SG.hu
Microsoft: az informatika önmagában nem elég
A Microsoft Magyarország idén immáron negyedik alkalommal rendezte meg Microsoft Üzleti Megoldások Konferenciáját.
A szakmai program keretében a Microsoft szakemberei ismertették a legújabb technológiai megoldásokat, ügyfelei és üzleti partnerei pedig olyan konkrét, már megvalósult projekteket mutattak be, amelyek jól példázzák, miként segíthetik az informatikai alkalmazások az üzleti problémák, kihívások megoldását.
"Ügyfeleinket és partnereinket hallgatva egy dolog tisztán látszik. Ha nagy összeget fordítanak az IT-infrastruktúra kiépítésére vagy egy konkrét üzleti probléma megoldására, az önmagában még nem teljesíti a vállalat általános célkitűzéseit. Az informatikát össze kell kapcsolni az üzleti teljesítménnyel." - mondta Vityi Péter, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója. "A negyedik alkalommal megrendezett Microsoft Üzleti Megoldások Konferencia arra is keresi a választ, hogy miként tudnak a szervezetek az egyedi kihívásokkal szembenézni. Az ügyfelek igényei, preferenciái naponta változnak; a kormányok új jogszabályokat és előírásokat vezetnek be; a gazdaságok növekednek és összeomlanak - a vállalatot irányító egyének és csapatok feladata, hogy reagáljnak a kihívásokra és helyt álljanak a versenyben."
A konferenciát Vityi Péter, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója nyitotta meg, majd Komáromi Zoltán, az IDC Magyarország ügyvezető igazgatója adott elő a magyar IT piac jelenlegi helyzetéről. Ezután Kürti Sándor, a Kürt Rt. vezérigazgatójának prezentációját hallgathatták meg az egybegyűltek, Információmenedzsment, avagy túl a képességeink határán címmel. Végül prof. Jonas Ridderstråle, a Funky Business és a Karaoke Capitalism című, nagy sikerű könyvek társszerzője, a stockholmi Közgazdaságtudományi Egyetem professzora tartott előadást Karaoke Capitalism - Daring to be different in the new world of business címmel.
A konferencián Komáromi Zoltán, az informatikai piac elemzésével foglalkozó IDC Magyarország managere elmondta, hogy 2005-ben a magyar informatikai piac 2,25 milliárd dollárt tett ki, s ezzel Közép-Kelet-Európa élvonalába került, Csehország és Lengyelország közé. Igaz, az osztrákhoz viszonyítva a magyar piac csupán egyharmad nagyságú. Komáromi Zoltán közölte: a bruttó hazai termékhez viszonyítva (GDP) a magyarországi informatikai költés 2,3 százalék, szemben az uniós 3 százalékos átlaggal. Hozzátette: az uniós 15-ök egy főre jutó éves informatikai költése eléri a 700 dollárt, míg Magyarországon csak 200-250 dollárt tesz ki. 2005-ben az informatikai piac 5 százalékkal bővült Magyarországon, de a következő időszakban a növekedés éves szinten eléri a 7-8 százalékot. Ezen belül a hardver piac az átlag alatt, míg a szoftver piac az átlag felett, 8-9 százalékkal növekszik.
Magyarországon a szoftver szegmensen belül az egyik legdinamikusabban bővülő terület a vállalatirányítási szoftver (ERP) piac: 2005-ben a teljes ERP-piac 15,1 százalékkal nőtt, s 60 millió dollár tett ki. Biber Attila, a Microsoft üzletágvezetője ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a nagyvállalati piac gyakorlatilag telítődött, s ezért a növekedés motorja a kis- közepes vállalati (kkv) szektor. Hozzátette: az idén a kkv-területen 10-15 százalékos növekedés várható. A magyar leányvállalat részesedése a kkv ERP-piacon a Microsoft Business Solution termék révén 2005-ben 20-25 százalék volt, s tavaly az összes új licenc eladása területén is hasonló arányt értek el.
A kkv-piacról az üzletágvezető kiemelte, hogy a tervezett projektek 15-20 százaléka meghiúsul, mivel a vállalatvezetők, különböző okokból, végül lemondanak az ERP-rendszerről. Az ERP elterjedésének másik gátja, hogy az igényelhető állami támogatásokról való döntés nagyon lassú, sokszor 6-8 hónapot vesz igénybe a külső forrás bevonása. Biber Attila szerint az ERP-piacon a tavalyi 100 százalékos növekedés után az idén 50 százalékosat szeretnének elérni. A feleakkora növekedés egyik oka az is, hogy magasabb bázis alapján alakították ki tervüket. A teljes ERP-piacon 7-8 százalékos a részesedésük, az innen származó bevételük legalább 1 millió dollárral nő évente, s ez hosszabb távon is fenntartható.
A plenáris ülést követően a konferencia résztvevői három témakörben hallgathattak meg előadásokat. A "Biztonságos infrastruktúra az üzlet támogatására" elnevezésű I. szekcióban a Váti, az OTP Bank, a Synergon és a HP Magyarország, a "Hatékonyan (együtt) működő vállalat" címet viselő szekcióban pedig a Magyar Kereskedelmi Bank, az Antenna Hungária, a WizzAir és az FMC mutatták be már megvalósult IT beruházásaikat. A "Vállalatirányítási megoldások - Microsoft Dynamics" című szekció kis- és középvállalatok számára szóló előadásai között az SCD Holding, a rEVOLUTION, az XAPT, a Copy General, a Ghibli és a Human Soft képviselői adtak elő.
A Microsoft Magyarország bízik abban, hogy a konferencián bemutatott megoldások irányadók lehetnek más vállalatok számára is, hozzájárulhatnak a hazai vállalatok és közintézmények informatikai fejlődéséhez, ezen szervezetek modernizációjához, hatékonyságának és termelékenységének növeléséhez.
