a törvényhozásban is. Úgy véli, számos olyan jogszabály született, amely kifejezetten sajtóellenes. Elfogadhatatlannak tartja, hogy gyakran sem a tárgyalások sem az ítéletek nem nyilvánosak, legalábbis a közvélemény számára nem megismerhető az ítélethirdetés ideje. Elkerülhetőek lennének az abszurd helyzetek és ítéletek, ha az újságíróknak nem kisipari módon kellene összeszedniük információikat, hanem azokhoz nyilvános tárgyalásokon, illetve maguktól a jogalkalmazóktól jutnának.

Fleck Zoltán jogszociológus szerint, azonban ez nagyobb részben jogalkotói kérdés, és nem lehet a jogalkalmazókon, számon kérni, azok hibáit. A szakember az egyik legnagyobb problémának a közszereplő fogalmának tisztázatlanságát véli - az újságíró nem tudja, hol vannak a határok politikai és egyéb közszereplők között. Elmosódtak továbbá a tényállítások és a vélemények közötti határok is, túlteng a sajtóban a véleménypublicisztika - fogalmazott. Fleck továbbá arra hívta fel a figyelmet, hogy jogalkalmazókat nehéz helyzetbe hozza, hogy gyakran fokozott politikai figyelem irányul a területre, és mára stratégiává vált a politikai ellenféllel szemben pert nyerni, és ezáltal médianyilvánossághoz jutni.

A jogszociológus alapvetőnek tartaná a nyilvánosság kontrollszerepét ezekben az ügyekben, hiszen gyakran az újságíró és a bíróság is áldozat. Határozott véleménye, hogy a bíróságnak ki kell állnia a véleményszabadság mellett, változatlanul szem előtt tartva a személyiség védelmét. Megítélése szerint azonban a sajtóperek bírói gyakorlatában már tapasztalható egyfajta fejlődés.

Feldmájer Lea az RTL Klub munkatársa szerint a sajtó helyreigazításra vonatkozó jogszabályok alapján minden esetben a sajtószerv a felelős, ezért neki kell vállalnia a felelősséget. Szerinte inkorrekt lépés a sértettek részéről közvetlenül az újságírókat büntetőjogi, vagy egyéb eszközökkel támadni. Tapasztalata szerint az újságíró gyakran nincs tisztábban azzal, hogy mi a megengedhető és mi nem az, éppen ezért ő is szükségesnek tartaná, a folyamatos tájékoztatást. Elmondása szerint a televízióknak a megszabott műsoridő folytán nagyobb a kockázata az egyes anyagok esetében, mint az internetes tartalomszolgáltatóknak vagy a nyomtatott sajtónak, ilyen módon a szankcióhatás is nagyobb.

Tamás Bence Gáspár, az interneten elérhető Matula Magazin képviseletében elmondta, hogy még egyetlen esetben sem indítottak pert ellenük. Véleménye szerint eddig az védte meg őket a rágalmazási perektől, hogy írásaikban elsősorban politikai közszereplőket ábrázolnak félreérthető helyzetekben, és egy ilyen per a politikusok számára nem kívánt nyilvánosságot jelentene. A Matula célja minden esetben a határok feszegetése - fogalmazott. Hozzátette: a magazin bevallottan hazudik, de azt igyekszik illedelmesen tenni.