MenedzsmentFórum
Drasztikusan csökken idén az állam informatikai költése
Csütörtök délután szekciókkal folytatódott Siófokon a VIII. CIO (Chief Information Officer) Fórum. Az mfor.hu tudósítója az államigazgatásban dolgozó neves informatikusok kerekasztal-beszélgetését követte figyelemmel.
A közszférában tevékenykedő vezető informatikusok kihívásait jelölte meg témaként az egyik délutáni szekció. Egy hosszúra nyúlt bevezető előadás után Dedinszky Ferenc (Miniszterelnöki Hivatal, Elektronikus Kormányzati Központ), Futó Iván (APEH), Hetényi László (Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal), Horváth János (Belügyminisztérium, Informatikai Főosztály), Kertészné Gérecz Eszter (az Országgyűlés Hivatala, Informatikai Főosztály) és Rába Ferenc (Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság) fejtette ki álláspontját.
Horváth János főosztályvezető számokkal illusztrálta, hogy az informatikára költhető pénzek folyamatos és drasztikus visszavágása a legnagyobb kihívás napjainkban a közszféra informatikusai számára. Hozzátette: 2005-ben a költségvetés főösszege 6700 milliárd forint volt, ennek körülbelül 5-7 százalékát költötték informatikai eszközök fejlesztésére, beszerzésére és fenntartására. Ez hozzávetőlegesen 350-400 milliárd forintot jelent.
A kormány ebből elvett 150 milliárdot, és idén további költségcsökkentések várhatók. Néhány rendszernél elmarad majd a fejlesztés, és előállhat az a furcsa helyzet, hogy az informatikai termékek életciklusa a közigazgatásban "nem 42 hónap lesz, hanem fel fog menni ötvenre, hatvanra."
Horváth János biztosra veszi, hogy 2006-ban további költségelvonásokkal kell számolniuk az állami szféra főinformatikusainak. Ugyanakkor reményteljesnek ítélte az új Nemzeti Fejlesztési Terv által felrajzolt 2007-2010-es időszakot. Ekkor várhatóan mód lesz a rendszerek megújítására, illetve kiváltására. Végül megjegyezte: 2007 sem lesz könnyű esztendő, hiszen a fejlesztésre fordítható keretek minden bizonnyal csak az év vége felé vagy 2008 elején nyílnak majd meg. A főosztályvezető kérdésre válaszolva azt mondta: a közigazgatás megújítását lehetetlen csak az informatikával megoldani. Szerinte 1998 óta az addig végzett munka megakadt, a közigazgatást, annak szervezetét és folyamatait kell teljesen újjá tenni.
Az elektronikus hatósági ügyintézés témájával kapcsolatban Hetényi László kifejtette: törvény szól arról, hogy az állampolgároknak joguk van elektronikusan intézni az ilyen jellegű dolgaikat. Ugyanakkor szerinte az ügyintézésnek csupán a kezdeti lépései folynak elektronikusan. A továbbiak már papíralapon történnek, a végén pedig a már megszületett iratok digitalizációjára kerül sor.
A Budapesti Főpolgármesteri Hivatal főinformatikusa is úgy látja, hogy a hivatalok belső folyamatait kell megújítani, hiszen így lehetne csökkenteni az átfutási időt. A Horváth János által elmondott számokat hallva Hetényi is úgy vélte, hogy nehéz időszak vár a közszféra informatikusaira.
Az utolsóként felszólaló Kertészné Gérecz Eszter abbéli reményének adott hangot, hogy nem fogják csökkenteni az Országgyűlés Hivatalának informatikai költségvetését. Szerinte ugyanis ciklusváltásos évben mindig számos újdonságot kell bevezetni, emellett szükséges gondoskodni a parlament megfelelő működéséről is. "Ha baj történik, az politikai botrányokhoz vezethet" - nyugtatta magát az Országgyűlés Hivatalának informatikai főosztályvezetője.
A közszférában tevékenykedő vezető informatikusok kihívásait jelölte meg témaként az egyik délutáni szekció. Egy hosszúra nyúlt bevezető előadás után Dedinszky Ferenc (Miniszterelnöki Hivatal, Elektronikus Kormányzati Központ), Futó Iván (APEH), Hetényi László (Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal), Horváth János (Belügyminisztérium, Informatikai Főosztály), Kertészné Gérecz Eszter (az Országgyűlés Hivatala, Informatikai Főosztály) és Rába Ferenc (Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság) fejtette ki álláspontját.
Horváth János főosztályvezető számokkal illusztrálta, hogy az informatikára költhető pénzek folyamatos és drasztikus visszavágása a legnagyobb kihívás napjainkban a közszféra informatikusai számára. Hozzátette: 2005-ben a költségvetés főösszege 6700 milliárd forint volt, ennek körülbelül 5-7 százalékát költötték informatikai eszközök fejlesztésére, beszerzésére és fenntartására. Ez hozzávetőlegesen 350-400 milliárd forintot jelent.
A kormány ebből elvett 150 milliárdot, és idén további költségcsökkentések várhatók. Néhány rendszernél elmarad majd a fejlesztés, és előállhat az a furcsa helyzet, hogy az informatikai termékek életciklusa a közigazgatásban "nem 42 hónap lesz, hanem fel fog menni ötvenre, hatvanra."
Horváth János biztosra veszi, hogy 2006-ban további költségelvonásokkal kell számolniuk az állami szféra főinformatikusainak. Ugyanakkor reményteljesnek ítélte az új Nemzeti Fejlesztési Terv által felrajzolt 2007-2010-es időszakot. Ekkor várhatóan mód lesz a rendszerek megújítására, illetve kiváltására. Végül megjegyezte: 2007 sem lesz könnyű esztendő, hiszen a fejlesztésre fordítható keretek minden bizonnyal csak az év vége felé vagy 2008 elején nyílnak majd meg. A főosztályvezető kérdésre válaszolva azt mondta: a közigazgatás megújítását lehetetlen csak az informatikával megoldani. Szerinte 1998 óta az addig végzett munka megakadt, a közigazgatást, annak szervezetét és folyamatait kell teljesen újjá tenni.
Az elektronikus hatósági ügyintézés témájával kapcsolatban Hetényi László kifejtette: törvény szól arról, hogy az állampolgároknak joguk van elektronikusan intézni az ilyen jellegű dolgaikat. Ugyanakkor szerinte az ügyintézésnek csupán a kezdeti lépései folynak elektronikusan. A továbbiak már papíralapon történnek, a végén pedig a már megszületett iratok digitalizációjára kerül sor.
A Budapesti Főpolgármesteri Hivatal főinformatikusa is úgy látja, hogy a hivatalok belső folyamatait kell megújítani, hiszen így lehetne csökkenteni az átfutási időt. A Horváth János által elmondott számokat hallva Hetényi is úgy vélte, hogy nehéz időszak vár a közszféra informatikusaira.
Az utolsóként felszólaló Kertészné Gérecz Eszter abbéli reményének adott hangot, hogy nem fogják csökkenteni az Országgyűlés Hivatalának informatikai költségvetését. Szerinte ugyanis ciklusváltásos évben mindig számos újdonságot kell bevezetni, emellett szükséges gondoskodni a parlament megfelelő működéséről is. "Ha baj történik, az politikai botrányokhoz vezethet" - nyugtatta magát az Országgyűlés Hivatalának informatikai főosztályvezetője.