A szakmai program keretében a Microsoft szakemberei ismertették a legújabb technológiai megoldásokat, ügyfelei és üzleti partnerei pedig olyan konkrét, már megvalósult projekteket mutattak be, amelyek jól példázzák, miként segíthetik az informatikai alkalmazások az üzleti problémák, kihívások megoldását.
"Ügyfeleinket és partnereinket hallgatva egy dolog tisztán látszik. Ha nagy összeget fordítanak az IT-infrastruktúra kiépítésére vagy egy konkrét üzleti probléma megoldására, az önmagában még nem teljesíti a vállalat általános célkitűzéseit. Az informatikát össze kell kapcsolni az üzleti teljesítménnyel." - mondta Vityi Péter, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója. "A negyedik alkalommal megrendezett Microsoft Üzleti Megoldások Konferencia arra is keresi a választ, hogy miként tudnak a szervezetek az egyedi kihívásokkal szembenézni. Az ügyfelek igényei, preferenciái naponta változnak; a kormányok új jogszabályokat és előírásokat vezetnek be; a gazdaságok növekednek és összeomlanak - a vállalatot irányító egyének és csapatok feladata, hogy reagáljnak a kihívásokra és helyt álljanak a versenyben."
A konferenciát Vityi Péter, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója nyitotta meg, majd Komáromi Zoltán, az IDC Magyarország ügyvezető igazgatója adott elő a magyar IT piac jelenlegi helyzetéről. Ezután Kürti Sándor, a Kürt Rt. vezérigazgatójának prezentációját hallgathatták meg az egybegyűltek, Információmenedzsment, avagy túl a képességeink határán címmel. Végül prof. Jonas Ridderstråle, a Funky Business és a Karaoke Capitalism című, nagy sikerű könyvek társszerzője, a stockholmi Közgazdaságtudományi Egyetem professzora tartott előadást Karaoke Capitalism - Daring to be different in the new world of business címmel.
A konferencián Komáromi Zoltán, az informatikai piac elemzésével foglalkozó IDC Magyarország managere elmondta, hogy 2005-ben a magyar informatikai piac 2,25 milliárd dollárt tett ki, s ezzel Közép-Kelet-Európa élvonalába került, Csehország és Lengyelország közé. Igaz, az osztrákhoz viszonyítva a magyar piac csupán egyharmad nagyságú. Komáromi Zoltán közölte: a bruttó hazai termékhez viszonyítva (GDP) a magyarországi informatikai költés 2,3 százalék, szemben az uniós 3 százalékos átlaggal. Hozzátette: az uniós 15-ök egy főre jutó éves informatikai költése eléri a 700 dollárt, míg Magyarországon csak 200-250 dollárt tesz ki. 2005-ben az informatikai piac 5 százalékkal bővült Magyarországon, de a következő időszakban a növekedés éves szinten eléri a 7-8 százalékot. Ezen belül a hardver piac az átlag alatt, míg a szoftver piac az átlag felett, 8-9 százalékkal növekszik.
Magyarországon a szoftver szegmensen belül az egyik legdinamikusabban bővülő terület a vállalatirányítási szoftver (ERP) piac: 2005-ben a teljes ERP-piac 15,1 százalékkal nőtt, s 60 millió dollár tett ki. Biber Attila, a Microsoft üzletágvezetője ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a nagyvállalati piac gyakorlatilag telítődött, s ezért a növekedés motorja a kis- közepes vállalati (kkv) szektor. Hozzátette: az idén a kkv-területen 10-15 százalékos növekedés várható. A magyar leányvállalat részesedése a kkv ERP-piacon a Microsoft Business Solution termék révén 2005-ben 20-25 százalék volt, s tavaly az összes új licenc eladása területén is hasonló arányt értek el.
A kkv-piacról az üzletágvezető kiemelte, hogy a tervezett projektek 15-20 százaléka meghiúsul, mivel a vállalatvezetők, különböző okokból, végül lemondanak az ERP-rendszerről. Az ERP elterjedésének másik gátja, hogy az igényelhető állami támogatásokról való döntés nagyon lassú, sokszor 6-8 hónapot vesz igénybe a külső forrás bevonása. Biber Attila szerint az ERP-piacon a tavalyi 100 százalékos növekedés után az idén 50 százalékosat szeretnének elérni. A feleakkora növekedés egyik oka az is, hogy magasabb bázis alapján alakították ki tervüket. A teljes ERP-piacon 7-8 százalékos a részesedésük, az innen származó bevételük legalább 1 millió dollárral nő évente, s ez hosszabb távon is fenntartható.
A plenáris ülést követően a konferencia résztvevői három témakörben hallgathattak meg előadásokat. A "Biztonságos infrastruktúra az üzlet támogatására" elnevezésű I. szekcióban a Váti, az OTP Bank, a Synergon és a HP Magyarország, a "Hatékonyan (együtt) működő vállalat" címet viselő szekcióban pedig a Magyar Kereskedelmi Bank, az Antenna Hungária, a WizzAir és az FMC mutatták be már megvalósult IT beruházásaikat. A "Vállalatirányítási megoldások - Microsoft Dynamics" című szekció kis- és középvállalatok számára szóló előadásai között az SCD Holding, a rEVOLUTION, az XAPT, a Copy General, a Ghibli és a Human Soft képviselői adtak elő.
A Microsoft Magyarország bízik abban, hogy a konferencián bemutatott megoldások irányadók lehetnek más vállalatok számára is, hozzájárulhatnak a hazai vállalatok és közintézmények informatikai fejlődéséhez, ezen szervezetek modernizációjához, hatékonyságának és termelékenységének növeléséhez.