Az elmúlt hónapokban már az Európai Unió mind a huszonöt tagállama integrálta jogrendjébe az elektronikus aláírások alkalmazásáról szóló uniós irányelvet, azonban jelenleg még alig van olyan ország, ahol valóban használnák is a technológiát - derül ki az Európai Bizottság jelentéséből.

A dokumentum többek között rávilágít arra, hogy a legnagyobb gondot az egységes szabályozás hiánya jelenti. Ennek köszönhetően az elmúlt hónapokban számtalan megoldás jelent meg, azonban ezek mindegyike szinte csak és kizárólag az adott ország viszonyai között és rendszereiben használható. Az Európai Bizottság ezért úgy döntött, hogy szakemberek segítségét kéri és megvizsgálják egy egységes európai uniós elektronikus aláírás-szabvány kidolgozásának lehetőségét. Hogy ez lehetséges-e, az leghamarabb az év végén derül ki.

A szervezet a jelentésében egyúttal bírálta a tagországokat abban a tekintetben is, miszerint jelenleg túl kevés az olyan szoftver, amely képes az elektronikus aláírások befogadására, használatára. Ebből, és a programok inkompatibilitásából adódóan gyakran fordulnak elő fennakadások, rendszerleállások.

Szakemberek szerint az összes probléma az elektronikus aláírásoknál alkalmazott, úgynevezett PKI-technológiára vezethető vissza. Ennek tudható be az is, hogy az elektronikus aláírásokkal hitelesített dokumentumok tárolása még mindig gyerekcipőben jár. A feladat túl komplex, a technológia maga pedig nem elég biztonságos, így pedig nehéz teljesíteni az elvárásokat. Jelenleg ugyanis követelmény, hogy az elektronikus aláírásokkal hitelesített dokumentumok legalább 30 évig károsodás nélkül megőrizhetőek legyenek. Erre azonban még vajmi kevés az esély. "Még sok dolgunk van addig, mire elmondhatjuk, hogy teljesen biztonságosak és széleskörűen alkalmazhatók az elektronikus aláírások. Ehhez azonban nem csak a gazdasági, de a technológiai problémákat is meg kell oldanunk" - nyilatkozta az üggyel kapcsolatban Viviane Reding illetékes EU-biztos.

Az elektronikus aláírások használata még hazánkban is gyermekcipőben jár. Bár a tavaly november 1-jétől hatályos, közigazgatási eljárásról szóló törvény lehetőséget teremt arra, hogy az ügyfelek az összes közigazgatási hatósági eljárásukat elektronikus módon intézzék, még sokan ódzkodnak a váltástól. Mindez azért is érdekes, mert már 2004-ben megalakult a Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség, amelynek célja az elektronikus aláírás elterjedésének elősegítése, valamint a hozzá kapcsolódó technológiák bevezetésének támogatása. Úgy tűnik azonban, hogy a hagyományos ügyintézés még jóval elfogadottabb az elektronikus testvérénél.

Ez a helyzet várhatóan hamarosan változni fog. Ezt elősegítheti, hogy tavaly novemberben az elektronikus aláírási szoftverek hazai fejlesztői megállapodtak az alkalmazásaik által használt elektronikus aláírási formátumról és együttműködési szabályokról. Erre többek között azért volt szükség, mert Magyarországon jelenleg körülbelül 6-8 hazai fejlesztésű alkalmazás létezik. Ezenkívül szintén pozitív jelként fogható fel, hogy idén május 1-jétől országszerte a közjegyzők minősített elektronikus aláírás használatával is biztosíthatják a digitális iratok hitelességét. Mindez azt jelenti, hogy az elektronikus aláírással ellátott dokumentumok ugyanolyan közokiratnak minősülnek majd, mint a "hagyományos" pecséttel ellátottak.

A jövő évtől a minősített elektronikus aláírás használata még nagyobb jelentőséggel bír majd, mivel a cégalapításhoz kapcsolódó minden iratot - például a társasági szerződést vagy a cégbejegyzési kérelmet - csak elektronikusan lehet benyújtani a cégbírósághoz. Bízhatunk tehát abban, hogy az elektronikus aláírások használata mielőbb elterjed és valóban működőképesnek bizonyul az elektronikus ügyintézés.