SG.hu
Az intézmények maguk készítik weblapjaikat
A saját weboldallal rendelkező intézmények száma alig nőtt az elmúlt egy évben; továbbra is a "házon belüli" fejlesztés a leggyakoribb.
A BellResearch kutatói évente felmérik a világhálóra alapozott megoldások elterjedtségét, az intézmények behálózottságát, valamint a döntéshozók fejlesztési terveit. Az internetkapcsolattal mint az online szolgáltatások alapvető infrastrukturális feltételével rendelkező szervezetek száma adataik szerint 15 ezerre tehető. Ezeknek az intézményeknek közel fele [47 százaléka], mintegy 7100 szervezet jelenik meg saját honlappal a világhálón.
Az intézmények informatikai-távközlési döntéshozói az egy esztendővel korábbi kutatásban optimistán nyilatkoztak a tervezett webfejlesztésekről, és az elemzők erre alapozva számottevő növekedést prognosztizáltak. A penetráció emelkedése ennek ellenére jelentősen elmaradt a várakozásoktól, az érték mindössze 2 százalékkal gyarapodott - ez a minta egyébként alacsony hibahatárát sem éri el -, a honlapellátottsági arány tehát gyakorlatilag stagnál. A bázis - az internetkapcsolattal rendelkező intézményi kör - az újonnan behálózott szervezetekkel szintén nőtt ugyan valamelyest, azonban a fejlesztést egy évvel korábban valószínűleg vagy biztosan tervező 2900 szervezetnek csupán nagyon kis hányada, néhány száz intézmény hozta létre ténylegesen online megjelenését.
A csekély gyarapodással az intézményi főágak ellátottsága közötti különbségek sem csökkentek - mutatnak rá a BellResearch kutatói. A sor élén a központi költségvetési forrásokból gazdálkodó kör áll, ahol a szervezetek bő 70 százalékának van már honlapja, és átlag feletti a penetrációs arány az önkormányzati körben is [57 százalék]. Az oktatási szférában a mutató alig haladja meg a 40 százalékot, az egészségügyben pedig csak minden negyedik intézmény található meg a világhálón. Egy év alatt nem változtak jelentős mértékben a közszféra honlapfejlesztési szokásai: közel minden második weblapot az intézmény munkatársa, informatikai vagy egyéb részlege hozta létre.
Kiugróan magas [közel 80 százalék] a belső fejlesztések aránya az oktatási szférában; itt - az esetek többségében - valószínűleg az informatikaoktatók és a webszerkesztést tanuló diákok látják el a honlap elkészítésével és fenntartásával járó feladatokat.A költségvetési szegmens intézményeinek oldalait szintén jelentős arányban [24 százalékban] szerkesztik külsős magánszemélyek: hozzáértő ismerősök, szabadúszó programozók. A profi design-ügynökségek megbízása ritkának számít, a honlapok kevesebb mint egytizede készül ezeknél, az arány a nagyobb fejlesztési büdzsével gazdálko-dó központi szegmensben is csak 14 százalékra tehető.
A világhálón önálló oldallal megjelenő intézmények körülbelül fele szándékozik egy éven belül - a tartalmi frissítésen túl - átalakításokat végezni a honlapján. A legtöbben csupán kisebb mértékű változtatásokban gondolkodnak, lényeges fejlesztéseket csak nagyjából minden ötödik intézmény döntéshozója tervez.
A BellResearch kutatói évente felmérik a világhálóra alapozott megoldások elterjedtségét, az intézmények behálózottságát, valamint a döntéshozók fejlesztési terveit. Az internetkapcsolattal mint az online szolgáltatások alapvető infrastrukturális feltételével rendelkező szervezetek száma adataik szerint 15 ezerre tehető. Ezeknek az intézményeknek közel fele [47 százaléka], mintegy 7100 szervezet jelenik meg saját honlappal a világhálón.
Az intézmények informatikai-távközlési döntéshozói az egy esztendővel korábbi kutatásban optimistán nyilatkoztak a tervezett webfejlesztésekről, és az elemzők erre alapozva számottevő növekedést prognosztizáltak. A penetráció emelkedése ennek ellenére jelentősen elmaradt a várakozásoktól, az érték mindössze 2 százalékkal gyarapodott - ez a minta egyébként alacsony hibahatárát sem éri el -, a honlapellátottsági arány tehát gyakorlatilag stagnál. A bázis - az internetkapcsolattal rendelkező intézményi kör - az újonnan behálózott szervezetekkel szintén nőtt ugyan valamelyest, azonban a fejlesztést egy évvel korábban valószínűleg vagy biztosan tervező 2900 szervezetnek csupán nagyon kis hányada, néhány száz intézmény hozta létre ténylegesen online megjelenését.
A csekély gyarapodással az intézményi főágak ellátottsága közötti különbségek sem csökkentek - mutatnak rá a BellResearch kutatói. A sor élén a központi költségvetési forrásokból gazdálkodó kör áll, ahol a szervezetek bő 70 százalékának van már honlapja, és átlag feletti a penetrációs arány az önkormányzati körben is [57 százalék]. Az oktatási szférában a mutató alig haladja meg a 40 százalékot, az egészségügyben pedig csak minden negyedik intézmény található meg a világhálón. Egy év alatt nem változtak jelentős mértékben a közszféra honlapfejlesztési szokásai: közel minden második weblapot az intézmény munkatársa, informatikai vagy egyéb részlege hozta létre.
Kiugróan magas [közel 80 százalék] a belső fejlesztések aránya az oktatási szférában; itt - az esetek többségében - valószínűleg az informatikaoktatók és a webszerkesztést tanuló diákok látják el a honlap elkészítésével és fenntartásával járó feladatokat.A költségvetési szegmens intézményeinek oldalait szintén jelentős arányban [24 százalékban] szerkesztik külsős magánszemélyek: hozzáértő ismerősök, szabadúszó programozók. A profi design-ügynökségek megbízása ritkának számít, a honlapok kevesebb mint egytizede készül ezeknél, az arány a nagyobb fejlesztési büdzsével gazdálko-dó központi szegmensben is csak 14 százalékra tehető.
A világhálón önálló oldallal megjelenő intézmények körülbelül fele szándékozik egy éven belül - a tartalmi frissítésen túl - átalakításokat végezni a honlapján. A legtöbben csupán kisebb mértékű változtatásokban gondolkodnak, lényeges fejlesztéseket csak nagyjából minden ötödik intézmény döntéshozója tervez.